Juhász Péter: A jóbarátom úgy hívják, hogy valóság

március 7, 2015

Juhász Péter

Juhász Péter egy korábbi tüntetésen

Tüntetést szervezett a korrupció ellen Juhász Péter, az Együtt V. kerületi képviselője. Vele készült interjúnkban a vasárnapi esemény mellett szóba kerültek Belváros-Lipótváros egyéb viselt dolgai, az antikorrupciós hálózat, Paks II., az adóhatóság, a NAV, sőt: még Orbán Viktor veje is.

Budapest Beacon: Rendhagyó a vasárnapi tüntetésre meghívottak listája. Pár szót röviden tudna mindenkiről mondani?

Juhász Péter: Nem pártrendezvényt akartam, hanem korrupcióellenes tüntetést. Nyilvánvalóan fontos szempont, hogy a civilek és pártok közötti együttműködés induljon el valamilyen módon. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van még némi hitelem civil vonalon, tehát ilyen értelemben lehetőségem volt meghívni civileket is. Az volt a fő rendezőelv, hogy a legfontosabb korrupciós témakörökben legyen megszólaló. Jön Marek Bertram, aki a választási csalásokat – az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatos visszaéléseket – leplezte le, Szabóné Szabados Katalin, a trafikkárosultak mozgalmának vezetője, a PM-es Szabó Rebeka, aki a földügyről fog elsősorban beszélni. Kész Zoltán is ott lesz – ő eleve csatlakozik az általam meghirdetett antikorrupciós hálózathoz. A rendőrség soha nem nyomoz, ezért jön el Ivanics Éva volt pénzügyőr alezredes, egy olyan szakember, aki el tudja mondani, hogy az esküt mire tették ezek az emberek. Jön az együttes Szelényi Zsuzsanna, aki vagy a gázügyről – konkrétan: a MET-ről –, vagy Paksról fog beszélni, a DK-s Nagy Zoltán pedig Hévíz környékéről és a keszthelyi kikötő ügyéről fog néhány szót ejteni.

Az interjú megjelenése után kaptuk a hírt, hogy Kész Zoltán az előzetes tervekkel ellentétben mégsem mond majd beszédet a tüntetésen.

BB: Látszólag kezdenek kifulladni a tüntetések, miközben bizonyos szervezők egyáltalán nem működnek együtt.

J.P.: Én máshonnan közelítenék. Egyrészt az egy alapadottság Magyarországon, hogy az együttműködés kultúrája kevéssé van meg. Én ezt visszavezetném a kommunizmusig, amikor egy felülről szabályozott társadalom volt, ami kifejezetten ellene hatott az együttműködéseknek. Szerintem ez innen eredeztethető, de hogy később sem alakult ki, az nyilván az elmúlt huszonöt év problémaköre. A másik, ami fontos: vannak olyanok, akikkel én se tüntetnék együtt. Van egy hitelességi faktor: hogy kik azok, akikről azt gondoljuk, hogy egyébként az adott területen nem elfogadhatóak. Ugyanakkor a hitelesek között is vannak ilyen ellenérzések, amelyek azt gondolom – az elméleten túl –, inkább személyes viszonyokra vezethetőek vissza. Ezeken szerintem túl kell lendülni. Ilyen értelemben bízom benne, hogy ez a tüntetés több szempontból is egy kicsit példát tud mutatni: egy ügy mentén többféle párt is együtt tud működni, civilek és nem civilek között itt van kooperáció, de fontosnak tartom azt is, hogy a nők és a férfiak fele-fele arányban képviselik magukat a szónokok között, ami megint csak egy üzenet a társadalom felé, mert egy ilyen hímsoviniszta kormányzattal szemben ez is egyfajta példamutatás.

BB.: December 29-én tett feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás gyanúja miatt, végül a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) visszautasította a feljelentést. Elsősorban ezért lesz vasárnap tüntetés. Mi volt az ürügy? Mely ingatlanok szerepeltek konkrétan a feljelentésben? Hogyan folytatódhat az ügy?

J.P.: Direkt nem konkrét ügyeket vittünk a feljelentésben, hanem a rendszert magát jelentettük fel. Kifejezetten szerepelt a feljelentésben – erre hívtuk föl a hatóság figyelmét –, hogy ne az egyes ügyeket vizsgálják, hanem a kiépült rendszert. Teljesen egyértelműen látszik, hogy a jogszerűség látszatát fenntartva játsszák ki saját haveri körbe töredékáron a belvárosi ingatlanvagyont. Mondom: jogszerűnek tűnik minden. Papírokat legyártanak, amiknek nincsen tartalmi relevanciája. A feljelentésre tényleg az a jó szó, hogy ürügy: jogilag teljesen nonszensz, amivel visszadobták. Még jogásznak sem kell lenni, józan paraszti ésszel belátható, hogy a rendőrség nem végezte el a munkáját. Mondok pár példát: más jogszabályra hivatkoznak – hogy megfelelt a jogszabályoknak az értékesítés –, mint ami valójában vonatkozna az adott eseménysorra. Az önkormányzatnak van egy helyi rendelete, de nem arra hivatkoznak, hanem valami teljesen más jogszabályra. Mondanak olyat, hogy az egyik esetben – példának raktunk be azért ügyeket – pályáztatott az önkormányzat, ezért „nincs ügy”. Kezemben van a dokumentum, az önkormányzat határozata arról, hogy pályázat nélkül adták oda az érintett ingatlant. Teljes nonszensz, meg se vizsgálták. Szerepel benne olyan, hogy azért fogadják el szakvéleménynek azt a legyártott papírt, aminek a tetejére odaírják, hogy szakvélemény – de odaírhatnám a Népszabadság tetejére, hogy szakvélemény, és akkor onnantól az is az –, mert az adott cég holdingjába tartozó másik cégnek a tevékenységi körében benne van a szakértés, és nem merült fel arra vonatkozó információ, hogy ők ezt ne végezték volna el, tehát akkor nyilván elvégezték. Nyilvánvalóan azért tehetik meg ezt ilyen cinikusan, mert nincsen panaszra lehetőségem: azt mondja a Fidesz által alkotott alaptörvény, hogy csak a közvetlenül érintett élhetne panasszal azzal kapcsolatban, hogy visszadobta a rendőrség a feljelentést, ez a közvetlen érintett pedig maga az önkormányzat. Tehát én, mint állampolgár, nem tehetek panaszt, mert nem engem egy személyben károsítottak meg, hanem mindannyiunkat. Innentől nem maradt más megoldás, minthogy társadalmi nyomást helyezzünk az ügyre, elkezdünk tüntetni. Nyilván nem a konkrét ügyben fogunk továbblépni jogi eszközökkel, merthogy ott nincs tovább, de hát politikusnak mentem, nem ügyvédnek, úgyhogy én politikai továbblépésben gondolkodom. Hozom ki folyamatosan továbbra is a korrupciógyanús ügyeket és ezek között nemcsak ingatlanokról van szó: itt van például a Váci utca Bevásárlónegyed Nonprofit Kft., aminek az volt a feladata, hogy népszerűsítse a Váci utcát. Valahogy másfél év alatt elköltöttek háromszáz-négyszáz millió forintot, de nem tudni mire. Én sejtem: a kampánykifizetések ebből mehettek a kerületben. Azt tudjuk, hogy például a Pesti Srácokat ez a cég fizette kommunikációs tanácsadás címén – hát vicc, nyilván. De tudjuk, hogy eljárás indult Budapest főutcája kapcsán – az Európai Unió kezdeményezte az eljárást. Ez Magyarországon is elindult, nyilván levédendő, hogy az Unió csalás elleni hivatala visszakérje a belvárosi fejlesztésekhez adott EU-s pénzeket, úgyhogy ez egy kötelező kör. Folyik vesztegetési eljárás is a Belváros kapcsán a Vizoviczky-ügyben, amivel kapcsolatban meggyanúsították az előző jegyzőt, tehát nem csak az én ügyeimről van szó.

BB: Összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot kaphat cégein keresztül a főváros és az V. kerületi önkormányzat a Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési eljárása miatt.

J.P.: Most elindul egy vizsgálat, egy nyomozás, aztán majd kiderítik. Számomra, és bármelyik belvárosi lakos számára is nyilvánvaló, hogy itt valami nem stimmel. Elkészült a főutca – gyönyörűen lerakva a kő –, majd hónapokkal később már fel kellett újítani, és azóta megállás nélkül kéthavonta fel kell újítani. Ez már nem garanciális, mert a céget azóta eltüntették, ezért gyakorlatilag újra és újra ki kell fizetni a belváros lakosságának, hogy járni lehessen az utcán. Itt nem kis kátyúkról van szó, hanem óriás beszakadásokról, arról nem beszélve, hogy szakmailag milyen lehetett az előkészítése: minden belvárosi lakó arra panaszkodik, hogyha esik az eső, akkor fél végigmenni a felújított sétálóutcán, mert úgy csúszik a kő, mint egy jégpálya.

BB: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár informatikai fejlesztésre kiírt pályázatát a Tiborcz István érdekeltségébe is tartozó szlovákiai Asseco Central Europe nyerte el. Tiborcz szerint ön valótlan tényeket közöl, továbbá azokból valótlan tartalmú következtetéseket von le, amikor azt állítja, hogy egy olyan szlovákiai cég nyert egy tavalyi magyar közbeszerzésen, amelynek több áttételen keresztül ő is tulajdonosa. Orbán vejére is Rogán sorsa vár?

J.P.: Minden korrupt politikusra és minden korrupt emberre ugyanaz a sors vár. Nekem van valamiért egy hitem, hogy egyszer jogállam lesz Magyarországon. Politikusként – ahogy korábban civilként is – ezért küzdök. Onnantól ezeknek az embereknek teljesen evidensen lesz keresnivalójuk a börtönökben, mert azt gondolom: akik ilyen szinten rabolják ki ezt az országot, azoknak ott van a helye. Tisztában vagyok a politikai realitásokkal: ehhez még sok munkát kell letennie a jelenlegi ellenzéknek. Közösséget kell szervezni, erről is szól az antikorrupciós hálózat: mindegy, hogy valaki jobbról vagy balról jön, az a kérdés, hogyan tudunk együtt élni Magyarországon. Amíg nem tudjuk megértetni a lakossággal, hogy róluk szól a politika, és nem egy tőlük független rablógazdálkodáshoz egy jogi eszköz, addig szerintem nincs esélye az ellenzéknek. A Fidesz választási törvénye alapján egyértelműen látszik, hogy csak valamiféle együttműködés eredményeként lehet leváltani a Fideszt.

BB: Egy kicsit visszatérhetnénk Tiborczhoz? Jogi lépéseket helyezett kilátásba önnel szemben az említett üggyel kapcsolatos kijelentései miatt.

J.P.: Ott valóban elkövettem egy hibát. Van egy jogi ellentmondás, miszerint nem a magyar cég a tulajdonosa a szlováknak, hanem a szlovák a magyarnak. A gyakorlat ettől még pontosan ugyanaz: valamiért egy olyan cégnek kell megnyernie ezt a tendert, amely kötődik a miniszterelnök vejéhez.

BB: Térjünk rá az antikorrupciós hálózatra!

J.P.: Na ez a legfontosabb, ami mostanában velem történik, úgy értem, amit én fontosnak tartok. Az az ambíciónk, hogy egy országos hálózatot hozzunk létre, ami segít az embereknek becsatornázni, feltárni a helyi korrupciós ügyeket. A korrupció – ha lefordítjuk magyarra – lényege az, hogy a helyi közösségektől ellopják a vagyonát, az igazi probléma azonban túlmutat a korrupción: elfoglalták az államot. Van ez az úgynevezett foglyul ejtett állam, angol szakkifejezéssel „state capture”, ahol még a korrupció feltárása után sem lehet bízni abban, hogy az indokolt jogi eljárás megindul, és utána a bűnösök bűnhődnek, tehát az államot kell visszaszereznie a népnek. Ezért a mozgalmunkban három pilléren álló közösségépítés fog zajlani: a szegénységgel, a szociális helyzettel muszáj foglalkozni, mert négymillióan élnek szegénységben; az olyan tájakra és vidékekre, ahova nem jut el kultúra és oktatás megfelelő minőségben, valahogy segíteni és ösztönözni kell, hogy eljusson; a harmadik a politikai ág: induljon meg egy közös vízió kitalálása. Ez az a munka, amit ha nem végez el egy párt, akkor soha nem fogjuk leváltani a Fideszt, mert nem fogják elhinni az emberek, hogy közük van ezekhez a pártokhoz. Majtényi László volt ombudsman, volt ORTT-elnök létrehoz egy alapítványt a számunkra, hogy ezt a hálózatépítő tevékenységet a pártoktól eltávolodva, de minél több pártot bevonva tudjuk végezni.

BB: A minap derült ki, hogy az amerikai kitiltási botrány kapcsán a NAV által lefolytatott vizsgálat megállapította: a NAV nem bűnös.

J.P.: Nagyon ügyesek! Erről beszélek: hogy elfoglalták az államot. Tényleg közröhej tárgya, hogy a NAV kivizsgálja saját magát. Az önkormányzatnak meg magát kellene beperelnie, hogy az önkormányzat csalt. Erre mondom, hogy politikai feladat van, nem jogi. A jogvédelem egy nem jogállamban kvázi lehetetlen, így a politika maradt, mint felület.

BB: Polt Péter legfőbb ügyész a korrupció elleni fellépés országos vizsgálatát rendelte el.

J.P.: Mármint saját maga ellen! Ebből látszik, hogy Polt Péter bevallotta: az ő regnálása alatt nem jártak el megfelelően a korrupciós ügyekben. Ez a lényeg! Az teljesen hidegen hagy, hogy Polt Péter mit állapít meg magáról, de az tény, miszerint azzal, hogy vizsgálatot indít, belátta: valami nem stimmel. Tény, statisztikailag kimutatható, hogy amióta ő a legfőbb ügyész, egyfolytában visszadobják a korrupciós ügyeket. Tudjuk – mivel tele van vele a média –, hogy a Fidesz politikusai nagyrészt velejéig korrupt emberek. A fideszes politikusok beszélhetnek bármit, nekem van egy nagyon-nagyon jó barátom, úgy hívják, hogy valóság. Nem tudják felülírni hazugsággal.

BB.: Harminc évre titkosították a paksi szerződéseket. Lesz még valami Paksból, vagy az egésznek csak az a célja, hogy a tervekkel meg az előkészületekkel megtömjenek pár zsebet? A Városliget-projekttel kapcsolatban is kérdezhetném ugyanezt.

J.P.: Én azt sejtem, hogy Paks a Fidesz szempontjából semmi másról nem szól, mint ezermilliárd forint lenyúlható közpénzről. Nem véletlen valószínűleg az, hogy mielőtt a Fidesz hatalomra került, akkor 2,2 billióra tervezték Paks költségeit, ahogy hatalomra kerültek, 3,3 billió lett. Nem tudom elképzelni, hogy bármi más indokuk lenne, mert egyébként nem indokolható, az meg hogy titkosítják, egyértelműen ezt támasztja alá. Orbán Viktor maga mondta azon az ominózus 2008-as fölvételen a Gyurcsány-kormány atomerőmű-építési terveivel kapcsolatban, hogy puccsot követ el a magyar emberek ellen az, aki olyanokat tesz, mint most ő maga! Megjósolni nem tudom, hogy lesz-e belőle valami, de egyáltalán nincs arra garancia, hogy Putyinnak nem csak azért kellett ez az egész történet, hogy Orbán Viktort magához láncolja, mint a kutyáját, és hogy megmutathassa: van még az Európai Unióban valaki, aki fogadja őt. Putyinnak valószínűleg ennyi kell. Mit érdekli őt, hogy lesz-e Paks? Neki még az lenne az érdeke, hogy ne legyen, hogy még inkább függjünk az orosz energiától.

BB: Mennyi pénzébe került az ingatlanpanama eddig az V. kerületnek összesen?

J.P: Rogán Antal polgármestersége alatt napi ötmillió forint, nyolc éven keresztül. Az ingatlanvagyon harmada eltűnt a regnálása alatt! Sőt, ez a folyamat a mai napig tart, mert most is ugyanaz a slepp van ott, ugyanazok nyomogatják a gombokat. De még alig néztünk körbe, hiszen az ingatlaneladásokon kívül foglalkozik egy kerület rengeteg más dologgal is, ami mind lehetőséget ad a lopásra, és még az ingatlanügyeknek sincs vége.

BB: Üzleti célú ingatlant nem lehet jelenleg eladni az V. kerületben, de lakást igen. Változott a gyakorlat, vagy továbbra is „jóárasítva” adják el őket?

J.P.: A lakás eggyel kényesebb helyzet. Én a lakások eladását az ott élőknek egyértelműen lehetővé tenném. Csakhogy olyan embereknek, akik ténylegesen ott laknak harminc-ötven éve – lakbért fizetnek, felújítanak, de tudok boltot is mondani –, egyszerűen nem adják el. Az látszik, hogy a haveroknak kijátsszák olcsón, és azért lehetetlenítik el a lakóknak történő eladást, hogy azt tudják mondani: nem mindenkinek adják el.

BB: Kiköltözött már Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester a lakásából?

J.P.: Én úgy tudom, hogy kiköltözött – amikor tüntetés volt ott, akkor azt halottam, hogy mind Szentgyörgyvölgyi, mind Habony elhagyta az épületet –, de azt hogy visszaadta-e a tulajdont, nem tudom. Utoljára másfél hónapja hallottam választ tőle, amikor azt mondta, hogy azért nem tudja visszaadni, mert eljárások folynak ellene, ugyanis a Juhász feljelentette. Gyakorlatilag én tehetek arról, hogy ő nem tudta visszaadni a lakását.

BB: Látszólag enyhült a szorítás Rogán körül.

J.P.: Én nem vagyok a Fidesz vezérkarában, ezért nem tudom, hogy meddig tartják ott ezt a ballasztot – én addig örülök, amíg ott tartják, mert bizonyítja, hogy mennyire nem jogállamról szól ez a dolog. Meggyőződésem, hogy egy jogállamban Rogán Antal már régen börtönben lenne.

BB: Portik viszont már ott van, és kitálalt. Idézem: „tudjuk, hogy ki van a lánc végén”. Ki a maffiavezér?

J.P.: Szerintem Ángyán Józsefnek, a második Orbán-kormány államtitkárának lehet igaza, aki azt mondta, hogy van hat-nyolc maffiacsalád, amelyik olyan szintű befolyást gyakorol a kormányra, hogy a nyolcvan államtitkárból vagy helyettes államtitkárból hat-nyolc az, akit Orbán Viktor nevez ki, a többi helyet a különböző maffiacsaládok töltik fel embereikkel. Innentől én ezt elhiszem, mert ő belülről látta a rendszert.