“Magyarország egy európai ország. Európai kontextusban kell megérteni.”

A Budapest Beacon riportere, Novák Benjámin nemrég elérte Budapesten Schöpflin Györgyöt , az Európai Parlament magyar küldötteinek tagját. Schöpflin György 1939-ben született Magyarországon, családja már gyermekkorában az Egyesült Királyságba költözött. Közel harminc évig tanított kelet-európai történelmet és politikát a University of London-on, és számos, a témába vágó könyvet publikált angol és magyar nyelven.

Miután visszatért 2004-ben Magyarországra, azonnal megválasztották a Fidesz listáján EP képviselőnek. Az Európai Parlament Külügyi bizottságának tagja, és az Alkotmányügyi bizottság helyettes tagja.

Nagyra értékeljük, hogy Schöpflin Úr nem csak az Európai Uniót érintő ügyekről, hanem a hazai kérdésekről is megosztotta velünk véleményét.

Magyarország Európai Uniós szerepéről

2004 óta két fő érdeklődési területem az Európai Parlamentben a külügyek és az Alkotmányügyi  Bizottságban folyó munka, amely valóban a Európai Unió jövőbeni szerkezeti problémáival, valamint egyéb, inkább technikai jellegű kérdésekkel foglalkozik. A külügyekbe bármi belefér, ami nem az Európai Uniós belpolitika része, például a transz-atlanti kapcsolatok, a Közel-Kelet, Oroszország, keleti partnerségek, valamint a bővítés is, ami az a terület ahol a legtöbb munkát végzem, különösen Dél-kelet-Európával kapcsolatban.

Úgy gondolom, Magyarország azzal a szilárd meggyőződéssel lépett be az Európai Unióba, hogy ez egy nagyon pozitív lépés, hogy végre ismét csatlakozunk Európához, melytől elszakította az országot a náci, majd ezután a Szovjet megszállás.

Természetesen csak egy Európa létezik, egy olyan Európa, amely folyamatosan változik. A 2004-es Európa nem azonos a 2013-as Európával. De Magyarország csatlakozott, és az Európai Unió lojális, aktív tagja, ugyanakkor az ország védi nemzeti érdekeit. És ha abból a nézőpontból tekintünk rá, bár jóval kisebbek vagyunk, hasonlíthatjuk magunkat Franciaországhoz vagy Németországhoz is. Mindkét ország lojális tagjai az Uniónak, de nagy hangsúlyt fektetnek nemzeti érdekeikre.

A központi nehézség, ahogy én látom az, hogy bár az 1950-es években még volt egy olyan dolog, amit európai érdekként és európai identitásként határozhatunk meg, szerintem jelenleg ez jóval gyengébb, de teljesen nem tűnt el. De véleményem szerint a tagállamok érdeke sokkal nagyobb fontossággal bír, részben azért mert az Európai Unió önmaga is sokkal integráltabb.

Amikor csatlakoztam, az EU törvénygyűjteménye mintegy 80.000 oldalt tett ki. Jelenleg már 120.000 oldal. Ez elmond valamit az integrációs ügyek mértékéről. Mindenféle technikai dologgal kapcsolatban nincs sok dolga az Európai Uniónak, és azzal a céllal szabályozzák, hogy kiegyenlített feltételeket és egyetlen piacot hozzanak létre, ezért az emberek nem jutnak előnyökhöz mondjuk a szociális dömping vagy a területi határok átlépése által. Hatalmas botrányok vannak, ami nem igazán érdekes Magyarországnak, így ezeket bizonyos fokú tárgyilagossággal tudjuk figyelni. A tengeri horgászatra gondolok, bár a folyami horgászat egy másik történet. Azt hiszem, bárki nyugodtan állíthatja, hogy feszültség van a nemzeti érdekek és az Unió érdekei között. Ami érdekes, hogy meg lehet találni a kettő között a kompromisszumos egyensúlyt.

Magyarország megfeleléséről a Koppenhágai megállapodásnak

Nem hiszem, hogy Magyarország megszegte a Koppenhágai Megállapodást. Először is meg vagyok győződve arról, hogy  – bár nem akarom lekicsinyelni az Európai Unió gazdasági fontosságát – ez egy politikai szervezet, és a politikai akarat nélkül nem történnek meg a dolgok.  Létezik egy funkcionalista illúzió, miszerint, ha folyamatosan változtatjuk, vagy bővítjük a közösségi vívmányokat, akkor ez fokozatosan egy sokkal egységesebb Európát fog eredményezni. Én nem hiszem, hogy ez lenne a helyzet. Ez egy bizonyos pontig működik csak. Ha a tagállamokban nincs meg az integrációs szándék, akkor az integráció nem következik be. És jelenleg pont ezt láthatjuk a nagyon komplex banki, pénzügyi és fiskális szabályoknál, amelyet őszintén megvallva nem értek. Ha megvan a bankrendszer reformjára irányuló akarat, akkor ez be fog következni. Még nem tartunk ott, bár különböző lépések már történtek az ügyben.

Magyarország jóval belül van azon, amit Koppenhága jelenteni hivatott. Ne feledjük, hogy az Európai Unió szabályozásai nincsenek annyira szigorúan meghatározva. A környezetvédelmi stratégia szigorúan meghatározott. De ha az emberi jogokról van szó, nem mondanám, hogy ez egy teljesen nyitott terület, de azért elég nyitott. És az emberi jogok mellesleg politikai, jogi, ideológiai kérdések. Mi az emberi jog? Nem tudom.

Az Európai Unióval kapcsolatban azt mondanám, az emberi jogok kapcsán ragaszkodnak bizonyos szabadságjogokhoz, mint például a gyülekezési szabadsághoz, a média szabadságához, a véleménynyilvánítás szabadságához, és a vallásszabadsághoz – tucatnyi nemzetközi egyezmény született ezekről. Magyarország jóval belül van ezeken.

Bizonyos területek aktuális szabályozása mindig is viták tárgyát fogja képezni. Például ismeri ön a Cameron miniszterelnök Úr által írt cikket az eheti Financial Times-ban? Meg akarja tiltani, hogy az új EU tagállamok tagjai Britanniában vállaljanak munkát. Ez nem egy teljes tiltás, de mindenképpen korlátozás. Ez belefér a Koppenhágai kritériumokba? Véleményem szerint ez nyilvánvalóan egy támadás a négy szabadság elv egyike ellen, a munkaerő szabad áramlása ellen. Alapvetően azt látjuk, ez sokkal inkább politikai, gazdasági és szociológiai kérdés. Például Franciaországban, Hollandiában, bizonyos mértékig Németországban, és bizonyosan Britanniában növekvő mértékben tapasztalható társadalmi neheztelés amiatt, hogy ezekből az országokból sokan vándoroltak Nyugatra. Ez egy szerkezeti probléma. Ebben az országban havonta 700-800 euróért dolgoznak az emberek, akik elmennek Britanniába, ahol jóval alacsonyabb képesítéssel végezhető munkával háromszor annyit keresnek. Mit kezd ezzel? Nagyon kemény kérdéseket kell feltenni, hogy például mi az érték egy média területén diplomát szerző egyénnek abban, hogy Londonba megy pincérkedni?

Magyarország működő piacgazdaságáról

Azt hiszem, a magyar gazdaság egy piacgazdaság, nincs probléma a gazdasági arénába újonnan belépőkkel. Az államnak van szerepe a piac működésének szabályozásában. Hogy hol van a választóvonal az állam és a piac között, az  mindig vitatott. Próbálja meg összehasonlítani Britanniát és Németországot.

A szubszidiaritásról

A szubszidiaritás egy EU-s fogalom. Ez nem egy magyar fogalom. Ez annak az elve, hogy az Európai Unió törvénykezése azt mondja, a különböző tevékenységekről az állampolgárokhoz legközelebbi szinteken kell dönteni, ahol a legmegfelelőbb a döntés. A magyarországi önkormányzatok újjászervezése a dekoncentrációról szólt. Nézze csak meg a részleteket, senki nem nézi a részleteket, a módszer, ahogy az államapparátust jelentősen egyszerűsítették az elmúlt három és fél évben, nagyon szerteágazó. És ha elmegy bármely megyébe, azt fogja találni, hogy az önkormányzatok sokkal inkább helyiek, mint az előző kormányzat alatt. Nagyon szerteágazó decentralizáció ment végbe. Ezt nem fogom szubszidiaritásnak hívni, mert ez nem a megfelelő szó rá.

A magyar kórházak és gazdaság helyzetéről

A kórházi rendszer a szocialista kormány alatt az összeomlás szélén állt. A fiatal orvosok nagy számban hagyták el az országot. Kórházakat zártak be. Óriási katasztrófa volt, az államnak be kellett avatkoznia.

Annak érdekében, hogy megértsük a kormány lépéseit, a kontextust kell megértenünk. És ez valójában 2002-ben kezdődött, esetleg 2006-ban, az előző kormánnyal. Felfoghatatlan, amit ez a kormány tett az országért, amikor 2010-ben átvette a kormányzást anélkül, hogy látta volna az állapotokat. Azt hiszem, folyamatosan történt a fejlődés, amíg kialakult egy bizony szintű rend. Ez nem egy ideális helyzet. És egy dolgot ne felejtsünk el. Minden országban határtalan az igény az egészségügyi ellátásra. Egy olyan viszonylag szegény ország, mint Magyarország, nem engedheti meg, hogy ezt a határtalan igényt kielégítse. Úgy gondolom, a magyar kormány megtett mindent, amit tudott, meglehetősen szűkös rendelkezésre álló forrásokkal. Ne feledjük, milyen volt az ország helyzete 2010-ben. Magyarország nagyon közel volt a gazdasági összeomláshoz.

Sokáig tartott, de most már kezdünk egy alacsony szintű növekedést látni a számokban, ami remélhetőleg jövőre még jobb lesz. Még mindig nagyon alacsony, de az európai kritériumok szerint ez nem is rossz. Ezzel lehet nem egyetérteni.

Hadd mondjak el egy dolgot. Arra kért, beszéljek Magyarországról és az Európai Unióról. Kérdéseket tesz fel a magyar belpolitikáról. A kórházak nem az EU részei. Az egészségügy a tagállamok ügye. Erről ezért nagyon kevés dolgot tudok elmondani, ez nem része a munkámnak. Sokat tudok mondani viszont az EU bővítéséről és Szerbiáról.

A Tavares jelentés

A Tavares jelentés annyit sem ér, mint a papír, amelyre írták. Súlyosan ideológiai. Egy lábjegyzet a történelemben. Egyébként is egy kézbesíthetetlen levél. Nem hiszem, hogy a baloldalon kívül bárki is beszélni fog róla. A baloldalnak ez a mennyei manna.

Amit meg kell értenie, az az, hogy az Európai Parlamentben egy nagyon különös baloldal működik. Más szavakkal, egy de facto, mondjuk így, szövetség van, nem koalíció a szélsőbaloldal, a zöldek, a szocialisták és a liberálisok között. Ez egy olyan szövetség, melyet nem találhatunk meg egyik ország parlamentjében sem. Elképzelhetetlen, hogy szélsőbal és a liberálisok azonos koalícióban legyenek. Nézze Németországot. A szabad demokratáknak semmi dolguk a „der Linke”-vel (a baloldallal).

Az Európai Parlamentben a baloldal haragszik Magyarországra, szerintem elsősorban azért, mert a gondolat, hogy a jobbközép kétharmados többséget szerzett, a szemükben káros. Részt vettem, azt hiszem hat meghallgatáson Magyarországgal kapcsolatban, melyet a baloldal szervezett (lehet, hogy csak öt volt, nem emlékszem, olyan sok volt) és alapvetően nem fogadtak el egyetlen ellenérvet, vagy cáfolatot sem. Most a Tavares jelentés ennek a csúcsa, és úgy gondolom, azóta onnan ez már lefelé megy. Tavares legújabb kezdeményezése, hogy az Európai Rendőr Akadémia Magyarországra jöjjön, elbukott. Tavares alapvetően magára maradt. Elhagyták. A bizottságnak a továbbiakban nem érdeke Tavares támogatása. (Az EU Igazságügyi biztosa) Reding szerintem alapvetően elfogadta az ügyek jelenlegi állását. Tavares talán kap még némi támogatást Zöld szövetségeseitől, de a többi csoporttól szerintem nem. Részben azért, mert ez már nem fontos a jövő évi választásokkal kapcsolatban.

A baloldalnak többsége van az európai parlamentben. Az emberek nem értik. Az EPP a legnagyobb csoport, de a baloldalnak többsége van, ha a liberálisok a baloldallal szavaznak, amit ebben a kérdésben meg is tettek. A külügyminisztérium sorról sorra elemezte a Tavares jelentést, számos ”igaz állítást” cáfolt meg. Senki nem figyelt egy kicsit sem ránk. Pártvonalak mentén szavaztak. Ideológiai alapon szavaztak. Azt mondanám, ez egy történelmi érdekesség, a Tavares riport, semmi más.   Oh, és még egy érdekesség, Tavares a legismertebb portugál Magyarországon, és bizonyára a legkevésbé népszerű is.

Ha a magyar baloldallal beszél, ők azt hiszik, Tavares Magyarország megmentője. Egy lovag a fehér lovon. De nem, ha a többségre figyel, akkor az emberek gyűlölik Tavarest. Emlékezzen, ők magyarul nézik a Magyar Televízióban bemutatott vitákat. Bizony ez az a visszajelzés, amit kapok.

A szélsőjobboldali pártok felemelkedéséről Európában

Nem ismerem összességében az Európai Unió helyzetét. Tényleg fogalmam sincs, hogy a különböző ügynökségek mit tesznek ebben az ügyben. Valójában csak az Európai Parlamentről tudok beszélni. A Jobbiknak csak két tagja van a Parlamentben Brüsszelben. Alapvetően mellőzik, hacsak nem a Jobbikot ürügyként használják, hogy támadják Magyarországot, ami persze mindig megtörténik.

Nézze meg a tegnapi Daily Mail-t. Ennek a tökéletes példáját láthatjuk. Michael Berlin cikke az, nézze meg. Elérhető az interneten. Tökéletes példája annak, hogy hogyan hívjuk fel a figyelmet valamire, közben minden egyebet mellőzzünk, ami Magyarországon történik. És ott van a magyar megbízott, Andor, aki valójában baloldali személy, de az nem is olyan érdekes.

Az igazi kérdés az, hogy a Jobbik miért szerzett 17%-os támogatottságot 2010-ben, és hasonlóképpen a 2009-es választáson. Szerintem a támogatottságuk most állandó. 10-12%-on stagnál. De miért kapnak ekkora támogatást? A válasz a magyar rozsdaövezetben van, ott olyan problémák vannak, melyekkel a kormányok nem foglalkoztak. Másodsorban pedig ez egy válasz a globalizációra, főleg a fiatal értelmiségi férfiak részéről, akik nem a legjellemzőbb Jobbik támogatók, de nagy zajt csinálnak.

A nacionalizmusról és a nemzeti létről

Nem nézhetjük csak magyar kontextusban a nacionalizmust és a nemzeti létet.

A baloldal gyakorlatilag 1990 óta mondja, hogy nincs különbség a demokratikus jobboldal és szélsőjobb között.

Az emberek állítják, nincs valódi különbség a Fidesz és a Jobbik között, mint egy módszer a demokratikus jobboldal illegitimizálására. A baloldalnak Magyarországon nincs elmélete a demokratikus konzervativizmusra. Azt hiszik, ők az egyetlen őrzői a demokráciának. Azt hiszik, övék a demokrácia monopóliuma. Következésképpen, bármi, ami nem felel meg az ő demokráciáról alkotott elképzeléseiknek, az fasizmus.

Horthy rehabilitációjáról

Az a magyar történelem része. Sosem voltam különösebben Horthy tisztelője. De mondanék egy dolgot. Horthy nem csak 1944-ről szól. 1939-ben ő tartotta vissza Magyarországot a háborútól.

A szélsőjobb felemelkedése nem csak Magyarországon látható jelenség. Látható Franciaországban, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Finnországban. Még az Alternativen für Deutchland is majdnem bejutott a Bundestag-ba.  Beppe Grillo (olasz komikus és politikus – a szerk.) a szavazatok 25%-át kapta meg!

A szélsőséges csoportok felemelkedése egy európai ügy, de csak akkor, ha összehasonlítási alapon vizsgáljuk. Ha egyszerűen csak kiemeljük a Jobbikot ebből a kontextusból, nem hiszem, hogy megértené ezt a jelenséget.

Magyarország egy európai ország. Európai kontextusban kell megérteni.

Gyöngyöspatáról

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy Gyöngyöspata olyan ártatlan eset volt, mint amilyennek kinézett. Néhány bizonyíték azt sugallja, hogy az Orosz titkosszolgálat állt mögötte. Az FSB számos ilyen jellegű ügyben volt érintett, nem csak Magyarországon. Lengyelországban és Csehországban is. Egy otthoni politikussal kellene beszélnie. Ez csak érintőlegesen EU ügy.

Bokros Lajos EP képviselőtársáról

Ő nem konzervatív. A konzervativizmus nekem a hagyományok tiszteletét is jelenti. A magyar baloldal felöleli a teljes piaci szabadságot, és megpróbálta az állam szerepét kiiktatni, ami Bokros pozíciója. Ennélfogva ő baloldali, bár úgy tesz, mintha konzervatív lenne. Nem fogadnám be egy konzervatív pártba.

A magyarországi vallásszabadságról

Ha egy vallási intézményt akarok alapítani, semmi sem gátolna meg ebben. Az üzleti alapú vallások megállítását célzó szabályozást bevezették. A csoportok, melyeket kivettek a körből, ismét jelentkezhetnek a felvételért. Ha történelmileg visszatekintünk, az állam mindig támogatta az egyházakat.

Arról, hogy hogyan marad képben a magyarországi eseményekkel kapcsolatban

Mint minden más EP képviselő, szinte hetente vagyok itthon. Beszélgetek az emberekkel a külföldi irodában. Beszélgetek az emberekkel a minisztériumban. Bizonyos ügyekről tájékoztatást kapok. Más esetekben nem kapok tájékoztatást. Saját döntéseket hozok. És így tovább. Amikor az egyik központi területemen, a Szerbiával folytatott egyeztetések kérdése kerül elő, akkor egyeztetek a Külügyminisztériummal. És az általános magyar attitűd az, hogy Szerbia EU csatlakozása mellett állunk ki. De amikor oda utazom, akkor az Európai Uniót képviselem. Amire ők azt mondják, „ok, rendben”. Tehát a kisebbségi ügyek csak egy a sok ügy közül. Sokáig tudnék Szerbiáról beszélni, azt mondanám, az a szerepem. Az a munkám. Elmondani, mi az európai érdek. Mi a magyar érdek. Hogy lehet ezt a kettőt összeegyeztetni, ha ellentét van köztük.

A Fideszről

A nyolcvanas években találkoztam a Fidesz alapítóival, és néhány dolog megváltozott azóta, néhány ugyanaz maradt.

Azt hiszem, a korai években a Fidesz elsődleges érdekeltsége az volt, hogy hogyan lehet megszabadulni a kommunizmustól. Ezért, bármi, amiért a kommunizmus kiállt, annak negatív vonatkozása volt. Egyszer 1990-ben megválasztották a Fideszt, és az elkezdett megérteni bizonyos dolgokat, hogy mit akar a magyar társadalom. Például a társadalmi protekcionizmus szintjét, ami véleményem szerint eredetileg nem volt a Fidesz gondolkodásának része, és sokkal többet változott, mint bármi más.

Amit gondolok a kezdetektől, az a magyar nemzeti lét miatti aggodalmuk volt. Nagyon körültekintően válogatom meg a szavaim. Aggodalom a magyar nemzeti lét miatt. Ez még mindig áll, de nem azért, mert komoly veszély fenyegetne annak elvesztésére.

A miniszterelnök folyamatos utalásairól a szabadságért vívott harcra

Vissza kell menni a különleges magyar modernkori történelem valóságába, amelyet 1914 előtt állítottak fel, de akkor megszakadt. Részben a háború elvesztése miatt, részben Trianon miatt, a területek elvesztése miatt, és így tovább. És azóta a magyar korszerűség modelljét megkérdőjelezték. Aztán jött a kommunizmus, és azt mondták, nincs is ilyen dolog. Csak internacionalizmus van. Amikor ebből kijön egy ország, akkor azzal találja szembe valaki önmagát, hogy megpróbálja újjáépíteni a kollektív öntudatot. Azt hiszem, ezt keményen megtámadták. A Fidesz felvállalta ezt.

Az Amerikai Egyesült Államokról

Nemrég voltam Washingtonban, alig egy hónapja. Ez az egyik legsovinisztább ország, ahol valaha jártam. Az egyik legintrovertáltabb ország. Még mindig igaz, hogy csak az állampolgárok 8%-a rendelkezik útlevéllel? Fogalmuk sincs a világ többi részéről. Egészen bámulatos befelé fordulás. Valami, amit egy magyar sosem engedne meg magának.