Jávor Benedek egy korábbi, paksi bővítéssel kapcsolatos sajtótájékoztatóján. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Minden jel szerint a közeljövőben megállapodásra juthat a magyar kormány és az Európai Bizottság a paksi bővítés ügyében folytatott uniós vizsgálatokban. Jávor Benedek szerint az esetleges megegyezés a magyar fél hazugságán alapul, ám ha igaznak fogadjuk el, amit a kormány állít, akkor aztán végképp jogellenes az egész ügy.

Minden jel szerint a közeljövőben megállapodásra juthat a magyar kormány és az Európai Bizottság a paksi bővítés ügyében folytatott uniós vizsgálatokban – írja Jávor Benedek csütörtöki blogbejegyzésében.

Jelenleg két eljárás folyik Paks II-vel kapcsolatban: az egyik az állami támogatás kérdését feszegeti, a másik – amely kötelezettségszegési eljárás formájában fut – pedig arra keresi a választ, miért nem volt az európai közbeszerzési jog szerinti nemzetközi tender, azaz hogyan juthattak hozzá az oroszok kéz alatt Magyarország talán legnagyobb 21. századi beruházásához – emlékeztet a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti (EP) képviselője.

Az állami támogatás ügyében már korábban körvonalazódott a megállapodás: a Európai Bizottság (EB) ragaszkodik hozzá, hogy van állami támogatás a projektben (azaz a magyar adófizetők évtizedeken keresztül évi soktízmilliárdot fognak tömni az értelmetlen monstrumba – így az EP-képviselő), de jóváhagyják a magyar terveket, elfogadva a magyar kormány érveit, hogy máshogy nem biztosítható Magyarország energiaellátása.

Ez a PM politikusa szerint „már önmagában ordas nagy hazugság”: többek között soha nem is vizsgálták meg rendesen a lehetséges alternatívákat, és ha az ember egyetlen megoldást tesz ki az asztalra, akkor senkit nem lephet meg, ha arra a következtetésre jut, hogy nincs másik – magyarázza.

 
A tender elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárásra ugyancsak pont kerülhet a jövőben – véli Jávor egy, a birtokába kerül levél alapján. Az eljárást lefolytató belső piaci főigazgatóságtól kapott iromány arra is rávilágít, hogy „ebben az eljárásban is egy szimpla hazugságra kívánják alapozni a két fél közötti alkut” – állítja a képviselő.

A levél szerint az EB elfogadja a magyar kormány magyarázatát, miszerint azért nem volt szükség az uniós közbeszerzési jog szerinti nemzetközi tender kiírására, mert nem volt más piaci szereplő, amely a magyar biztonsági és technológiai előírásoknak megfelelő nukleáris blokkokat tudott volna szállítani, csakhogy ez Jávor szerint egyszerűen nem igaz. A magyar kormány éveken keresztül nemzetközi közbeszerzés kiírására készült, és ennek során egyszer sem merült fel, hogy más atomenergiában utazó cégek termékei ne felelnének meg a magyar előírásoknak, sőt a kormány maga nevezett meg mintegy féltucat lehetséges ajánlattevőt.

Alig hihető az is, hogy az EU más tagállamaiban megfelelőnek bizonyuló típusok épp csak a magyar szabványokat ne lennének képesek kielégíteni.

Az az érv, miszerint a bővítés során tervezett méretben csak a Roszatom szállít blokkokat, szintén hamis: az orosz cég 1200 MW-os blokkjaihoz hasonló kapacitásúak az ATMEA (a francia Areva és a japán Mitsubishi) 1000-1150 MW-os, a japán-amerikai Westinghouse 1100 MW-os, vagy a koreai KEPCO 1400 MW-os konstrukciói, ráadásul magától a bővítési kormánybiztostól tudjuk, hogy épp a Roszatom szállította technológia nem illeszkedett a magyar előírásokhoz. Aszódi Attila korábbi nyilatkozatai szerint számos módosítást kértek az orosz féltől a konstrukción, hogy az teljesítse a magyar elvárásokat – magyarázza Jávor.

Ha igaz, amit a kormány állít, akkor aztán végképp jogellenes az egész 

Amennyiben valóban egyetlen cég egyetlen terméke képes csak megfelelni a magyar előírásoknak, akkor nem csupán a tendereztetés elmaradása, hanem az egész magyar szabályozás uniós jogba ütközik, mivel indokolatlanul szűkíti a piacot, és adminisztratív eszközökkel biztosít önkényes előnyt egy konkrét piaci szereplőnek.

Egy ilyen tartalmú megállapodás elfogadása esetén panasszal fogok élni az Európai Bizottságnál, az uniós jogot sértő magyar szabályozás miatti kötelezettségszegési eljárást kezdeményezve –  figyelmeztet az EP-képviselő. Szükség esetén kész vagyok az ügyet az Európai Bíróságra vinni, hogy kikényszerítsem az európai szabályok betartását. A történet végére még a mostani esetleges megállapodással sem kerül pont – teszi hozzá Jávor Benedek.

Az EB másik feltétele elintézi a magyar kedvezményezetteket

A Bizottság által a megállapodás másik elemeként előírt tendereztetési kötelezettség illúzióvá teszi a kormány által a bővítés melletti egyik érvként említett 40 százalékos magyar beszállítói részarányt. Ez a szám eleve légből kapott volt, amit ráadásul a bővítésre vonatkozó magyar-orosz szerződés sem tartalmaz, abban csupán annyi szerepel, hogy a felek „lehetőség szerint törekszenek” a minél magasabb magyar beszállítói arány elérésére.

Nyílt nemzetközi közbeszerzésekben ugyanakkor a beruházó aligha kedvezhet a magyar pályázóknak, mivel a legjobb ajánlatot tevőt kell győztesnek hirdetni, függetlenül attól, hogy az adott cég mely uniós tagállamból érkezett. Az üzlet itt az oroszoké, meg azoké a tagállamoké, amelyek a cégei beszállítóként ott lesznek a projektben, nekünk magyaroknak meg a számla marad a buli végén – zárja gondolatait az ellenzéki politikus.

Összegezve: a tervezett megállapodás valótlan információkon alapul, jogilag rendkívül gyenge lábakon áll, de tételezzük föl, hogy mégis megköttetik. Miközben lezárja a jogvitákat, és egyúttal – Jávor Benedek ígérete alapján – újabbaknak ágyaz meg, a kormány beruházás melletti utolsó érvét is leradírozza. Az állami támogatás megléte világossá teszi, hogy Paks2 egy soha meg nem térülő, évtizedeken át veszteséget termelő monstrum lesz, ennek következményeit pedig a magyar adófizetőknek kell majd állniuk – teszi hozzá a PM csütörtöki közleményében.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):