A ferencvárosi önkormányzat nyilvánosságra hozta annak a felmérésnek a részletes eredményeit, amelyet azért végeztettek el, hogy megtudják: a volt Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye környezetében lévő lakott területeken milyen koncentrációban vannak jelen a veszélyes anyagok a talajban, a talajvízben, illetve a felszíni vizekben. Bár a kerület polgármestere szerint nem kell beavatkozni, az eredmények egészen mást mutatnak.

Kés, villa olló, gyerek kezébe nem való – ezekkel a szavakkal magyarázta Bácskai János, Ferencváros fideszes polgármestere, miért nem adja ki az Illatos úti, a volt Budapesti Vegyiművek (BVM) közelében végzett mérések eredményeit tartalmazó teljes dokumentumot, csak annak egy lecsupaszított változatát – nyilatkozta Baranyi Krisztina, az Együtt IX. kerületi önkormányzati képviselője múlt csütörtökön a RTL Klub híradójának. A veszélyes anyagok koncentrációjának mérését Baranyi elmondása szerint Ferencváros önkormányzata éppen az ő javaslatára végeztette el a József Attila-lakótelepen, az Aszódi-lakótelepen, az Illatos úti kutyatelepen, illetve az Illatos-ároknál. Az RTL Klub szerette volna megtudni, mi az oka annak, hogy a teljes dokumentumot nem hozzák nyilvánosságra, amire Bácskai telefonon úgy válaszolt: nem akarnak pánikot kelteni. Hozzátette: az eredmények alapján sehol sem kell beavatkozni, mert sehol sincs veszélyhelyzet.

A kispesti önkormányzat – szemben a ferencvárosival – a helyi újságban figyelmeztette a Wekerle-telepen élőket, hogy fúrt kútból ne locsoljanak, mert a talajvízben az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációjú veszélyes anyagok lehetnek – számolt be szintén az RTL Klub híradója.

A IX. kerületi önkormányzatnál kedden mégis úgy döntöttek, nyilvánosságra hozzák a teljes dokumentumot. Ebből kiderült, milyen anyagok kerestek: arzént, higanyt, különböző aromás- illetve halogénezett szénhidrogéneket, fenolokat és növényvédőszereket.

A mintavételeket július 22-én végezték. A talajmintákat a legfelső egyméteres rétegből vették, míg a talajvizet négy és fél- illetve ötméteres mélységből nyerték. A felszíni víz az Illatos-árok két különböző pontjáról származott, illetve az Illatos úti ebtelep fúrt kútjából is vettek vízmintát. Ezt a kutat a korábbi, befejezetlenül maradt kármentesítéshez használták.

Bár Bácskai azt mondta, pánikra semmi ok, az eredmények alapján lehet abban valami, amit Baranyi Krisztina mond, miszerint haladéktalanul el kellene kezdeni a kármentesítés előkészítését, hogy aztán a hordók elszállítása után azonnal megkezdődhessék az érdemi munka.

Mint arról akkor a Budapest Beacon beszámolt, a veszélyes anyagokat tartalmazó hordókat egyébként májusban kezdték elszállítani, a munkával várhatóan decemberben végeznek.

Talaj

A talaj egyértelműen a József Attila-lakótelep termelői piacánál – a Napfény utca és a Gyáli út által határolt területen, a házak felőli oldalon – a legszennyezettebb. A higany – ami egy sejt- és idegméreg fém – koncentrációja itt kétszerese a szennyezettségi határértéknek, az arzén pedig négyszeres koncentrációban van jelen. A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) esetében a határérték közel ötszörösét mérték: a csoportba több mint száz különböző vegyület tartozik, melyek közül sok immunkárosító, illetve daganatkeltő hatású. A vízi ökoszisztémát is súlyosan rombolják ezek az anyagok. A vizsgálati dokumentumban megjegyzik: a mért értékek a PAH-vegyületek esetében a valós értéknél alacsonyabbak lehetnek, mivel a szokásosan vizsgált tizenhat vegyület közül a mostani vizsgálat csak tízre tért ki.

A klór-benzolból előállított DDT egy, a hatvanas évek közepéig használt rovarölő szer. Magzatkárosító, rákkeltő, hormonrendszer-károsító, az élő szervezetek zsírszövetében felhalmozódó vegyület. A DDT illetve bomlástermékei a határérték duplái voltak a József Attila-lakótelep e szegletében, de az Aszódi-lakótelepen, az Ecseri útnál is másfélszeres koncentrációban vannak jelen. Az Illatos úti ebtelepen érdekes módon nem szennyezett a föld, mint ahogyan az egykori BVM területétől távolabb eső Csengettyű utcai kutyafuttatónál sem.

A PAH-vegyületek talajfeltöltéssel, míg a DDT kiporzással kerülhettek az egykori BVM-ből a talajba a vizsgálat szerint.

Szerves oldószereket, halogénezett szerves vegyületeket, illetve növényvédőszereket a talajban egyik mintavételi ponton sem mutattak ki.

Talajvíz

A talajvíz tekintetében sokkal drámaibb a helyzet: itt az ebtelep vezet a szennyezettségben, de a József Attila-lakótelepen sem tanácsos fúrt kútból vizet venni, már ha egyáltalán van ott ilyen.

Az arzén a megengedetthez képest csak másfélszeres, ám a benzol – nem elírás – 7300-szoros, az etil-benzol majdnem ötvenszeres, a xilol pedig hatvanszoros koncentrációban van jelen az Illatos úti ebtelepen. A benzol károsítja az idegrendszert, a csontvelőt, véralvadási zavarokat okozhat és rákkeltő, de a többi vegyület is súlyosan toxikus hatású.

Itt a fenolok közé tartozó vegyületek is háromszoros koncentrációban vannak jelen. Ezek az anyagok kicsapják a fehérjéket, felszívódva légzés- és szívbénulást okozhatnak.

A máj- és vesekárosító klórbenzol – amely a korábban említett DDT rovarölő alapanyaga – 19 000-szeresen (!!!), a diklórbenzolok kétezerszeresen, a triklórbenzolok pedig több mint ötszázszorosan vannak jelen az ebtelepen, ahol szerves oldószerek alapanyagait – melyek hosszú távon máj- és vesekárosító hatásúak – is megtalálták. A természetes úton le ne bomló és rákkeltő klórfenolok – gyomirtók, gombaölők, tartósítószerek alapanyagai – is ott vannak az ebtelep talajvízében átlagosan negyvenkétszeres koncentrációban, mint ahogyan a kloroform is, igaz, az csak közel kétszeres mennyiségben.

Növényvédő is bőven akad errefelé: a diklórpop, egy rendkívül mérgező, hormonhatású növényvédő szer, ami a határérték 22 000-szeresét (!!!) mutatja, a növényvédők illetve gyógyszerek gyártási melléktermékeként keletkező aminobenzotrifluoird pedig – ez sem elírás – 212 000-szeres mennyiségben van jelen, igaz, ennek az anyagnak a hatásai nem ismertek, a kutatók jelenleg csupán annyit tudnak róla, hogy csökkenti a vér oxigénszállító-képességét.

A korábban említett rákkeltő PAH-vegyületek is ott vannak a talajvízben a határérték kétszeresét – illetve egyes esetekben háromszorosát – mutatva, csakhogy nem az ebtelepen, hanem a József Attila-lakótelep termelői piacánál, ahol ugye a talaj is súlyosan szennyezett. A DDT és bomlástermékeinek mennyisége szintén itt a legdrámaibb: majdnem hatvanszoros, de még a Csengettyű utcai kutyafuttatónál is tízszeres, igaz, ott a talajba nem került be az anyag.

Az Illatos úti ebtelep talajvízének súlyos szennyezettsége nem meglepő, hiszen az ott található kutat, melyből a vízminta származik, éppen azért létesítették, hogy megtisztítsa a legszennyezettebbnek vélt terület talajvízét.

Felszíni vizek

A felszíni vízmintákat az Illatos-árokból vették. Az egyik mintavételi pont – a Távíró köznél, amely tulajdonképpen összeköti a Wekerle-telepet a József Attila-lakóteleppel – nagyobb távolságra található az egykori BVM területétől, és ott nem is találtak szinte semmilyen szennyezést – csak a gyógyszergyártásban használatos vegyületek, a triazinok szintje lépte kissé túl a határértéket, ellentétben a másik helyszínnel, mely közvetlenül a BVM-mel szemben, az Illatos út és a Táblás utca kereszteződésénél található. Itt a súlyosan mérgező klórbenzolok bő kétszeres, a belőle készülő rovarölő DDT és bomlástermékei pedig tizenötszörös mennyiségben vannak jelen a határértékhez képest.

Kisebb koncentrációban tehát, de a víznél kisebb sűrűségű vegyi anyagok ugyanúgy megjelentek az Illatos-árok alsóbb szakaszán vett vízmintában, mint az ebtelepen, ezeken felül pedig olyanok is, amelyeket az ebtelep vízmintáiban nem találtak meg, így például a DDT-t és bomlástermékeit. Ez azt jelenti, hogy a kimosódás folyamatos, és feltehetően az a „patak” teljes BVM-mel közös szakaszán jelen van. Az Illatos-árok egyébként belefolyik a Soroksári-Dunába.

A vizsgálat arra a konklúzióra jut, hogy, bár a DDT és más anyagok okozta szennyezettség igen magas, egészségügyi kockázatot nem jelentenek, mivel egyrészt lakott terület felé a talajvízzel nem terjednek tovább, másrészt a felszín alatti vizek használata sem jellemző a környéken.

Mondjuk, a Soroksári-Duna élővilága erről valószínűleg másképp vélekedik.

Az Illatos-árok vízminőségét tavaly nyáron egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is vizsgálta, és nyolcféle növényvédő szer jelenlétét mutatták ki. Ezek egyike a lindán nevű idegméreg, amely tápláléklánci feldúsulása miatt kimondottan veszélyes az emberre, ezért tizenöt éve betiltották a használatát.

„A hatóanyagok jelenléte a vizsgált vízmintában alacsony volt, amely a Soroksári-Dunába kerülve jelentősen tovább hígul, ezért nem okozhat közvetlen akut környezeti veszélyt […] és nem valószínű, hogy a dunai halakban nagyobb mértékben felhalmozódna. Ennek kizárására azonban további vizsgálatok, többek között a kifogott halak növényvédőszer-analitikai vizsgálata szükséges, aminek alapján állategészségügyi vonatkozásban is felmérhető az Illatos-árok kockázata a horgászok által fogott halakra” – írták bő egy évvel ezelőtt.