Vannak néhányan, akik nem elégedettek a kormány oktatáspolitikájával. Pedagógustüntetés szombaton Budapesten. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

Hiába ellenkeztek még a fideszes polgármesterek is, nem állt szóba velük a kormány. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az oktatási törvényeket módosító csomagot.

Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami iskolafenntartónál, és differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok — egyebek mellett ezt tartalmazza az az oktatási törvényeket módosító csomag, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A sokat kritizált, a hírek szerint 17 milliárdos adósságot fölhalmozó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A vonatkozó kormányrendelet értelmében 59 ilyen tankerület lesz; Budapesten 9 működik majd. A vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerül az érintett épületeknél.

Az intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá — a kinevezés és felmentés kivételével — munkáltatói jogokkal rendelkezik majd. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre. A tankerületek bár kisebbek lesznek, úgy tűnik, semmivel sem fognak nagyobb működési autonómiát kapni, mint amivel a Klik idején rendelkeztek.

A köznevelési törvényt érintő módosítások között szerepel a pedagógusok differenciált béremelésének lehetősége is — a központi költségvetés adta keretek figyelembevételével. Eszerint az igazgatónak a jövőben lehetősége lesz jutalmazni azokat a pedagógusokat, akik többet dolgoznak, vagy jobb teljesítményt nyújtanak. Az igazgatóknak ezzel némi plusz munka is jut: kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését írják elő a differenciáláshoz.

Szintén fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, és a művészeti szakmai képzés is beépülhet a testnevelésórába — például ott, ahol táncművészetet oktatnak.

Nem akarják a központosítást

Az összes önkormányzati szövetség, de még a fideszes budapesti kerületi polgármesterekből álló lobbi is kevés volt, hogy szóba álljon velük a kormány az iskolaállamosítással kapcsolatban — írta meg hétfőn az Index. Nemhogy a tervezetet nem tudták elkaszálni, de azt is hiába kérték, hogy az apróságokról tárgyaljanak.

Amikor az iskolák 2013-ban a Klik alá kerültek, ötszáz önkormányzat tovább akarta működtetni az iskoláját. Ennek volt némi előnye: a polgármesterek dönthettek például arról, hogy tanítási időn kívül hogy használják az épületeket. Az ott dolgozó takarítók, portások, karbantartók is önkormányzati alkalmazottak voltak.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke a hírportálnak megerősítette: nem történt egyeztetés a kormánnyal. Őt meghívta ugyan a tárca a társadalmi kapcsolatok bizottságába egy megbeszélésre, de szerinte — és ezt ott is elmondta — rossz helyre hívták, és ez nem tekinthető érdemi párbeszédnek. Gémesi szerint nem fogadható el az államosítás, mert a „helyi jellegüket, erejüket veszítik el az iskolák”.

Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester is úgy nyilatkozott: nem értenek egyet azzal, hogy az állami fenntartású oktatási intézményeknél az ingatlanok működtetését is elvennék az önkormányzatoktól, mert így a jövőben nem tudnák biztosítani a gyerekek iskolai ellátásának eddigi szintjét.

A helyi képviselő-testület egyhangúlag (két fideszes képviselő tartózkodása, egy távolléte mellett) tiltakozik az ellen, hogy az önkormányzatok megkérdezése nélkül lehessen iskolákat átszervezni és megszüntetni, illetve hogy az iskolák vagyonát más települések javára átcsoportosítsák.

A kormányzati szándékok ellen a múlt héten a budaörsi Illyés gimnázium által szervezett tüntetésen Wittinghoff azt mondta: amikor át kell adni az iskolák működtetését az államnak, az átadási nyilatkozatot nem fogja aláírni — írja a nol.hu. Ez valójában csak egy elvi bejelentés volt, hiszen az átadásról is a képviselő-testületnek kell majd döntést hoznia, az várhatóan azonban nemmel fog szavazni — közölte az orgánummal a polgármester.

Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár mindeközben azzal próbálja nyugtatni a városatyákat, hogy az önkormányzatoknak nagyobb beleszólása lesz az iskolák működtetésébe a tankerületi központi tanács ülésein. Ezeken a tanácsüléseken a résztvevők között ott ülhetnek a polgármesterek, az egyetemek rektorai, menedzserek, intézményvezetők, szociális szervezetek, szülők, tanulók és mindazok, akik számára fontos az iskola.

PSZ: a lényeg nem változik

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az állami intézményfenntartás átszervezésével a lényeg továbbra sem változik: ezentúl is központi lesz az irányítás és a finanszírozás.

Galló Istvánné ismét fölrótta, hogy a módosított köznevelési törvénybe nem kerültek bele azok a pontok, amelyekről a sztrájkbizottsági tárgyalásokon egyeztettek, és amelyekkel kapcsolatban úgy tűnt, hogy közelednek az álláspontok. A szakszervezeti vezető szerint a differenciált béremelés ügye akár egy alkotmánybírósági (AB) beadványt is megér majd — ezt fontolóra veszik.

Az új rendszerben az intézményeknek továbbra sincs költségvetésük, kapnak egy keretet, de ennek összegét nem lehet tudni — sorolta kifogásait a PSZ elnöke, és szóvá tette, hogy a működtetést is elveszik az önkormányzatoktól. 2800 intézmény kerül át az államhoz, de azt, hogy ennek feltételeit miként biztosítják, nem tudni — jegyezte meg.

A PSZ országos vezetősége a hónap végén kihelyezett rendkívüli ülésén értékeli a tanévet. Ott döntenek a továbbiakról, de abban egyetértés van, hogy „a munkát folytatják”, mert az átalakítások nem rendszerszintűek, és nem garantált, hogy az iskolarendszert szolgálják.

A keddi, budapesti sajtótájékoztatón Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke is ott volt, és elmondta: a szakközépiskolai tantervek nem mindegyike jelent meg, így nem tudják, hogyan indítják el a tanévet.

Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) elnöke a tervezett harmincperces tanórákról azt mondta: bízik abban, hogy nem harmincperces óráról van szó, hanem harmincperces tananyagról, ugyanis ilyen órákat nem lehet tartani. Nem lehet azt sem megcsinálni, hogy a kicsiknél harminc, míg a nagyoknál negyvenöt percenként csengetnek — tette hozzá. Szerinte az, hogy a tananyag negyvenöt percen belül harminc percbe beleférjen, támogatható.