A Jobbik csak akkor szavazza meg az alaptörvény módosítását, ha megszűnik a letelepedési kötvény

október 19, 2016

Orbán Viktor; Vona Gábor; Lázár JánosVona Gábor (háttal). Vajon Orbán elengedi a letelepedési kötvényeket? Fotó: MTI

A keddi Orbán-Vona találkozó után Tuzson Bence kommunikációs államtitkár megerősítette, hogy a Jobbik elnöke újabb feltételt támasztott az alaptörvény-módosítás elfogadásával kapcsolatban. Vona közölte: nem támogat félmegoldásokat.

Ez már a sokadik feltétele a Jobbiknak az alaptörvény módosításának elfogadásához – közölte Tuzson Bence kommunikációs államtitkár kedden azzal kapcsolatban, hogy Vona Gábor a miniszterelnökkel való tárgyaláson azt kérte, a kormány szüntesse meg a letelepedési kötvényt.

Hozzátette:  Orbán Viktor, mint minden eddigi javaslatot, ezt is megfontolja. Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a kormány menetrendje szerint november 8-án lenne a végszavazás, tehát amennyiben tartani akarják magukat ehhez, a miniszterelnöknek nincs túl sok ideje mérlegelni.

A megbeszélésről – melyen egyébként nem jutott dülőre a két fél – Vona az ATV Egyenes Beszéd című műsorában árult el részleteket. Ha a migrációtól akarjuk megkímélni Magyarországot, akkor ez legyen egy teljes és valós védelem. Ne legyen „félmegoldás vagy szemfényvesztés, ne adjunk kiskaput a terrorizmusnak”, a letelepedési kötvénybizniszt is szüntessük meg – fogalmazott a Jobbik elnöke. Szerinte most Orbán térfelén pattog a labda: neki kell eldöntenie, hogy ez a piszkos pénz – ez az offshore hátterű zavaros biznisz, ami Magyarország biztonsági rése – a fontosabb neki, vagy az ország megvédése – magyarázta az ellenzéki politikus.

Orbánnak nem tetszett a dolog – folytatta Vona, de a miniszterelnök jelezte, hogy át fogja gondolni. Orbán egyébként a Jobbik elnökének azt is mondta, hogy ez egy jó konstrukció, és azzal kapcsolatban sem volt meggyőzhető, hogy a letelepedési kötvénybiznisz a korrupció melegágya.

Vona úgy összegzett: egyértelművé tettem számára, miszerint ahhoz, hogy mi november 8-án a módosításra igennel szavazzunk, annak az a feltétele, hogy a letelepedési kötvényről szóló törvényt a parlament hatályon kívül helyezi.

Tuzson kedden szólt néhány szót az Orbán-Molnár találkozóról is, ahol az MSZP elnöke világossá tette, miszerint a szocialisták nem vesznek részt az alaptörvény-módosítás folyamatában.

Hogy „egyre kevesebb a levegő” a letelepedési kötvény körül, azt némiképp Lázár János kancelláriaminiszter kijelentése is megerősítheti, aki a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ország felminősítése miatt áttekinti az összes létező állampapírral kapcsolatos feladatot, ennek pedig része a letelepedési kötvény felülvizsgálata is.

Hogy a letelepedési kötvény mekkora üzlet, arról korábbi cikkünkben részletesen is beszámoltunk. Idén júliusig a pénzes külföldiek első körben csak tartózkodási engedélyt kaptak, majd hat hónap elteltével igényelhették a letelepedési engedélyt, amely kvázi állampolgárságnak minősül, hisz korlátlan idejű tartózkodást tesz lehetővé hazánkban, és szabad mozgást biztosít a schengeni övezetben. Ma már ennyit sem kell várnia annak, aki 300 ezer eurónyi (valamivel több mint 90 millió forintnyi) államkötvény fejében „bevásárolja” magát Európába.

Amint arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, a letelepedési kötvényből egy adócsalásért elítélt orosz állampolgár is vásárolt, a hivatal azonban nem szeretné kiadni a büntetett előéletű vásárlók adatait, mondván, mert „az idegenrendészeti résznyilvántartásokban adatkezelésre nem jogosult, így statisztikai adattal sem rendelkezik erre vonatkozóan.Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkeresésére Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója elmondta: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) igenis kezeli a letelepedési államkötvényt vásárló személy esetleges korábbi büntetésére vonatkozó adatot, és egyedül az adatot igazoló okmányhoz nem fér hozzá. Ugyanakkor a közérdekűadat-kérést nem csak akkor kell teljesíteni, ha valamely törvény a kiadni kért adat nyilvántartására kötelez, elegendő, ha a megkeresett szerv ténylegesen birtokolja a közérdekű információt – tette hozzá a szakember.

Az erkölcsi bizonyítvány meglétére vonatkozó előírást mellesleg elég könnyű kijátszani, hiszen nem az állampolgárság, hanem a lakcím szerinti hatóság állítja ki a bizonyítványt.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):