Helyreigazítást közölt az ATV, melyben az V. kerületi ingatlaneladások ügyében számos korábban tett állítását visszavonta. Ennek apropóján megnéztük, hogy Belváros-Lipótváros önkormányzata miket kifogásol, mikor egy-egy sajtóorgánumot beperel.

Múlt hétfőn helyreigazítást közölt az ATV, melynek oka, hogy a Rogán Antal polgármestersége (2006-2014) idején történt ingatlanértékesítésekkel kapcsolatos tudósítások olyan információkat tartalmaztak, amelyeket nem tudnak bizonyítani. Az egyik ilyen például, hogy létezik Rogán Antal-Portik Tamás, illetve Rogán Antal-Szentgyörgyvölgyi Péter „ingatlanmaffia”, valamint „belvárosi korrupció”. Az ATV helyreigazításában konkrét ügyekről és összegekről nem, csak Rogán vélt szerepéről és kapcsolatairól esik szó az ingatlaneladásokkal kapcsolatban.

Ennek apropóján olyan konkrét eseteket vizsgáltunk meg, amikor az V. kerületi önkormányzat egy-egy cikk miatt perelt. A legjobb alany erre a Népszabadság illetve a Nol.hu volt, a napilap és online változata ugyanis féltucatnyi sajtóperrel nézett szembe az elmúlt hónapokban.

Egy keresetet azért nyújtottak be, mert a lap azt állította: nem a Belváros főutcájában 154 ezer forintos négyzetméteráron értékesített helyiség volt tavaly az egyetlen ingatlan az V. kerületben, amelyhez rendkívül kedvező áron jutott hozzá a vevő, ugyanis volt olyan Vámház körúti üzlethelyiség, amelyet négyzetméterenként 130 ezer forintért adott el az önkormányzat. A harminc százalékos kedvezményt ez esetben sem a korábbi bérlő érvényesítette, hanem lemondott a vételi jogról más javára – írta a lap.

Az önkormányzat a cikk egyetlen mondatáért perelt, méghozzá azért, amelyikben a 130 ezer forintos összeg szerepelt. Az ügy legnagyobb furcsasága, hogy a cikk mind nyomtatott, mind online formában megjelent, és míg az egyik bíró elmarasztalta az orgánumot, a másik nem talált kivetnivalót annak állításaiban. Azért volt két tárgyalás és két különböző bíró, mert az önkormányzat minden egyes cikkért külön-külön perel – tudtuk meg Huszák Balázstól, a lap jogi képviselőjétől. Abban mindkét ítélet igazat adott a Népszabadságnak, hogy az adott ingatlan 130 ezer forintos négyzetméteráron kelt el, azonban a lap számára vesztes perben döntő bíró indoklása szerint a cikkben le kellett volna írni, hogy „pincével együtt”.

Hogy ez nem történt meg, azzal a bíró szerint a cikk írója hamis látszatot keltett, ugyanis az önkormányzat szerint a pince értékcsökkentő tényező, az említett üzlethelyiségnek a nagyobbik része pedig pince – tudta meg Huszák a bíróságon az V. kerületi önkormányzat által megrendelt, egészen addig titkos ingatlanszakértői véleményből. Az már más kérdés, hogy ez a tulajdoni lapon nem szerepelt, és az ingatlan-nyilvántartásban is csak egy helyrajzi szám tartozik a helyiséghez. Az ügyvéd hozzátette: a tulajdoni lap közhitelű dokumentum, így annak tartalmát tényként kell kezelni mindaddig, míg be nem bizonyosodik valótlansága.

Az ügyvéd azt is megjegyezte: bár a cikk valóban arra is rámutatott, „hogy olcsón ment el az adott ingatlan”, az szerinte nem tényállítás, csupán vélemény, amiért viszont nem lehet perelni. Perelni – többek között – azért lehet, ha egy cikk hamis színben tüntet föl tényeket, azonban ez ebben az esetben csak akkor állna meg, ha a szerző tételesen fölsorolta volna, milyen helyiségekből áll az üzlet, a pincét pedig szándékosan kihagyta volna.

A fő állításokért – azaz azért, hogy mekkora kedvezményt kapott a vevő, és hogy miként döntöttek az eladásról – nem perelt az önkormányzat.

Hogy mennyire nem számított a számára kedvezőtlen ítéletre a Népszabadság – hiszen a nyomtatott és az online verzió szóról szóra megegyezett egymással –, azt jól mutatja, hogy az első ítélet után le is közöltek egy cikket, amelyben nyugtázták: nem állítottak valótlanságot. Rá egy napra kiderült: korai volt az öröm.

Szintén furcsa körülmények között egy másik pert is elveszített a lap. Az orgánum képviselői egyszerűen nem mentek el a tárgyalásra, mert nem kaptak idézést. Vagyis kaptak, ugyanis a bíró küldött, méghozzá faxon, ami azonban technikai okok miatt nem érkezett meg a szerkesztőséghez, így azt sem tudták, hogy beperelték őket – mondta Huszák.

A pince egy sarkalatos pontja a pereknek: mivel nem üzlethelyiség, ezért olcsóban lehet adni négyzetméterét, és összességében ez okozza az alacsony eladási árat – indokolt az önkormányzat számos másik ingatlan esetében is.

Ilyen volt az az Október 6. utcában tavaly 29,5 millió forintért eladott, korábban forgalmas éjjel-nappaliként működő 192 négyzetméteres üzlet, amelyhez pincerész is tartozott. Az önkormányzat szerint ez indokolta a harmincszázalékos kedvezmény igénybevétele után 154 ezer forintos négyzetméterárat azon a környéken, ahol ennek többszöröséért hirdetnek ingatlanokat. Csakhogy a négyzetméterenként 110 ezer forintra becsült, kizárólag az üzletből elérhető (így külön el sem adható) pince is az élelmiszerüzlet része – írták. A bíróság szerint a földszinti és a földszintnél mélyebben fekvő, de nem pinceként funkcionáló helyiség így egységesként kezelhető, ezért elutasították az önkormányzat keresetét.

Egy ingatlan értékét számos tényező befolyásolja az elhelyezkedéstől kezdve a benne végzett tevékenységen át az állapotáig, de egy bejáratott, frekventált helyen lévő üzlethelyiségnél a pince maximum húsz-harminc százalékos értékcsökkentő tényező – nyilatkozta a Budapest Beaconnek egy, a neve elhallgatását kérő ingatlanszakértő.

A Károly körúton is a pince miatt perelt az önkormányzat, azért az állításért, miszerint százmillió forint kedvezményt adtak, nem. Itt 240 millió forintért, azaz 159 ezer forintos négyzetméteráron adtak el két, összesen 1500 négyzetméteres üzletet 2011 nyarán, miközben az övezeti átlagárat korábban 380 ezer forintra becsülték. Az önkormányzat ezt a pert is elbukta, mint ahogyan a Blikk ellenit is, amely a szomszédos – 26-os szám alatt található – üzlettel volt kapcsolatos. „Közérdekre hivatkozva adott át jóval áron alul az V. kerületi önkormányzat egy értékes ingatlant az ismert alvilági figura, Portik Tamás állítólagos élettársához köthető Classic Immo Kft-nek” – írták. Az önkormányzatnak alapvetően az nem tetszett, hogy az üggyel kapcsolatban a lap összefüggésbe hozta őket Portik nevével.

Sokkal érdekesebb viszont, hogy nem perelt az önkormányzat, amikor a Népszabadság az ingatlaneladás mechanizmusáról, és az évek során okozott kárról cikkezett: csaknem négymilliárd forint kedvezményt adott a belvárosi önkormányzat 2008 és 2013 között az üzlethelyiségek bérlőinek, hogy megvásárolják az általuk használt ingatlant. Több cég tízmilliókat nyert azzal, hogy néhány hónap után megkapta a bérlőknek járó harmincszázalékos kedvezményt – írta a lap. E cikk konkrét példákon keresztül mutatja be az önkormányzat ingatlaneladási módszerét. Rónaszéki László volt V. kerületi jegyző – aki ellen hivatali visszaélés miatt indult eljárás – szerepéről is szó esik benne, de arról is, milyen üzleti köröknek értékesítettek bizonyos nagy értékű ingatlanokat.

Látható, hogy az V. kerületi önkormányzat a sajtóperek nagy részében nem az eladás gyakorlatáról vagy az ingatlanok áráról szóló tényállítások, esetleg a kedvezményezettek megnevezése miatt nyújt be keresetet, hanem csupa olyan apró-cseprő részlet miatt, amelyek sok esetben a tényállítás és a véleménynyilvánítás határán mozognak, ugyanakkor az ügy szempontjából nincs valódi jelentőségük.

Bár a perek többségét elveszítette az V. kerületi önkormányzat, egyik ítélet sem jogerős, így az sem, amelyben Belváros-Lipótváros nyert.

Az V. kerületi ingatlaneladások ügyében egyébként különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében folyik a nyomozás, tehát az ügyészség szerint megalapozott a gyanú azzal kapcsolatban, hogy félmilliárd forintnál több kár érte a belváros-lipótvárosi önkormányzatot Rogán Antal polgármestersége idején.

Annak a részleteit is szerettük volna megtudni, miért közölt az ATV helyreigazítást, de elzárkóztak a nyilatkozattételtől.