Ismerje meg Juhász Pétert, az Együtt – a Korszakváltók Pártja alelnökét, V. kerületi önkormányzati képviselőt, az Igazmondó Alapítvány alapító tagját!

– Juhász Péter vagyok, ma az Együtt, a Korszakváltók pártjának alelnöke, az V. kerület önkormányzati képviselője. Ha a múltunkba megyünk vissza, akkor a Milla egyik alapítója, vagy létrehozója, amiből aztán kinőtt az Együtt. Azelőtt a TASZ-nál, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesületnél voltam jogvédő, roma jogvédelemmel foglalkoztam leginkább. Azelőtt, hogy ha a civil aktivitásaimat nézzük, akkor a Tilos Rádiónál voltam kurátor, műsorvezető, szerkesztő. Ezzel párhuzamosan a Kendermag Egyesületnek – ami egy legalizációs szervezet – a szóvivője és egyik alapítója voltam.

Emellett, a civil aktivitások mellett pedig pénzügyi területen dolgoztam alapvetően, bár kommunikáció szakon végeztem. Több bankban és biztosítóban vitt végig az életem, amíg nem csináltam meg a saját cégemet, és dolgoztam nekik. Gyakorlatilag a TASZ-nál jött az a váltás, hogy már életvitelszerűen jogvédelemmel, civil aktivitással foglalkoztam, és foglalkozom a mai napig is.

A politikába – ilyen értelemben – nem tudatosan készültem, bár a társadalom, mint olyan, mindig is érdekelt – ez talán az életutamból is látszik – de a pártpolitika alapvetően távol állt tőlem. Úgy kerültem ide, hogy 2014 előtt, amikor látszott az, hogy a Fidesz fölszámolja a jogállamot Magyarországon, amikor látszott az, hogy itt a jogvédelemmel már nem lehet mit kezdeni, mert nincsen meg az alapja, a jogállam. Nem lehet érvényesíteni jogot, ahol egyébként egy autoriter berendezkedés formálódik.

Abban láttam fantáziát, hogy Bajnai Gordonnal meg lehet fordítani ezt a folyamatot és lehet esetleg az ő vezetésével egy olyan pártot, vagy olyan szervezetet létrehozni, amellyel a Fidesz hatalma megtörhető. Ezt ma már tudjuk, hogy nem lehetett, de én így kerültem a politikába. A három civil szervezet, mely akkor egybe állt – a Haza és Haladás, a Szolidaritás illetve a Milla – a Milla egyik vezetőjeként belekerültem ebbe a körbe.

A 2014-es választás után Bajnai Gordon kiszállt a politikából, én pedig maradtam ebben a pártban, és ebben a pártban látom a fantáziát, mely képes Magyarországot jó útra állítani.

Együtt

Nekünk tulajdonképpen egy új indulás kezdődött a 2014-es őszi önkormányzati választások után. Addigra lett világos, hogy mi hosszú távon egy pártot szeretnénk építeni. Ez az Együtt. Az Együtt gyakorlatilag ma az a párt, amely – ha röviden és hétköznapi nyelven szeretném leírni, akkor a „no bullshit”, tehát nem vagyunk hajlandóak politikai érdekből olyan marhaságokkal szórni a magyar emberek tudatát, amelyről tudjuk például, hogy politikailag ugyan lehet, hogy hasznos, de a racionalitástól távol van. Mondok egy példát: kifejezetten ellenezzük a Magyarországon rendezendő olimpia ötletét. Nem gondoljuk, hogy ez ne lenne egy nagyon magasztos, nagyon fontos és nagyon hasznos cél általában, de Magyarországnak speciel ez a csődöt jelentené. Nem vagyunk hajlandóak ezért napi politikai haszonszerzésből, vagy a népszerűségért egyszerűen feladni az elveinkből.

Mi azt gondoljuk magunkról, hogy egy középen álló párt vagyunk, baloldalról egyértelműen látszik, hogy van egy csomó olyan érték, ami baloldali érték. Egyértelműen látszik, hogy nagyon – nagyon sok olyan érték van a párton belül, a tagságon belül és a filozófiánk mögött, ami liberális értéknek mondható, és nagyon sok konzervatív ember van a tagságunkban, akik egyébként konzervatív liberálisnak vallják magukat. Középen egyébként ez találkozik minden normál társadalomban, akik a demokráciában hisznek, a piacgazdaságban hisznek és egy európai értékrendben hisznek. Mi ezeket az embereket gyűjtöttük egybe.

Abban hiszünk még, hogy elege van az embereknek – és mi magunknak is elegünk van – a nagy politikai mondásokból. Mi sokkal inkább a cselekvésre, a valós tettekre fektetjük a hangsúlyt. Azt hiszem, a visszajelzések alapján elmondhatom, hogy az egyik legaktívabb önkormányzati politikus vagyok. Nekiálltam az önkormányzat átvilágításának, a korrupciós ügyek felszámolásának, és látszik, hogy ha az ember akarja, akkor ez tud működni, tudunk tenni ezért, hogy az emberek megtudják az igazságot a saját kerületükben.

Az Együtt politikusai között számos ilyen van, csak még nem annyira ismert a nevük esetleg. Baranyi Kriszta az Illatos úti mérgezést tárta fel. Tíz éves Fidesz regnálás alatt nem sikerült elintézni, hogy hordják el a hordókat, amiben a mérgező anyagok voltak. Kriszta másfél hónap alatt elintézte, hogy Orbán Viktor személyesen adjon ki parancsot, hogy hordják el azokat, és hordják is.

Mondhatnám Molnár Tibor barátunkat, aki Keszthelyen még csak nem is képviselője az Együttnek, mert lecsúszott éppen a listáról. Azt, hogy kiderült, hogy Tiborcz István a keszthelyi kikötőhöz hogy jutott hozzá, és hogy Orbán Viktor veje közvetlenül érintett egy ilyen korrupciógyanús ügyben, Molnár Tibornak köszönhetjük, aki egy ottani Együtt tag.

De mondhatnám Berkecz Balázst, akinek Pécsen a civilekkel együtt, a civilekkel közös aktivitást kiváltva sikerült megakadályozni, hogy a Mecsekben legyen az atomhulladék temető a paksi atomszemétnek.

Tehát tele vagyunk olyan politikusokkal, akik újjak, akik a civil világból jöttek, akik nem koptak még el a régi politikai elit oldalán valahol, viszont aktívak, tesznek a saját közösségükért és hajlandóak politizálni. Ez ma az Együtt és én ennek vagyok az alelnöke büszkén.

V. kerület

Tavaly októberben az önkormányzati választások után kerültem be az V. kerület testületébe, és megmondom őszintén, hogy már amikor indultam a választásokon, akkor sem azzal az ambícióval indultam, hogy meg fogom nyerni polgármesterként, mert tudtam azt, hogy az előző választásoknál 72 százalékkal nyert a fideszes jelölt, és innentől ez nyilván nem fordítható át egyik ciklusról a másikra. Én abba álltam bele, hogy példát próbálok mutatni, mind magamat kipróbálni, mind pedig a politikustársaimnak példát mutatni, hogy mit jelent egy újfajta politizálás. Amikor nem megalkuszunk, nem hátsó „deal-eket” és hátsó paktumokat próbálunk kötni az éppen hatalmon lévőkkel, hogy járjunk mi is egy picit jól, hanem elvhűen, tudatosan és kérlelhetetlenül az igazért megyünk. Én ezt tettem a kampányban is, és ezt teszem azóta is. Itt már önmagában mókás volt számomra, amikor láttam, hogy a fideszesek azt gondolták, hogy vége a kampánynak és megnyugodhatnak, és nem gondolták, hogy márpedig lesz önkormányzati képviselő, aki ott lesz kontrollként a fejük felett. Azt hiszem, hogy ezt viszem azóta is, a testületben is és a testületen kívül is.

Azóta számos korrupciógyanús ügyre – merem állítani, hogy korrupciós ügyre – hívtam fel a figyelmet és tártam fel, és tettem feljelentést ismeretlen tettes ellen. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz az ügyészség, ez azt jelenti, hogy félmilliárd forint feletti vagyoni kárt vélelmez maga az ügyészség is, az V. kerületben az ingatlaneladások kapcsán ez keletkezett. De nyomoz a rendőrség vesztegetési ügyben a volt jegyzővel szemben, és számos más ügyben. Az OLAF most adott ki egy jelentést, szerintük az uniós támogatásokat vissza kell hívni az V. kerületben létrehozott Budapest új főutcája projekt kapcsán, mert ott is korrupciós szálak vannak. A múlt héten jöttem ki a volt polgármester lakáshoz jutásának ügyével, mert egy irodát öt lakásra osztottak és azokat csak fideszes vezetők kapták meg.

Nem is arra vágyom, és nem is arra várok, hogy Rogán Antalt majd börtönbe viszik, mert ez egy jogi aktus lenne. Én politikusnak mentem. A jogi aktus – amíg nincs Magyarországon jogállam – addig reménytelen, amíg Polt Péter maga is elismeri, hogy harmadannyi korrupciós ügyben indult eljárás, akkor én belátom, hogy nem a Fidesz frakcióvezetője lesz az, aki ellen ő el fog járni. Nekem az a célom, hogy politikailag bizonyítsam rájuk, hogy ők kizárólag lopnak. Hogy nincs más, ami vezetné az ő politikájukat, minthogy hogy tudnának a közpénzből minél nagyobb szeletet kijátszani saját maguknak, a saját – nem közösségüknek, hanem – érdekszövetségüknek. A Fidesz ma nem egy közösség, hanem egy maffia, amely az érdekek mentén szerveződik és nem egy közös értékrend alapján. Én ezt a politikai célt tűztem ki és úgy gondolom, hogy ebben haladok, mert látszik az, hogy egyre többen vannak azok, akik ezt felfogják. Egyre több helyen jön ki ugyanez a módszer, ugyanez a rendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy az V. kerület nem egy átlagkerület, hanem az ország egy leggazdagabb kerülete. Az első háromban bene van a háromezer kettőszáz önkormányzatból a vagyon kapcsán. A Fidesz frakcióvezetője az, aki ott polgármester volt egyébként nyolc évig, és ezért olyan mintát tudok adni, remélem az aktivitásom által is, hogy hogyan kell felszámolni a Fidesz hatalmát más, kevésbé frekventált vagy kevésbé előtérben lévő helyeken. Én ezt tűztem ki itt célul és azt gondolom, hogy ebben egészen jól haladok.

Igazmondó Alapítvány

Az Igazmondó Alapítványt gyakorlatilag azzal a céllal hoztuk létre – Majtényi László alapította, akinek a neve Magyarországon egy rendkívüli garancia arra, hogy egy párt-független, ámde a jogállam mellett elkötelezett emberről beszélünk, Simon Misi, aki a TASZ-ban volt kollegám, jogász a kurátora az alapítványnak – tehát, azért hoztuk létre ezt az alapítványt, hogy legyen felülete az össz-ellenzéknek, pártoktól függetlenül. Egybekovácsolva ügyek mentén – nem nagypolitikai lőzungok mondása mentén, hanem – konkrét ügyek mentén az együttműködésre. Erre legyen elehetősége ellenzéki szereplőknek. Jöhet ő pártból, jöhet párt-független civilként, jöhet helyi önkormányzati képviselőként, jöhet bárhonnan, vagy, hogy nem volt köze a politikához korábban, de úgy gondolom, hogy meg kell tanulnunk az együttműködés kultúráját Magyarországon.

Nem lehet ugyanis, hogy Magyarországon a Fidesz legyen az, amely bár erővel és erőszakkal egybekovácsol egy oldalt, és innentől ez önmagában egy olyan erőt sugároz, amelyről azt gondolják az emberek, hogy nincsen lehetőség azzal szembeszállni.

Nekem meggyőződésem, hogy ha az együttműködés kultúráját hozzuk el, és felfogjuk azt, hogy az országban nem jobb- vagy baloldali emberek élnek, hanem ezek együtt élnek, egy időben, egyszerre, és akkor lesz boldog Magyarország, és Magyarország népe, ha megtanulunk normálisan egymás mellett, együttműködve élni, függetlenül attól, hogy ki miben hisz, vagy mit tart jónak éppen. Tanuljuk ezt meg, erre próbálunk egy felületet létrehozni ezzel az alapítvánnyal. Ennek lesz egy alaptevékenysége, a korrupció felszámolása. Azt gondoljuk, hogy ha nullára nem is lehet levinni a korrupciót, de iszonyatosan sok mindent tehetünk azért, hogy sokkal kevesebb legyen, és ez ráadásul általában nem pénz kérdése, hanem akarat kérdése. Ha elkezdünk lépéseket tenni a korrupció felszámolásáért, akkor igenis tudunk elérni eredményeket. Erről a saját tevékenységem által is tapasztalatot szereztem. Van egy másik része, hogy ismerjük meg egymás szagát. Mi magyarok. Akik nem egy pártban vagyunk, akár nem vagyunk egyáltalán egy párt közelében sem, vagy én, aki egy párt alelnökeként vagyok itt, fogjunk össze és nézzük meg, hogy vannak-e olyan ügyek, amelyekben együtt tudunk fellépni és tudunk tenni az országért. Magyarul célunk, hogy egy olyan közösség teremtődjön meg alul, amelyik szolidáris egymással, melyik odafigyel a négymillió szegényre az országban és tud neki legalább napi szinten segítséged adni, az ételosztástól kezdve, vagy bármi más.  Vigyünk kultúrát azokra a helyekre, ahol nincsen kultúra ma, mert, semmi nincsen a vidéki kis falvakban, mert felszámolták a mozikat, színházakat, kultúrházakat, minden megszűnt gyakorlatilag. Segítsük ezeket az embereket kulturálódni. Szervezzünk olyan helyi klubokat – erre mondtam, hogy ismerjük meg egymás szagát –, ahol át tudjuk beszélni a helyi ügyeket a konkrétumok szintjén. Én abban bízom, hogy ebből a tevékenységből, melynek ez a legfontosabb eleme, idővel ki fognak terelődni a helyben elismert politikusok. Azt gondolom, hogy ott, ezeken a helyi beszélgetéseken ki fog jönni, hogy ki az, aki helyi vezető tud lenni, ki az a kiben bíznak az emberek, ki az, aki tényleg dolgozik ezért a közösségért, és nem csak négyévente a szavazatokat akarja begyűjteni, és arra fognak szavazni meggyőződésem szerint a következő választásokon az emberek. Ez nem az Együtt projektje, ez nem az MSZP projektje, nem a jobboldalé vagy a baloldalé vagy a liberálisoké, hanem ez egy közös „Magyarország projekt”, mert meggyőződésem, hogy így lehet egy társadalmat normálisan felépíteni. Lesz benne biztosan olyan, aki egy kicsit konzervatívabb, lesz, aki egy kicsit baloldalibb, lesz, aki kicsit liberálisabb, de erről szól az ország. Mi egy befogadó nemzet kell, hogy legyünk, az voltunk világ életünkben, amióta létezünk, és ezt kellene visszahozni, szemben az orbáni populizmussal. Ez a célunk ezzel az alapítvánnyal, amely most kezdi meg a működését és rendkívül bizakodó vagyok ilyen értelemben.