Daróczi Ágnes roma holokauszt történész az alábbi interjút adta Kálmán Olgának az Egyenes Beszéd című műsorban 2014. augusztus 5-én, válaszul Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének azon kijelentésére, miszerint Magyarországról nem deportáltak közvetlenül roma fogvatartottakat  Auschwitz-Birkenauba.

Kálmán Olga (műsorvezető): Balog Zoltán nyilatkozott, annyit mondott, hogy ennek ellenére úgy érzi, hogy nem neki kell magyarázkodnia, hanem azoknak, akik most mindenfajta nyilatkozatokat kiadnak, mert hiszen a romák elleni gyilkosságsorozat is a Gyurcsány-Bajnai kormány idején volt. Most azzal védekezik – írja a hvg.hu – hogy ferdítésekkel és hazugságokkal támadják, mondja, éppen őt, aki már akkor a roma holokauszttal kapcsolatos megemlékezést szervezte, amikor még sem miniszter sem államtitkár, sőt még politikus sem volt. Daróczi Ágnes a vendégem, jó estét kívánok, üdvözlöm!

Daróczi Ágnes: Jó estét kívánok!

K.O: Válasz elfogadva?

D.Á.: Egy kicsit bonyolultabb a helyzet. A cigány közösségi oldalak felrobbantak, amikor tulajdonképpen vasárnap – amikor ráértek a népek olvasni – és megdöbbenéssel és értetlenül álltunk a kifejezés előtt. Megdöbbenéssel és értetlenül, hiszen semmiféle összhangban nincs azzal, amit Áder János, a Köztársaság elnöke mondott, sem azzal amit végre, hetven év után legalább megemlékeznek róluk ott a Grábler-tónál, és amit ott az igazságügyminiszter mondott. Mind a kettő nagyon korrekt beszéd volt. Én nem akarom mentegetni Balog Zoltánt, szó nincs róla, de el nem tudom képzelni, hogy más összefüggésben, mint kifejezetten és csak szűken az Auschwitz-Birkenau-i elkülönített cigánylágerre érthette, hogy oda nem deportáltak magyarokat.

KO: Annyit mondott még, hogy …

DÁ: De ez sem stimmel.

KO: Annyit mondott még, hogy pontosabban is fogalmazhatott volna. És hogy ő arra gondolt, hogy az a fajta szervezett deportálás, direkt módon koncentrációs táborokba, ami a magyarországi zsidósággal történt, nagyon nagy szégyen. És hogy a magyar állam a roma holokausztban más szerepet játszott.

DÁ: Ez nem egészen így van. Az a baj, hogy minden nép történetét a saját kontinuitásában kell vizsgálni. Hogyha a cigányokhoz, és mindahhoz, ami a cigányokkal Magyarországon történt, mindig csak a zsidóság története felől közelítünk, akkor semmit nem fogunk megérteni. Először is kezdjük ott, hogyha ilyen kényszerű összehasonlítgatások vannak, hogy a zsidóság a kiegyezés után emancipált volt. Teljes jogú állampolgárok voltak, akik ráadásul, ugye, minthogy az írás népe, azok a tudások, amelyek az iskolában szervezett formában megszerezhető tudásokhoz kötődtek,

KO: Azt megszerezték.

DÁ: … azok rendkívüli módon fontossá tették az ő vállalkozókészségüket a magyar gazdaságban. A cigányok ezzel szemben nem voltak egy teljes jogú állampolgári státuszban. Sőt, azt kell mondanom, hogy ennek éppen egy ellenkező folyamata zajlott le. Ugye, hogyha megnézzük, Zsigmond német-római császártól kezdve, a Rákóczi-szabadságharcon keresztül 1848-ig bezárólag kiváltságokat kaptak a cigányok, mert azok a szakmák és tudások, amelyekkel bírtak, olyan rendkívüli fontosságúak voltak a magyar gazdaságban.

KO: Na jó, de ezek a gazdasági, kulturális különbségek, adottságok, jellemzők, ezek a történelmet nem másíthatják meg, nem változtatják meg. Nem írja át a történelem azon részét, hogy honnan indult a vonat és hány embert vitt el.

DÁ: Ez teljesen igaz. Még egy picit foglalkozzunk a történettel a maga részletességében. A cigányok esetében nem volt szükség ’44-ben vagy a negyvenes években meghozott külön cigánytörvényekre, merthogy már életben voltak. 1916 óta életben volt a 15000-es rendelet. 1928-ban, 1931-ben, 1938-ban is hoztak olyan rendeleteket, amelyek szűkítették, nyomorították, lehetetlenné tették a cigányok életét.

KO: Erről szóló tanulmányköteteket hozott most? Mert látom, hogy…

DÁ: Hoztam dokumentumkötetet, ugye a „Magyarországi cigánykérdés dokumentumokban. 1422-1985-ig.” A Tauber István, Mezey Barna és Pomogyi László által szerkesztett kötet közreadja ezeket a rendeleteket. Én így készülődvén ideraktam a jelzést, példának okért ugye, de ezekben is fellelhető.

KO: Bocsánat, de aki politikusként ilyet mond, és ellent mond, mondjuk a köztársasági elnök kinyilatkozásának, ellent mond ezeknek a történelmi kutatásokat tartalmazó köteteknek… Miért?

DÁ: Nézze, egy miniszternek nem kell mindent tudnia! Az az apparátus dolga. Az apparátus dolga, hogy felkészítse őt. Hogyha egy ilyen rendkívüli fontossággal bíró évforduló jön, mint a holokauszt hetvenedik évfordulójának a roma vonatkozása, akkor fel kellett volna készíteniük a minisztert arra, hogy Auschwitz és az augusztus 2-i megemlékezés nem egyszerűen arról szól, hogy Auschwitz-Birkenau elkülönített cigánylágerét felszámolták, likvidálták, megszüntették egyetlen éjszaka…

KO: Ez tudatlanságból volt?

DÁ: …és hogy csak akkor közel háromezer embert gyilkoltak meg, hanem Auschwitz szimbólum a cigányok számára éppúgy, mind a zsidók számára, hiszen két nép volt, amelyet a származása miatt…

KO: Hurcoltak el. Szóval úgy érzi, hogy …

DÁ: Hurcoltak el, és akartak megsemmisíteni.

KO: És tették is. Azt gondolja tehát, hogy tudatlanságból történt ez a kijelentés?

DÁ: Azt remélem.

KO: Köszönöm szépen, hogy itt volt.

DÁ: Én is köszönöm.

Hivatkozott forrás:

http://www.atv.hu/videok/video-20140805-daroczi-agnes-eb