Pityinger László perének tárgyalásán 2016. november 24-én. Fotó: MTI, Balogh Zoltán

Jogerősen felmentették Pityinger „Dopeman” Lászlót a garázdaság vádja alól. Az ügyben eljáró bíró szerint a vádlott a magatartását a hatóságok által tudomásul vett olyan politikai demonstráción valósította meg, amelynek célja az Orbán-rendszer elleni tiltakozás volt, így az Orbán-szobor ledöntésével, valamint azzal a szimbolikusnak tekinthető aktussal, hogy az elgurult fejbe belerúgott, Pityinger László nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás határát. Dopeman szerint győzött az igazság.

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön jogerősen felmentette Pityinger Lászlót, akit Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből készült szobrának három évvel ezelőtti ledöntésével kapcsolatban garázdasággal vádoltak meg.

A törvényszék – az elsőfokú bíróság idén januári döntésével megegyezően – bűncselekmény hiányában mentette fel a vád alól a Dopeman néven ismertté vált rappert.

A kormányfő hungarocellből készült szobrát 2013 szeptemberében az I. kerületi Clark Ádám téren az Együtt tüntetésén döntötték le, majd amikor a fej letört, abba az eseményen műsorvezetőként közreműködő Dopeman egyszer belerúgott. Ezek után a szobor maradványaiból darabokat vágtak le, késsel szurkálták.

A tényállás – melyet senki sem vitatott, ezért a kérdés a másodfokon eljáró bíró szerint is csak az volt, hogy a cselekmény kimeríti-e a garázdaság fogalmát – tartalmazta azt is, hogy a tüntetésen a vádlott a Himnuszt trágár szavakkal megszakítva adta elő. Ebben az ügyben nemzeti jelkép megsértésének gyanújával indult eljárás, ám azt 2014-ben maga az ügyészség szüntette meg – tette hozzá beszámolójában az MTI.

A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése minősített esetben – például ha nyilvános rendezvényen követik el – akár három év is lehet.

A bíró szóbeli indoklásában rámutatott: a garázdaság megállapításához szükséges, hogy a három tényállási elem egyszerre álljon fenn, ám ebben az ügyben ebből kettő (az erőszakos jelleg és a kihívóan közösségellenesség – a szerk.) hiányzott. Bár a törvényszék szerint az eseménysor alkalmas volt másokban riadalom és megbotránkozás keltésére, a másik két tényállás nem állapítható meg.

Azért nem kihívóan közösségellenes, mert…

Annak vizsgálatával összefüggésben, hogy a történtek kihívóan közösségellenesnek tekinthetőek-e, a bíróság – egyezően a védői érveléssel – az alapjogokra utalt. A bíró indoklásában kifejtette: mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, a gyülekezési jog gyakorlása közben pedig a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyakorlat alapján a véleménynyilvánítás korlátozása csak kivételes esetekben lehetséges, ebben az ügyben pedig azt kellett vizsgálnia a bíróságnak, hogy a garázdaság mint köznyugalom elleni bűncselekmény esetében indokolt-e a vádlott szabad véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozni a köznyugalom érdekében.

A bíró szerint a vádlott a magatartását a hatóságok által tudomásul vett olyan politikai demonstráción valósította meg, amelynek célja az Orbán-rendszer elleni tiltakozás volt, így a szobor ledöntésével, valamint azzal a szimbolikusnak tekinthető aktussal, hogy az elgurult fejbe belerúgott, Pityinger László nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás határát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint így nem indokolt a véleménynyilvánítás korlátozása a köznyugalom érdekében, az alapjogok gyakorlása pedig kihívóan közösségellenes magatartásként nem értékelhető.

Azért nem erőszakos, mert…

Azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos magatartás tényállása megállapítható-e, az elsőfokú bíróság úgy vélte, a szobor rendeltetése eleve az volt, hogy ledöntsék, anyagi értékkel már nem bírt, így a vádlott cselekménye nem tekinthető erőszakosnak. A másodfokú bíróság ugyanakkor egy kúriai határozatra utalva arra mutatott rá, hogy nem az értéket, hanem a cselekmény jellegét kell vizsgálni. A bíróság indoklása szerint azért nem állapítható meg az erőszakos jelleg, mert a vádlott a véleménynyilvánítását az alkotmányos gyakorlatba nem ütköző módon valósította meg.

Ha nem állapítható meg a garázdaság, felmerül a becsületsértés vétsége, csakhogy…

A törvényszék arra is rámutatott: az első fokon eljáró bíróság helyesen utalt arra, hogy garázdaság meg nem állapíthatósága esetén felmerül a becsületsértés vétsége, ez azonban magánindítványra büntethető, amelynek előterjesztésére a sértett jogosult. A büntetőeljárási törvény kimondja azt is, miszerint amennyiben az eljárás során derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra büntethető, akkor be kell szerezni a jogosult nyilatkozatát. A törvényszék ezért kereste meg Orbán Viktort, hogy becsületsértés vétsége miatt kíván-e magánindítvánnyal élni. Mivel a 30 napos határidőn belül a kormányfő nem terjesztett elő ilyet, a bíróság nem vizsgálhatta, hogy a vádlott cselekménye megvalósította-e a becsületsértés vétségét, illetve ha még a becsületsértés tényállási elemei fenn is állnának, akkor korlátozható-e Pityinger László véleménynyilvánítása immár nem a köznyugalom, hanem az emberi méltóság védelmében.

A vádlott cselekményének ízlésessége megkérdőjelezhető, az nyilvánvalóan alkalmas volt megbotránkozás keltésére, azonban a cselekmény kihívó közösségellenességének és ezzel összefüggésben erőszakos jellegének hiányában nem valósít meg bűncselekményt

– szögezte le a bíró.

Dopeman: győzött az igazság

A jogerős végzés kihirdetése után Pityinger László újságíróknak azt mondta: győzött az igazság, ugyanakkor ijesztőnek nevezte, hogy „az embernek a véleménynyilvánítása miatt a törvény elé kell járulnia”. Azt is megjegyezte, hogy három évig tartott az eljárás.

Szívesen találkozott volna Orbánnal. Fotó: MTI, Balogh Zoltán

Azzal kapcsolatban, hogy a törvényszék megkereste Orbán Viktort, Pityinger közölte: „végre találkoztunk volna személyesen és esetleg megbeszéltük volna az ország problémáit”. Arról is beszélt, hogy neki nem Orbán Viktorral mint magánszeméllyel van problémája, „hanem mint miniszterelnökkel és mint regnáló hatalommal”, és a vád alapját képező cselekményével is emiatt fejtette ki a kritikáját.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):