A kormány még karácsony előtt jelentette be az új otthonteremtési támogatást, és bár a szigorú feltételek ha lassan is, de kiderültek, az egyelőre nem világos, miből futja majd rá, enélkül pedig az egész kezdeményezés csak felelőtlen ígérgetésnek tűnik.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még december 16-án jelentette be, hogy a kormány kibővíti a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK). Aki tíz éven belül három gyermeket vállal, tízmillió forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz juthat, valamint további tízmillió forint kedvezményes, három százalékos hitelt vehet föl huszonöt éves futamidőre. Az új lakást vásárló kétgyermekesek 2,6 millió forintot kaphatnak az eddigi 1,7 millió forintos maximummal szemben. A bejelentéskor nem esett szó arról, mikortól lépne életbe az új intézkedés.

Szigorú feltételek

A támogatást akkor kaphatják meg a családok, ha a lakás, amelyet vásárolnak, legalább annyi négyzetméteres, mint a családban élő gyermekek száma hússzal szorozva, eszerint tehát három gyermeknél minimum hatvan négyzetméteres lakással kell számolni. Ház vásárlása esetén harminccal kell szorozni, tehát az alsó határ ott kilencven négyzetméter lesz.

Legalább két év társadalombiztosítási jogviszony, fél év munkaviszony, és büntetlen előélet (csak a gazdasági bűncselekmények esetén — L.Á.) is szükséges a tíz plusz tízmillió forintos családtámogatáshoz, valamint hitelképesnek kell bizonyulni ahhoz, hogy az államilag támogatott hitel igénybe vehető legyen. A csak bankokon keresztül benyújtható igénylések elbírálásának átfutási ideje legfeljebb harminc nap lehet. A támogatási összeg felhasználását számlákkal kell igazolni, de lehetőség lesz előlegszámla benyújtására is. Aki lakást vásárol, annak be is kell költöznie.

A legalább háromgyermekes családok esetén nem kell házasságban élniük a szülőknek ahhoz, hogy igénybe vehessék a tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást, ha azonban még nincs három gyermekük, csak vállalják, hogy lesz, akkor házastársaknak kell lenniük. Azoknak, akiknek jelenleg egy vagy két gyermekük van, négy-négy év alatt vállalhatják a második vagy harmadik utódot. A támogatás azoknak is jár, akik egyedül nevelnek legalább három gyermeket.

Ha valaki már kapott korábban családi otthonteremtési kedvezményt, akkor ennek összegét le kell vonni a tízmilliós támogatásból.

A határon túli magyarok előtt is nyitva lesz a lehetőség, amennyiben az összes feltételnek megfelelnek, és Magyarországra költöznek.

És ha önhibán kívül nem jön össze a három gyermek?

Ha egy támogatott családban önhibán kívül nem születik meg a harmadik gyermek, a már felvett tízmillió forintos támogatást arányosan kell visszafizetni, vagyis a két gyermek esetén járó 2,6 millió forintot levonva, összesen 7,4 millió forintot kell visszajuttatni az államnak. Ezt el lehet kerülni, ha a szülők az örökbefogadás mellett döntenek. A tervek szerint más visszafizetési feltételek vonatkoznak azokra, akik vállalják a három gyermeket, ám meggondolják magukat. Az ilyen esetekben „büntetőkamatra” lehet számítani, ami a jegybanki alapkamat ötszöröse lesz.

Miből futja majd rá?

Ez talán a legfontosabb kérdés, a portfolio.hu pedig csokorba szedte az elmúlt időszak ezzel kapcsolatos kormányzati nyilatkozatait, hátha kiderül belőlük valami. Nem derült ki.

A kormány látszólag nem vizsgálta meg, mekkora igénybevétellel — és ezzel együtt mekkora költséggel — kell számolnia, az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részéről érkező nyilatkozatok alapján ilyen számítások még nem készültek. Hornung Ágnes, az NGM pénzügyekért felelős államtitkára szerint jelenleg is vizsgálják a fedezet lehetőségeit.

Huszonhétről öt százalékra csökken a legfeljebb százötven négyzetméteres lakások, illetve háromszáz négyzetméteres házak áfája januártól, Hornung szerint pedig a létrejövő beruházások bevételt generálnak, munkahelyeket teremtenek, így az intézkedésnek nem csak költségvonzata lesz. Abban bíznak, hogy a ráfordítás bizonyos időn belül, akár rövid távon megtérül, ezt követően pedig majd bevétel származik belőle, de hogy mennyi és mikor, az egyelőre rejtély.

Az új támogatást a hírek szerint csak újépítésű ingatlanoknál lehet majd felhasználni, ötezer új lakás építése (ekkora nagyságrendet említett Hornung a Magyar Időknek adott interjújában — L.Á.) nagyjából száz-százhúsz milliárd forint beruházást jelent, amely a GDP-ben megjelenítve 0,2 százalékponttal magasabb növekedést eredményezhet, valamint öt-hét ezer munkahelyet is generál. Kérdés, van-e ekkora építőipari kapacitás ma Magyarországon.

Az NGM államtitkára bő két hete a lakásáfa-csökkentés költségvetési hatásaival kapcsolatban is nyilatkozott. Akkor azt mondta, hogy „az áfacsökkentés miatti adóbevétel-kiesésre nem szabad túlzottan koncentrálni, részben, mert a központi költségvetést mindig jelentős többlettel tervezik, illetve azért, mert egy ilyen intézkedés során nem lehet tudni, honnan jöhetnek még be bevételek”. Ne aggódjunk tehát, lesz majd fedezet, valahonnan.

A kibővített otthonteremtés esetén fokozatos felfutással lehet majd számolni — várhatóan az első egy-két évben lesz jelentős az igénybevétel —, de ha abból indulunk ki, amit Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere említett, akkor például százezer család igénye esetén csak az állami támogatás összege ezermilliárd forintra rúghat. A 2016-os költségvetést a parlament már idén nyáron kőbe véste, vagyis a CSOK esetleges jövő évi kiterjesztése miatt át kellene írni a számokat. Bár az idei költségvetési folyamatok kedvezőbb alakulása miatt akár mozgástér is lehet az elfogadott jövő évi költségvetésben, kérdéses, mennyit bírna el a büdzsé az új kiadásokból — írja a portfolio.hu.