[Putyin konvoja két évvel ezelőtt az Alkotmány utcában. A környék hermetikusan lezárva, hétköznapi halandó nem tartózkodhat a lezárt területen belül. A jövőben ez könnyen megváltozhat. Fotó: Orbán Viktor/Facebook]

A Kúria döntése véget vethet annak a gyakorlatnak, hogy a rendőrség a TEK-kel közösen lehetetleníti el a tüntetéseket. Védett személy jelenléte, illetve biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni.

Az elmúlt években a rendőrség a Terrorelhárítási Központtal (TEK) közösen többször akadályozta meg jogszerű tüntetés megtartását, vagy oszlatott fel egy már megkezdett rendezvényt.

Angela Merkel német kancellár vagy Vlagyimir Putyin budapesti látogatása okán, később pedig az Áder-Orbán féle szoboravatás ürügyén is a diplomaták és magas rangú politikusok védelméről rendelkező bécsi egyezményre hivatkozva „függesztette fel” a Szabó Gábor Tuareg által vezetett, egykori Ország Gyűlése Mozgalom (OGYM) Parlament előtti demonstrációját, Juhász Péterék esetében pedig a védett személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és üldözéséről szóló New York-i egyezménnyel takaróztak, mikor – hivatkozva a TEK személy- és létesítménybiztosítási intézkedésére – nem engedték, hogy az Együtt az eredetileg bejelentett helyszínen megtartsa a demonstrációját Putyin ez év februári, budapesti látogatásának idején.

A rendőrség utóbbi esetben ráadásul azon jogszabályi kötelezettségének sem tett eleget, hogy amennyiben tiltó ok merül fel – még ha az említett esetben a törvény szerint nem is volt az, amire hivatkoztak –, arról értesítenie kell a bejelentőt.

Egy delegáció biztosítása kapcsán a TEK jogosan hivatkozik az említett egyezményekre, ám egy tüntetés – még ha annak címzettje kifejezetten a védett személy – akkor sem az egyezmények hatálya alá eső esemény, ráadásul gyülekezési jogi ügyekben a TEK még csak nem is illetékes, az a rendőrség hatásköre – nyilatkozta lapunknak korábban Hegyi Szabolcs. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi programvezetője szerint a rendőrségnek az Alaptörvény szerinti elsődleges kötelezettsége, hogy az alapjogokat, így a tüntetéseket is biztosítsa, vagyis a rendőrségnek nemhogy nem kellene szolgai módon végrehajtania a TEK utasításait – mint ahogyan azt több esetben is megtette korábban –, de fel is kellene lépnie a tüntetés és a tüntetők védelmében.

Vagyis, adott esetben a Dunába kellene tolnia a TEK-et. Azt mondják, abszurd?

Valóban az, a Kúria friss határozata azonban véget vethet ennek a gyakorlatnak, a legfelsőbb bírói fórum ugyanis kimondta: védett személy jelenléte, illetve a biztonsága miatt elrendelt területlezárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a területen nem lehet tartózkodni, vagy akár tüntetni.

Az ügy, amelynek kapcsán a Kúria a fenti megállapításra jutott, a már említett, Szabó Tuareg Gábor féle tábor elbontása, és demonstrációjának „felfüggesztése” Merkel látogatásának ürügyén még 2015 februárjában.

Tuareg beperelte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), és kérte a feloszlatás jogszerűtlenségének megállapítását, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban elutasította a keresetet. Az ügy végül a Kúria asztalán landolt, a testület pedig hatályon kívül helyezte az ítéletet, és új eljárás lefolytatására, új ítélet meghozatalára kötelezte a közigazgatási bíróságot.

A BRFK-nak, illetve a feloszlatás jogszerűségéről döntő bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a védett személy biztonságának garantálása szükségessé teszi-e egyáltalán, hogy a gyülekezési jogot korlátozzák, és ha igen, akkor milyen egyéb, a tüntetés feloszlatásánál kevésbé korlátozó eszközök állnak a rendelkezésre. A rendőrségi törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a lezárt területre belépők ruházatát és a táskákat átvizsgálják, a jogszerűen birtokolt eszközök és tárgyak bevitelét, vagy egyes személyek belépését megtiltsák.

A Kúria szerint a feloszlatás jogszerűségét kimondó bíróság jogellenesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy mindennek vizsgálatára azért nem volt szükség, mert a területlezárást elrendelő TEK-határozat jogszerű volt, önmagában ez a tény ugyanis nem tette jogszerűvé a tüntetés feloszlatását, és nem mentesítette a BRFK-t a szükségességi és arányossági vizsgálat elvégzésének kötelezettsége alól.

A gyülekezési jogi ügyekben hozott döntésekért a rendőrséget kizárólagos felelősség terheli, a BRFK azonban nem is vette fontolóra a gyülekezési jogot kevésbé korlátozó eszközök alkalmazásának lehetőségét, a bíróság pedig nem kérte számon e kötelezettség elmulasztását – írja a TASZ az ítéletről szóló beszámolójában.

„A Kúria előremutató döntést hozott, ami véget vethet annak az évek óta folyó gyakorlatnak, hogy a TEK által elrendelt területlezárásokat – akár a Kossuth téren, akár a miniszterelnök háza előtt – a rendőrség szolgai módon akkor is végrehajtja, ha az egy törvényes tüntetés felszámolásával, és a gyülekezési szabadság kiüresítésével jár” – teszi hozzá a jogvédő szervezet.

Egy apró vélemény a végére. Ha az új civiltörvény kapcsán a látókörükbe kerültek a kormányzat által támadott civilek, és nem igazán értik, milyen munkát végeznek, akkor gondoljanak erre az ügyre és a külföldről támogatott TASZ-ra. Ők most egy olyan állampolgárt védtek és védenek, aki kiállt az igazáért a hatalommal szemben, amikor az korlátozta/megsértette a jogait. Biztosak abban, hogy Önöknek soha nem lesz szüksége efféle segítségre?

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):