A képen balról jobbra: Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezetője, Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője, Volner János, a Jobbik alelnöke és frakcióvezetője, valamint Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a „többpárti” egyeztetésen. Fotó: MTI, Soós Lajos

A kormány négy helyen írná át a gránitszilárdságú alaptörvényt. A Jobbik szerint a javaslat elfogadható, de szándékuk szerint még erősebbé tennék a jogi védelmet.  

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Jobbik lehet a kormány segítségére az alaptörvény módosításában, és bár a keddi, ötpárti (csak nevében az, mert a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt nem vesz részt rajta – a szerk.) egyeztetésen fölvetnek majd tartalmi jellegű módosításokat, a párt elnökének elmondása szerint jónak, elfogadhatónak tartják a kormány javaslatát.

Vona Gábor erről hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt. Jelezte, miszerint előzőleg Gulyás Gergellyel, a Fidesz alelnökével egyeztetett technikai kérdésekről, a keddi találkozón pedig várhatóan Volner János (azóta tudjuk, hogy Volner mellett Mirkóczki is ott volt – a szerk.) frakcióvezető képviseli majd a pártot. Vona továbbra is személyes találkozót kér a kormányfőtől, amire a héten sor kerülhet. Az ezt firtató kérdésre elmondta: vannak olyan szempontok, amelyeket elsőként nem a sajtóval vagy más pártvezetőkkel kíván megvitatni, hanem személyesen Orbán Viktorral.

A pártelnök konstruktív ellenzéki pártként hivatkozott a Jobbikra, amely partnere lehet a kormánynak Magyarország alkotmányos védelmében, egyúttal károsnak nevezte, hogy a többi ellenzéki párt kimarad a vitából.

Vona Gábor kifejtette: a migráció és a kvóták nem az EU-s alapszerződésekben, hanem másodlagos jogforrásokban szerepelnek, és osztja a német alkotmánybíróság álláspontját, amely ilyen esetekben a tagállami alkotmányt tartja erősebbnek.

A pártelnök által már említett, tartalmi jellegű módosításokról kedden Volner János a következőt mondta: a kormány alaptörvény-módosító előterjesztéséhez a Jobbik olyan javaslatokat tesz, amelyek még erősebbé tennék a jogi védelmet. Azzal kapcsolatban, hogy Vona Gábor személyes találkozót kért Orbán Viktortól, azt mondta: nagyon fontos, hogy létrejöjjön a „Vona-Orbán csúcs”, mert fontos kérdésekben – mint például a migráció – szeretnének nemzeti együttműködést kezdeményezni.

Egyetértésben a Jobbik és a kormány

Az egyeztetésen egyetértés alakult ki a kormánypártok és a Jobbik között. Kósa Lajos a tanácskozást követően azt nyilatkozta: egyetértés volt abban, hogy az Országgyűlésnek kell döntenie arról, hogy a nem magyar és nem uniós állampolgárok hogyan élhetnek Magyarországon. Nem Brüsszel és nem az ENSZ, hanem a magyar hatóságok dönthetik el, hogy egy harmadik országbeli állampolgár kérelmének helyt adnak-e – magyarázta. Szavai szerint a felmerülő jogtechnikai kérdések az érdemi vitát nem érintik, ezért úgy látja, a parlament el fogja tudni fogadni a módosítást.

Kifejtette azt is, hogy a pártok közötti egyeztetés kétszintű: Orbán Viktor a Fidesz elnökeként kétoldalú egyeztetéseket folytat a pártelnökökkel, a Fidesz frakciója pedig ötpárti egyeztetéseket kezdeményezett. Előbbi egy politikai, utóbbi egy szövegező fórum.

Volner János úgy értékelt: az alaptörvény módosításával az ország érdemi jogi védelmet kap a betelepítési kvótákkal szemben. Azt javasolták, hogy az idegen, harmadik országbeli állampolgárok körét pontosítsák, továbbá az alaptörvényhez kapcsolódó, a betelepítésről szóló jogszabályt sarkalatosként határoznák meg – tette hozzá a Jobbik frakcióvezetője. Utóbbi szerinte garanciát adna, mert az alaptörvény nem egy feles többséggel könnyen felülírható törvényre hivatkozna.

Alkalmas a kvótacsomag ellehetetlenítésére

A kormány alaptörvény-módosító javaslata egy komplex jogi szöveg – mondta a kormányközeli Nézőpont Intézet ügyvezetője kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Fodor Csaba szerint a javaslat „kellően alapos ahhoz, hogy alkalmas legyen a kvótacsomag ellehetetlenítésére”. Hozzátette: szerinte a módosítás nem ütközik a közösségi joggal, de ennek ellenére számít jogi és politikai csörtékre.

A gránitszilárdságú – öt éven belül ez lehet a hetedik módosítás – alaptörvényt Orbánék a korábbi híreknek megfelelően négy helyen írnák át.

A javaslat szerint új mondattal egészülne ki a Nemzeti Hitvallás:

A „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” szövegrész a következővel egészül ki: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

Az alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

Az alaptörvény R) cikke a következő bekezdéssel egészülne ki:

„Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

„(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. (2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás. (3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.”

Az Alaptörvény XIV. cikke a következő bekezdéssel egészülne ki: 

„Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.”

Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkártól, Tuzson Bencétől azt is tudjuk, hogy a kormány számításai szerint november 8-án fogadhatja el az Országgyűlés a változtatásokat.

Orbán Viktor október 2-án este, a kvótareferendum eredményeinek előzetes megismerését követően jelentette be, hogy alkotmánymódosítást javasol a parlamentnek, mert „az emberek akaratát rögzíteni kell az alaptörvényben”. Igaz, arról már nem tett említést, hogy több mint 13 milliárd forintból sikerült összehoznia egy érvénytelen népszavazást.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):