A jeruzsálemi ellenzék magyarországi származású vezetője arra szólította föl Netanjahut, hogy mondja le budapesti útját

július 5, 2017

[Jair Lapid. Fotó: Timesofisrael.com]

Ha Orbán Viktor miniszterelnök nem kér bocsánatot a Horthy Miklósról tett kijelentése miatt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek le kellene mondania július közepére tervezett budapesti útját – véli Jair Lapid, a szekuláris, piacpárti, ellenzéki Van Jövő elnöke.

Az újságíróból lett ellenzéki politikus a Times of Israelen vezetett blogján írta meg idevonatkozó álláspontját. A Mazsihisz.hu által is idézett blogbejegyzésben Jair Lapid félautokrata vezetőnek titulálja Orbán Viktor miniszterelnököt, „aki a sajtó szabadságát korlátozni kívánja, tisztességtelen eszközökkel lép fel ellenfeleivel szemben”, akit idéz is: „kivételes államférfiú” – mondta Orbán Horthy Miklósról, Magyarország 1920 és 1944 közötti kormányzójáról.

Lapid ezután kitér Horthy történelmi érdemeire. Szerinte az egykori kormányzó „a modern antiszemitizmus egyik alapító atyja”. A szabadelvű politikus megemlíti az 1920-as antiszemita felsőoktatási törvényt, a numerus clausust, „ezzel Lapid szerint azok közé tartozott, akik jóval Mussolini és Hitler fellépése előtt a zsidók jogait korlátozó törvényeket kezdtek alkotni Európában”.

Történelmi áttekintésében Lapid megemlíti, hogy Magyarország csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, miközben erősödött az állami szintre emelt antiszemitizmus. Lapid külön kitér a vidéki zsidóság deportálására. „Az áldozatok között volt családom számos tagja is, mindegyik lojális magyar állampolgár, akiknek egyetlen bűne az volt, hogy zsidók voltak. 1944 májusa és júliusa között több mint félmillió magyarországi zsidót gyilkoltak meg. (Ez így pontatlan: 1944. május 15-e és július 9-e között 437 ezer zsidót deportáltak Magyarországról. Lapid arra gondolhatott, hogy a Soának összesen valóban több mint félmillió: mintegy 530-550 ezer áldozata volt az akkori Magyarországon – Sz. P.) Horthy Miklós háborús bűnös, akinek ezekért a gyilkosságokért nem kisebb a felelőssége, mint a náciknak” – fogalmaz a volt izraeli pénzügyminiszter.

Jair Lapid idézi Szijjártó Péter külügyminisztert, aki szerint Horthy nem védte meg a magyarországi zsidóságot. Lapid úgy látja: ez olaj volt a tűre, ugyanis „Horthy nem egyszerűen nem védte meg őket, a gépezetnek, amely elpusztította őket, maga is része volt”.

Mindebből a Van Jövő elnöke arra a következtetésre jut, hogy Netanjahunak – aki, mint Lapid írja, egy történész fia – követelnie kellene Orbán szavainak visszavonását, és ha a magyar miniszterelnök erre nem hajlandó, le kellene mondania magyarországi útját.

Jair Lapid nehezen vádolható azzal, hogy ne lennének ismeretei a magyarországi Soáról. Édesapja, az 1931-ben az akkor a királyi Jugoszláviához tartozó Újvidéken született, magyar anyanyelvű Lampel Tamás és utóbbi édesanyja a Magyarországra akkreditált svéd diplomatának, Raoul Wallenbergnek köszönhette, hogy 1944-45 fordulóján Budapesten túlélte a Soát, Jair Lapid apai nagyapját azonban koncentrációs táborban gyilkolták meg.

Lampel 1948-ban alijázott Magyarországról, ahol Tomi Lapid néven újságíró, majd politikus lett. 2003-2004-ben volt politikai pályafutásának csúcsán, ekkor a piacpárti és szekuláris, sőt: kifejezetten antiklerikális Változás elnökeként a miniszterelnök-helyettesi és az igazságügy-miniszteri posztot is betöltötte. 2008-ban hunyt el. A Változás azóta eljelentéktelenedett, ám a fiatalabb Lapid, Jair a Van Jövő élén viszi tovább apja politikai örökségét. A Van Jövő a legutóbbi parlamenti választáson, 2015-ben 8,81 százalékot szerzett, ezzel tizenegy mandátumhoz jutott a százhúsz tagú Knesszetben, azonban a legújabb közvélemény-kutatások szerint az ifjabb Lapid akár a miniszterelnöki posztra is esélyes lehet a legkésőbb 2019-ben esedékes izraeli parlamenti választás után.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):