| Sokan voltak kíváncsiak a KOM vitaestjére. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
Nemcsak Hódmezővásárhelyről szólt a vasárnap: este tartották a Közös Ország Mozgalom szervezte, Budapest 18. választókerületének helyi képviselőjelölti vitáját. A kormánypárti jelölt – itt éppen Németh Zsolt – szokás szerint ezen a rendezvényen sem jelent meg. Soros György neve nem hangzott el, migránsozás nem volt, igaz, a jogállam helyreállítása is csak nagyon mellékszálként jött szóba. Úgy tűnt: az öt politikus nem túl nagy barátja a szabadversenyes kapitalizmusnak. Az LMP versenyzője részéről például elhangzott: „Stratégiai partnerünk nem a nagytőke lesz, hanem a hazai kis- és középvállalkozások.” Schiffer András, de maga Szili Katalin sem mondhatta volna szebben.
Hotz Antalt, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) helyi jelöltjét is meghívták Budafokra, de mint kiderült: központilag azt a döntést hozták, hogy nem jönnek el egyetlen vitafórumra sem – közölte Gulyás Márton aktivista, a Közös Ország Mozgalom (KOM) alapítója Budafokon, vasárnap este. Ennek megfelelően a civil szervezet által Budapest 18. választókerületében szervezett képviselőjelölti vitán sem képviseltette magát az MKKP. Nem volt ott a Minden Szegényért Párt versenyzője, Glonczi László és az Aquila Pártot erősítő Szeibert Márton sem. Őket azért nem hívták meg, „mert az a szabály, hogy minden olyan jelölőszervezet jelöltjét elhívjuk, amelynek a társadalmi támogatottsága országosan eléri vagy meghaladja az egy százalékot” – jelezte Gulyás. Hogy Németh Zsolt, a kormánypárti jelölt miért nem jelent meg, Gulyás nem tudta megmondani, ugyanis a KOM megkeresésére a kormánypárti politikus semmit sem reagált.
Staudt és Molnár óvatosan önfényezett, Hajdu személyes húrokat pendített meg, Orosz Anna a fiatalokhoz szólt, Pitz pedig célokat vázolt bevezetőjében
Bevezetőjében önmagát fényezte a Jobbik képviselője és -jelöltje, Staudt Gábor, aki második parlamenti ciklusának végén tart, s e tényt nem is felejtette el kiemelni. A magát „az egyik legaktívabb képviselőnek” leíró politikus közölte: „nagyon sok indítványt, főleg a költségvetéshez nagyon sok módosító javaslatot nyújtottam be Dél-Buda érdekében”. Staudt szerint P+R parkolókkal „azonnal orvosolni kell”, hogy Dél-Budán napi háromszázezer autó halad át. Ehhez a tömegközlekedés fejlesztésére is szükség van.
Hajdu Nóra, az Együtt jelöltje és alelnöke inkább személyes húrokat pendített meg: két fia miatt kezdett politizálni, hogy felnőve legyen más választásuk, mint elhagyni az országot. Staudthoz hasonlóan azért ő is kitért saját sikereire: az elmúlt négy évben adatigényléseket nyújtott be, pereket nyert „többek közt a külügyminisztériummal szemben”. Szerinte vissza kell adni az embereknek azt a hitet, hogy a politika és a politikusok értük vannak
Az LMP jelöltje, a huszonhat éves Pitz Dániel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi igazgatás szakán végzett. Pitzet az vitte a politikába, hogy rengeteg vele egykorú barátja elhagyta az országot. „Mi az LMP-vel szeretnénk Magyarországot a XXI. század nyertesévé tenni” – hangsúlyozta. Céljuk a korrupció fölszámolása.
Az emberek többsége változást akar – hangsúlyozta Molnár Gyula, az MSZP és a PM közös, a DK, sőt: az MLP által is támogatott jelöltje. Az MSZP elnöke azt mondta: született dél-budai, lokálpatrióta, négyszer nyert itt egyéniben országgyűlésiképviselő-választást, sosem listáról jutott be a parlamentbe, ráadásul nyolc évig volt a XI. kerület polgármestere. „Meg kell találni azt a vékony ösvényt, hogy hogy lehet a helyi ügyeket úgy képviselni az országos politikában, hogy közben pedig az ország is haladjon” – fogalmazott. A metrófejlesztéssel, az M0-val a térség hatalmas lehetőséget kapott, de a helyi vezetők „nem mindig tudtak ezzel élni” – tette hozzá.
Mindenkinek joga van a normális oktatáshoz, „ugyanez igaz az egészségügyben” – mondta Orosz Anna, a Momentum jelöltje, egyben pártja elnökségi tagja. A beszédének nagy részét olvasó ellenzéki politikus szerint akkor jönnek vissza a fiatalok Londonból, Berlinből és Amszterdamból, ha lesz egy jövőképe az országnak. A politikusoknak érteniük kell a globális tendenciákat és változásokat – hangsúlyozta.
Eltalicskázott pénzek, szuperkórház, üresen álló lakások, panelfelújítás
A bemutatkozó kört követő vita első, szakpolitikai részében az öt politikus főleg a Dél-Budára jellemző anomáliákat hangsúlyozta. „Nem szuperkórház kell, hanem szakrendelés” – mondta például Molnár Gyula, míg Staudt Gábor közölte: pártja összekötné a 2. és a 4. metrót, utóbbit pedig kivinné Gazdagrétig. Hajdu Nóra arra hívta föl a figyelmet, hogy az albertfalvai remizt úgy újították föl hatmilliárd forintból, hogy nem fér be oda a villamos, a választókerület széle pedig még ma is tele van földutakkal.
A kormányzat drágán csinál fölújításokat, ezen pénzek jelentős részét „kitalicskázza” ezekből a beruházásokból. Pártja mindennek véget szeretne vetni – közölte Pitz Dániel, aki szerint azon is változtatni kell, hogy a panelfölújításokat áthatja a korrupció.
Az önkormányzatok kapják vissza korábbi jogköreiket és az ezekhez szükséges forrásokat – közölte szinte egybehangzóan Molnár és Hajdu.
Orosz Anna a zuglói lakásfenntartási támogatási modellt vezetné be a választókerületben. Pitz szerint föl kellene mondani Paks II-t, és az így fölszabaduló pénzből minden háztartás kapna egy egymillió forintos lakástámogatást. Az LMP – folytatta az ifjú politikus – növelné az állami és az önkormányzati bérlakások számát, és megszüntetné az önkormányzati bérlakásokból az elhelyezés nélküli kilakoltatást. Támogatjuk, hogy gyerekes családokat ne lehessen kilakoltatni – tette ehhez hozzá Hajdu.
Mi köze mindennek az országgyűlési választáshoz? – szólt be/vissza Staudt.
Az első komolyabb pengeváltásra akkor került sor, amikor Orosz közölte: az üresen álló lakások tulajdonosait ösztönözni kellene, hogy lakásaikat adják ki. Ez – mármint az ösztönzés – önkormányzati hatáskör lenne. Mi köze mindennek az országgyűlési választáshoz? – szólt be/vissza Staudt.
Gulyás Márton körkérdésére, miszerint támogatják-e, hogy a családosokat ne lehessen elhelyezés nélkül kilakoltatni, mindenki igennel válaszolt.
A kopaszi gáti, meglehetősen kormányközelinek tűnő beruházást többen is lendületesen gyalulták. Orosz Anna például az Eximbanknak a beruházásban való részvételére hívta föl a figyelmet, mint ami „fölháborító és vállalhatatlan”. Mind ő, mint Staudt a tervezett Mol-toronyház ellen is érvelt.
A térség közlekedéséről Molnár Gyula azt mondta: az elmúlt húsz-huszonöt évben a térség nyertese volt a közlekedésfejlesztésnek. Szerinte szükség van mind a galváni, mind az albertfalvai hídra is szükség van, és az „intelligens” P+R parkolórendszerre. Staudt szerint vissza kell állítani a M0 ingyenességét, ugyanakkor ösztönözni kell az autósokat, hogy a tömegközlekedést használják.
„Nagyon jó közlekedéspolitikai szakemberrel dolgozom: az ön édesapjával.”
Némi derűt generált, amikor egy, Orosz és Molnár közötti kisebb közlekedéspolitikai vita után az MSZP elnöke közölte: „Nagyon jó közlekedéspolitikai szakemberrel dolgozom: az ön édesapjával.” Mire a Momentum jelöltje: „Én erről nem tudok, de nem vagyok egy pártban az édesapámmal.”
Pitz Dániel arra az anomáliára hívta föl a figyelmet, hogy Budafokról a Deák térre tovább tart bejutni mint Solymárról. „Ez fölháborító” – mondta.
Az egészségügyre áttérve a Magas Felek a tervezett helyi szuperkórházat aprították erősen. Hajdu Nóra szerint a Szent Imre Kórház lehetett volna szuperkórház, ehelyett most egy új szuperkórházat akarnak, „ami ezer sebből vérzik”: mocsaras helyen épülne, átláthatatlan a telekvétel, megoldatlan oda a tömegközlekedés. Orbán Viktor mindjárt beköltözik a Várba, de a szuperkórház építése meg sem kezdődött – tette hozzá az Együtt alelnöke. Molnár Gyula erre fényt mutatott az alagút végén, szerinte ugyanis Orbán csak akkor költözik a Várba, ha a Fidesz nyer, de nem fog nyerni – Karácsony Gergely viszont nem kíván oda költözni. Visszatérve a szuperkórházra azt mondta: a tervezett helyen nem lehet szuperkórházat építeni.
„Aki volt egészségügyi intézményben vagy rokona volt, az hogy szavazhat a Fidesz-KDNP-re?”
„Aki volt egészségügyi intézményben vagy rokona volt, az hogy szavazhat a Fidesz-KDNP-re?” – tette föl a kérdést Staudt Gábor, majd hozzátette: a Jobbik a mostani 4,8 százalékról hét százalékra emelné a GDP-n belüli egészségügyi kiadásokat, a korrupciót pedig megszüntetné.
Gulyás Márton azt kérdezte a vitázó ötöktől: támogatnák-e az egészségügyben a több-biztosítós reformot. Staudt, Hajdu és Orosz kiegészítésként igen, Pitz megmaradna az egybiztosítós rendszernél, míg Molnár közölte: támogatná, sőt, azonnal ötvenszázalékos egészségügyi béremelést tesznek – már ha kormányra kerülnek.
Választási együttműködés: listán a kedvenc, egyéniben a legesélyesebb? És mi van Hódmezővásárhellyel?
A vita akkor kezdett igazán érdekes lenni, amikor Gulyás a választási együttműködésről kérdezte a vita résztvevőit.
„Koordinációt nem akarunk, de visszalépünk, ha van egy esélyes jelölt a Fidesszel szemben” – így Orosz. Ha a Momentum március közepe-vége körül lát a Fidesz jelöltje ellen esélyes jelöltet, visszalép a javára. Addig viszont kampányolni kell, és azt kell elérni, hogy minél magasabb legyen a részvételi arány – mondta az ellenzéki politikus. „Lehet” – felelt Orosz Gulyás azon kérdésére, hogy koordináció nélkül lehet-e nyerni. Válaszát a közönség részéről erőteljes morajlás és beszólások sora követte. Ez azonban semmi sem volt ahhoz a kacajhoz képest, amit Pitz kapott, aki közölte: az LMP már megállapodott az Új Kezdettel.
Hajdu azt javasolta: listán mindenki szavazzon a kedvencére, egyéniben meg a legesélyesebb ellenzéki jelöltre. „Mi egyoldalúan több helyen is visszaléptünk” – mondta. Szerinte szükség van koordinációra, de ez azt kell, hogy jelentse, hogy minden körzetben a legesélyesebb jelölt mögé kell beállni. Koordinációra szükség van, de nem úgy, hogy másokat erőből lenyomnak – célzott az MSZP-DK megállapodásra.
Az utolsó percig a megállapodás lesz a célunk, hogy egy kihívó legyen – reagált Molnár Gyula.
A fő kérdés nem az, hogy hány ellenzéki jelölt van, hanem hogy milyen magas a részvételi arány – vélte a Jobbik jelöltje. Ha alacsony lesz a részvételi arány, akkor a Fidesz nyer, ha magas lesz, akkor több ellenzéki jelölttel is kikaphat a kormánypárt – mondta Staudt, aki szerint nem feltétlenül szükséges a koordináció.
Hatalmas tapsot kapott az ekkor közbeszóló Gulyás, aki közölte: ötkor ötvenhét százalékos volt a részvételi arány Hódmezővásárhelyen.
Staudt aztán kikerülte a koordinált-jelöltállításra vonatkozó kérdést: ez a pártvezetés döntése, ő pedig nem tagja a Jobbik országos vezetésének – magyarázta.
Moraj, majd ismét kacaj követte Pitz azon kijelentését, miszerint az LMP augusztusban négy, most pedig tíz százalékon áll. Amikor a közönségből valaki megkérdezte, hogy ki szerint, Pitz pedig úgy felet, hogy a Századvég és a Nézőpont szerint, a moraj gúnyos kacajba ment át.
Az, hogy Hódmezővásárhelyen rekordmagas a részvétel, nem biztos, hogy azért van, mert csak egy ellenzéki jelölt van.
A legtöbb politikai párt sokak szemében hiteltelenné vált – mondta Orosz Anna, aki szerint a Momentum képes ezen emberek megszólítására. Az, hogy Hódmezővásárhelyen rekordmagas a részvétel, nem biztos, hogy azért van, mert csak egy ellenzéki jelölt van – tette hozzá.
Molnár ekkor kissé beleszállt az Együttbe, ugyanis közölte: „az Együtt részéről nem éreztük a valódi együttműködési szándékot”, majd közölte: pártja kész arra, hogy a Jobbik kivételével bárkivel tárgyaljon. Hajdu azonban nem hagyta magát: jelentős tapsot kapott, amikor azt kérdezte Molnártól: azért nem lett MSZP-PM-MLP lista, mert a tizenöt százalékot nem merték megreszkírozni? Az Együtt alelnöke nem állt meg félúton: Szabó Szabolcsnak miért van kihívója Csepelen? Miért kap Szabó Hajdú-Bihar megyéből kihívót? – utalt az ott induló Bangóné Borbély Ildikóra.
Gulyás azon kérdésére, hogy az LMP kivel menne koalícióra, Pitz úgy reagált: a Fidesszel nyilvánvalóan nem fog. „Kérdés, hogy azzal a párttal lépjünk-e koalícióra, amely 2002 és 2010 között elérte, hogy a Fidesz kétharmadot kapott, a szélsőjobb pedig bejutott az Országgyűlésbe” – vetette föl az LMP jelöltje, aki szerint ugyanakkor mindenkivel lehet tárgyalni, a Jobbikkal is, az MSZP-vel is.
Csak a XXI. századi pártokkal tudunk bármilyen együttműködést elképzelni. Tolvajokat nem tolvajokra szeretnénk leváltani – mondta Staudt. Gulyás kérdésére, hogy a PM-mel koalícióra lépnének-e kitérő választ adott: „nem a pártvezetés vagyok”. Miután Gulyás a személyes véleményét kérdezte, Staudt úgy reagált: „Április 8-a után térjünk erre vissza.”
„Zsidólista” – vette elő a Jobbik múltjának egy másik, ugyancsak feledhetetlen fejezetét Orosz. „Ez sem így hangzott el” – reagált Staudt.
A jogállamiságról – ez a szó ekkor hangzott először el –, az oktatásról és az egészségügyről összpárti együttműködésre van szükség Orosz Anna szerint, aki hozzátette: a Jobbikkal kapcsolatban az iskolai szegregációt nem tolerálják. „Mikor mondtunk mi ilyet?” – kérdezett vissza Staudt. „Zsidólista” – vette elő a Jobbik múltjának egy másik, ugyancsak feledhetetlen fejezetét Orosz. „Ez sem így hangzott el” – reagált Staudt.
Lehet-e koalíció egy Orbán nélküli Fidesszel? – kérdezte Gulyás, hozzátéve, hogy Orosz momentumos jelölttársa, Benedek Márton szerint lehet. „A legfontosabb, hogy ne osszuk meg az országot még egy törésvonal mentén. Az Orbán nélküli Fidesz most egy fantazmagória” – tért ki a válasz elől Orosz, Gulyás azonban visszakérdezett: „Igen van nem?” „Erre nincs egy ilyen válasz” – adta meg magát a Momentum politikusa.
Hajdu szerint csak egy koalíció győzheti le a Fideszt. Az Együtt alelnöke a Fidesszel és a Jobbikkal kizárja a koalíciót, azonban a demokratikus pártok egyikével sem.
A Momentummal részéről elképzelhető a jogállamiság és a demokratikus intézményrendszer visszaállítása – mondta Staudt (!!!).
Pitz arra a kérdésre, hogy lehet-e LMP-DK koalíció, olyan cirkalmasan mondott – ha jól értettük – nemet, hogy azt nem tudtuk követni. A Fidesszel való koalíciót viszont egyértelműen elutasította. Arra, hogy ez esetleg jelenthet-e előrehozott választást, Pitz azt mondta: igen, de előtte megváltoztatják a választási törvényt. A Momentummal részéről elképzelhető a jogállamiság és a demokratikus intézményrendszer visszaállítása – mondta Staudt (!!!). Pitz szerint március végére lehet megállapodás a Momentummal. „Kizárólag a Momentum irányába vagyunk nyitottak a megállapodásra” – hangsúlyozta.
„Menjetek el szavazni, támogassátok az ellenzéki médiát, kezdjetek el ti is cselekedni”
Záróbeszédében Orosz Anna egy új politikai gondolkodás megjelenésének a szükségességére hívta föl a figyelmet. Önkritikát gyakorolva azt mondta: pártja hibázott, amikor túl agresszívan utasított el bármiféle együttműködést. „Menjetek el szavazni, támogassátok az ellenzéki médiát, kezdjetek el ti is cselekedni” – szólt a választókhoz.
Molnár azt mondta: a 2018-as választás hosszú időszakra meghatározza Magyarország sorsát. Az apátiát és a félelmet kell legyőzni. Ha több mint ötmillió ember elmegy választani, van esély a győzelemre. Hozzátette: vidéken attól félnek, hogy regisztrálják a szavazatukat, hogy nem kapnak munkát. De a szavazófülkében mindenki egyedül van. Most kell kormányváltás.
Szintén a választáson való részvételre szólította föl a közönséget az LMP jelöltje, aki megígérte: pártja továbbra is rajta lesz a korrupciós ügyek föltárásán. „Stratégiai partnerünk nem a nagytőke lesz, hanem a hazai kis- és középvállalkozások” – mondta úgy, hogy Schiffer András, de maga Szili Katalin sem mondhatta volna szebben.
Hajdu Nóra szerint a tét az, hogy Magyarország a nyugati vagy a keleti utat választja-e, hogy a közvagyont tovább lopják-e el, hogy a lesz-e egyáltalán a jognak asztala. Pártjának nem 2022-re, hanem 2018-ra kell alternatívát állítania – hangsúlyozta. A magyar politikát meg kell újítani, vissza kell adni az embereknek a hitet, hogy politikusok értük dolgoznak.
A Jobbik azért alakult, hogy a XXI. századba átvigye az országot – vette át a szót Staudt Gábor. Miután harminc év alatt szétloptak mindent, változtatni kell a törvényeken, az ügyészség vezetésén vagy mindkettőn. A Jobbiknak megvan a programja, nem várhatunk 2022-ig – mondta. „A félelem légkörét föl kell számolni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindenki menjen el szavazni, és akkor április 9-én egy másik Magyarországra lehet ébredni.