Hétfő délutáni Facebook-bejegyzése szerint Juhász Péter újabb bizonyítékra akadt azzal kapcsolatban, hogy az V. kerületi önkormányzat áron alul válhatott meg az ingatlanjaitól. Az Együtt belváros-lipótvárosi önkormányzati képviselője szerint már „a számok összeszorzásánál is csalhattak”.

Több mint félmilliárd forint kárt okoztak a belvárosi ingatlaneladásokkal a Fővárosi Főügyészség gyanúja szerint – állította pénteken Juhász Péter (képünkön), az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselője, ráadásul nem is az ő feljelentése alapján nyomoz a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI), hanem úgynevezett közvádas eljárás alapján kezdték meg az eljárást. Ennek keretében hétfő délelőtt az Együtt alelnökének tanúként történő kihallgatására is sor került. Ezen Juhász átadta azt a harminc ingatlan elidegenítéséhez készített szakvéleményt, melynek nagy része az ellenzéki párt honlapján is elérhető. A dokumentumot az a CC Audit Zrt. jegyzi, amely állítólag nem is készíthetett volna ingatlan-értékbecslést.

„Az elidegenítésekhez készített »szakvéleményekben« szisztematikusan fordul elő, hogy a négyzetméterár és az övezeti átlagár szorzatként feltüntetett eladási ár rendszeresen kevesebb, mint amit a számológép mutat” – írja hétfő délutáni, egy táblázattal kiegészített Facebook-bejegyzésében Juhász.

A dokumentumban egy sor belvárosi ingatlan szerepel, amelynek fel van tüntetve a pontos címe, és még számos adat a bérleti díjtól egészen a felhasználás jellegét firtató információkig.

A két legfontosabb adat azonban az ingatlanok négyzetméterára – amely övezeti átlagárként szerepel – valamint az ingatlan mérete. A „szakértői elemzés” szerint e két szám szorzataként kapjuk meg a „lehetséges maximális értékesítési árat” – a táblázatban ez vagyonértékként szerepel –, illetve ennek az összegnek a hetven százaléka is fel van tüntetve készpénzfizetésre jogosult vevők tájékoztatása céljából. Egyébként ez az egyetlen kivétel, ahol a szakértői elemzés más elnevezést használ, mint ami a táblázatban szerepel, az összes többi adat egy az egyben megegyezik.

Juhász szerint nemcsak azért biztos, hogy a két elnevezés egyet takar, mert csak ilyen oszlop van a táblázatban és minden más stimmel, hanem azért is, mert azoknál az eseteknél, amiket meg tudott vizsgálni, valóban a táblázatban feltüntetett hetvenszázalékos értéken keltek el az ingatlanok.

„Viszont a szorzás rendszeresen nem sikerült. Tömegével fordulnak elő olyan tétetlek, jellemzően a nagy érték ingatlanoknál, amikor a szorzás akár húsz-harmincöt százalékkal kevesebbre jön ki, mint a matematika szerint” – írja az ellenzéki politikus.

A szorzás viszont érdekes módon egyik esetben sem sikerült. Felesleges minden ingatlant egyesével végigvenni, de példaként vegyük a legdrágábbat:

Ferenciek tere 2.

Az Együtt honlapján található táblázat szerint egy 2060 négyzetméteres ingatlanról van szó, az övezeti átlagár pedig 460 ezer forint négyzetméterenként. Ha ezt a kettőt összeszorozzuk, akkor 947 millió 600 ezer forintot kapunk. Ennyi a szakértői elemzés szerint a „lehetséges maximális értékesítési ár”. A táblázatban azonban 673 millió 555 ezer forint szerepel. Ennek az összegnek a 70 százaléka 471 millió 488,5 ezer forint – ennyiért adták el az ingatlant, mondta Juhász Péter a Budapest Beacon kérdésére. Ez több, mint ötven százalékos kedvezmény. Volt, ahol ennél kevesebbet engedett az önkormányzat, de volt, ahol ennél többet – tette hozzá Juhász, aki szerint a szorzat a harminc ingatlanból egyiknél sem stimmel. Az általa elmondottakat igazolja, hogy mi is találtunk olyan esetet, ahol az említett „lehetséges maximális értékesítési ár” közel harmadáért lelt új gazdára egy belvárosi ingatlan.

„Az eddigi legnagyobb botrány, amit találtam! […] Kell ennél egyszerűbb csalás?” – teszi föl a költői kérdést Juhász Péter a Facebookon. Azt is hozzáteszi: nem tudja, kinek a felelőssége, hogy éveken keresztül nem ellenőriztek egy ilyen egyszerű dolgot, „az viszont tény, hogy a szakvéleményeket kiállító cég tulajdonosa, Szebellédi István furcsa körülmények között öngyilkos lett 2013-ban”.