Válaszlépésként a Fidesz és a kormány oldali média múlt heti, Colleen Bell nagykövet jelölt ellen intézett támadásra, John McCain szenátor vezetésével amerikai pártközi delegáció érkezett Budapestre.

A január 17-i szenátusi beiktatási meghallgatáson Bell nyilatkozatában tömören és kimérten kitért az Egyesült Államok aggodalmaira Magyarországgal szemben. Ugyanezeket az aggodalmakat fogalmazták meg szóban és írásban különböző szakértők 2012-ben a Ben Cardin szenátor vezette Helsinki Bizottság előtt.

Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője (aki a Helsinki bizottság előtt Szájer József EP képviselővel együtt jelent meg)  nyílt levelében azzal vádolta meg Bellt, hogy „tájékozatlan” és, hogy egy Magyarország elleni „politikai partizán” akció részese.

Gulyás leveléről széles körben számolt be a magyar média. Sokatmondóan viszont egyetlen magyar nyelvű média sem közölte Bell teljes nyilatkozatának fordítását, ehelyett inkább az MTI valamelyest félrevezető összegzésére hagyatkoztak.

John McCain, miután találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, az alábbi nyilatkozatot tette, amelyben felhívást intézett az április 6-ra kiírt parlamenti választások nemzetközi megfigyelők általi ellenőrzésre:

John McCain, Arizona állam szenátora vagyok. Örömmel veszek részt ma itt tagjaként az amerikai kongresszus pártközi csoportjának:

Sheldon Whitehouse szenátor, Rhode Island, Chris Murphy szenátor, Connecticut, Bill Keating kongresszusi képviselő, Massachusetts, Adam Kinzinger kongresszusi képviselő,  Illinois, Mike Pompeo kongresszusi képviselő, Kansas, valamint Ted Deutch kongresszusi képviselő, Florida.

Lehetőségünk volt találkozni Orbán miniszterelnökkel, ellenzéki vezetőkkel és körbejárni a magyar parlament épületét, amely a demokrácia és szabadság egyik legcsodálatosabb épülete az egész világon.

Biztosítottuk a miniszterelnököt és az ellenzéki vezetőket is, hogy az Egyesült Államok Magyarország elkötelezett szövetségese és barátja marad. Amerika büszke arra, hogy támogathatta Magyarországot a demokrácia útján megtett minden lépésében – 1989 bódító napjaitól kezdve a NATO és az EU csatlakozáson át a jelenkori kihívásokig.

Megértjük a magyarországi demokrácia állapotával kapcsolatos belföldön és külföldön felmerült aggodalmakat. Az aggodalmak némelyike nagyon komoly. A magyaroknak demokratikus úton kell megoldani azokat, és az ország demokratikus intézményeinek, fékeinek és ellensúlyainak, jogállamiságának elég erősnek kell lennie, hogy támogassák ezt a folyamatot.

Az Egyesült Államok és a szabad világ többi része tartósan érdekelt abban, hogy Magyarország erős, befogadó, toleráns demokráciaként folytassa a fejlődést, szabad piacgazdasággal, független bírói testülettel, és szabad médiával. Reméljük, hogy a közelgő magyar parlamenti választások tükrözni fogják a magyar demokrácia vibrálását, versenyképességét és korrektségét. És nincs jobb módja annak, hogy a világ tanúja legyen és megbizonyosodjon a demokráciáról, minthogy, köztiszteletben álló, objektív nemzetközi megfigyelőcsoportok legyenek jelen a választások megfigyelésénél.

Szintén megbeszélést folytattunk a miniszterelnökkel és az ellenzékkel számos közös külpolitikai érdekünkről. Osztozunk az elkötelezettségben a balkáni demokráciák konszolidálásával kapcsolatban, Ukrajna európai integrációjával kapcsolatban, a békés és szabad Afganisztán támogatásában, és a NATO-n belüli együttműködés elmélyítésében, különös tekintettel a terrorellenes tevékenységekre. Kifejeztük reményünket azzal kapcsolatban is, hogy Magyarország energiabiztonsági szükségleteit oly módon biztosítja, hogy az tovább diverzifikálja Európa energiaellátását. Az Egyesült Államok hálás a magyarok erős, nemzetközi együttműködéséért, és azért az akaratért, hogy vezető szerepet töltsön be a nemzetközi béke és biztonság érdekében. Úgy gondoljuk, hogy szövetségünk sikere nagyrészt azáltal mérhető, hogy mit teszünk együtt a demokratikusabb, biztonságosabb, és virágzóbb jövőért – nem csak Európán belül, hanem azon kívül is.

Mindezekben a közös kihívásokban úgy látjuk, hogy egy erős, demokratikus Magyarország a legjobb, leghatékonyabb partner az Egyesült Államok és a NATO szövetségesek számára.  Most még inkább, mint valaha, a mostani nagy felkavarodás idején, a demokratikus értékekért egyre növekvő globális felkiáltás idején szükség van arra, hogy Magyarország elöl járjon és jó példát mutasson.

McCain az Orbán Viktorral folytatott megbeszélés során a beszámolók szerint hangot adott aggodalmainak az 1944. március 19-i német „megszállás” áldozatainak emléket állító szobor emelésével kapcsolatban is.

Szöges ellentétben a média múlt heti felbolydulásával Bell nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar sajtó jóval visszafogottabban számolt be McCain látogatásáról, bár ez nem jelentett akadályt számos kormányoldali és Fideszes bloggernek, hogy erősen kritizálják őt.

Egy február 3-i John McCain szenátor jött, látott és baromságokat beszélt című blog-bejegyzésben Fricz Tamás azt írta, „Villámgyorsan felejtsük el ezt a látogatást.”

McCain megjegyzései figyelmen kívül hagyják, hogy az Európai Parlament leállította a tervezett monitoring-eljárást Magyarországgal szemben, hogy az Európai Bizottság tudomásul vette a magyar kormány egyes demokratikus intézményekkel kapcsolatos korrekciós lépéseit, hogy a Velencei Bizottság és az Európa Tanács nem emelt kifogást a választási törvénnyel szemben stb. Vagyis tisztában van vele, hogy amikor ilyeneket mond, akkor kizárólag a bal- és balliberális hazai és nemzetközi sajtó véleményét pufogtatja? S tisztában van vele a volt elnökjelölt szenátor, hogy kampány idején ilyen egyoldalúan az egyik politikai oldal érveit és vádjait visszhangozni nem méltó az Egyesült Államok szenátorához?”

Fricz élesen tiltakozott McCain megjegyzései ellen, mintha itt valamiféle harmadik világ-béli politikai diktatúra lenne, ahová a parlamenti választásokra az EBESZ külön-megfigyelőit kellene küldeni.

A tervezett emlékművel kapcsolatban Fricz McCain szavait idézte:

„Ha úgy tűnik, hogy ez az emlékmű valamilyen módon jóváhagyása annak, ahogyan Németország viselkedett ebben az országban és azok viselkedésének, akik együttműködhettek Németországgal, akkor az embereknek világszerte, különösképpen a zsidó közösségbeli barátainknak minden okuk megvan arra, hogy megsértődjenek.”

Hogy korrektek legyünk McCain-nel szemben (illetve a magyarországi zsidó közösséggel szemben), meg kell jegyezni, hogy a magyarországi zsidó szervezetek határozottan tiltakoztak az emlékmű felállítása ellen, amely szerintük egy cinikus kísérlet a jelenlegi kormány részéről a történelem kifehérítésére a jobboldali szavazók megnyeréséért.

Hivatkozások:

Remarks by senator John McCain in Budapest, Hungary, mccain.senate.gov; 2014. január 31.

John McCain szenátor jött, látott és baromságokat beszélt, mno.hu; 2014. február 3.