A Paks II-ről szóló csütörtöki közmeghallgatáson a beruházás kormánybiztosa odapörkölt a sajtónak, de azt is megtudtuk tőle: a meleget szerető halak jól járnak, de a hideget szeretők sem járnak rosszul. A lapunknak nyilatkozó kormánymegbízott, Horváth Zoltán szavaiból az sejlik föl: a kormányzatot nem zavarják a beruházó – Oroszország – politikai viszonyai.

Több száz ember előtt zajlott le az ügyben illetékes Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának Paks II-ről szóló csütörtök esti, a város egyik művelődési házában rendezett közmeghallgatása.

A közmeghallgatást új atomerőművi blokkok létesítését megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárás részeként tartotta a Baranya Megyei Kormányhivatal. A paksi Csengey Dénes Művelődési Központban tartott rendezvényen a mintegy négyszáz fős színházterem zsúfolásig megtelt; az ott elhangzottakat sokan a folyosón, sőt az utcán, kivetítőn nézték.

Kérdést csak írásos előzetes bejelentkezés után lehetett föltenni: a művelődési ház előcsarnokában a szervezők egy formanyomtatványt osztogattak, melyen röviden előre meg kellett írni a kérdést, illetve jelezni kellett, hogy a kérdező maga akarja-e föltenni a kérdését, vagy ezt rábízza-e a moderátorra.

A rendezvényen – részben a színpadon, részben a közönség sorai között – számos kormánypárti vagy kormányközeli politikus és tisztviselő is megjelent. Jelen volt többek közt L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár, Aszódi Attila, Paks II. kormánybiztosa, Süli János, Paks kormánypárti polgármestere, Horváth Zoltán, Baranya, Juhász Tünde, Csongrád, Horváth Kálmán, Tolna és Kovács Ernő, Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott, továbbá Hirt Ferenc, Paks, valamint Font Sándor, Kalocsa – tehát a Duna túlpartja – országgyűlési képviselője.

A közmeghallgatás célja, hogy a közvélemény tájékoztatást kapjon és észrevételeket fogalmazhasson meg a beruházással kapcsolatban – közölte L. Simon László köszöntője után Schwarcz Tibor, a Baranya Megyei Kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főosztályának főosztályvezetője.

A beruházáshoz környezetvédelmi engedély kell, annak pedig föltétele a környezetvédelmi hatásvizsgálat – mondta a hivatalnok. Hozzátette: Pakson kívül a beruházás hatásterületébe tartozik a közeli – ám a Duna túloldalán lévő – Dunaszentbenedek, Uszód, Foktő és Gerjen.

Tavaly a Magyarországon fölhasznált villamosenergia harminckét százaléka volt import, ráadásul az elkövetkező években számos régi erőmű le fog állami – kezdte beszédét Aszódi Attila.

Paks II. megépítésével 2100-ig negyven százalékon lehet tartani az atomenergia részesedését az energiahordozókban – mondta a szakember, aki szerint „így lehet a legolcsóbban biztosítani a villamosenergia-ellátást”. Hangsúlyozta: az atomerőmű nem bocsájt ki széndioxidot. Úgy vélte: az atomerőművet jobb megcsinálni, mint energiahordozót importálni.

2014 januárjában megszületett az idevonatkozó magyar-orosz államközi megállapodás, majd két hónappal később ezt követte egy finanszírozási megállapodás – emlékeztetett Aszódi.

A kormánybiztos szerint a beruházás kivitelezéséhez összesen mintegy hatezer engedélyre van szükség. A tervek szerint idén zajlik a környezetvédelmi engedélyezés, 2018-ra tervezik az építkezés megkezdését és 2025-2026 körülre „a kereskedelmi üzem kezdetét” – mondta az egyetemi tanár.

Aszódi szavaiból az is kiderült: a környezeti hatástanulmány – a környezetvédelmi eljárás alapdokumentuma – mintegy kétezer oldal.

A két új blokk a mostani négytől északra körülbelül négyszáz méterre fog fölépülni – folytatta a szakember. Az építkezés csúcsidejében, azaz annak ötödik-hatodik évében több mint hétezer fő munkaerőre lesz szükség. Elkészülte után tartósan ezer embernek ad majd munkát az erőmű – mondta Aszódi.

Az építkezés zajjal fog járni – mondta a kormánybiztos. Ez a zaj a Duna túlpartján lévő Dunaszentbenedeken is hallható lesz, de más településen nem – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy „lesz némi légszennyezés az építkezés miatt”.

„Az építési terület az élővilág szempontjából értéktelen. A fölvonulási területen élnek ugyan védett fajok, de ezek olyan védett fajok, amelyek máshol is élnek, úgyhogy nem fognak kipusztulni” – mondta Aszódi.

A 2025-től üzemelő két új blokknak egy környezeti hatása van az Aszódi által előadottak szerint: a Duna hőszennyezettsége.

Az új blokkok hatásfoka közel negyven százalékos lesz – derült ki a folytatásból. A mostani négy blokk harmincnégy százalékos. A többi közel kétharmad a Dunát melegíti. Aszódi szerint a meleget szerető halak jól járnak, de a hideget szeretők sem járnak rosszul, mert elköltöznek, de nem pusztulnak el.

Ezen a ponton a szakember Power Pointon különböző adatokat mutatott be azt bizonyítandó, hogy a beruházás mennyire biztonságos. Ha tudósítónk jól értette, a szakember azt akarta demonstrálni, hogy nagyon.

Az államközi szerződés szerint az atomhulladék végső elhelyezéséről Magyarország gondoskodik – mondta az egyetemi tanár. „Az atomerőmű leszerelése körülbelül száz év múlva lesz aktuális” – pendített meg egy hosszú távú projektet.

„Mennyivel lesz melegebb a Duna?” – hangzott az első kérdés. „Semennyivel, csak hosszabb lesz a hőcsóva” – így Aszódi. Szintén egy kérdésre azt mondta: az egészségügyi vizsgálatok szerint Paks környékén az összlakossághoz képest nem magasabb a rákosak aránya, mint máshol. A kormánybiztos a franciaországi méréseket idézte: ezek szerint sincs összefüggés a sugárzás és a mérések között.

Egy – a kérdésföltevés részleteiből ítélve a Nemzeti Együttműködés Rendszerének sáncain belüli – kérdező az ipari rezsicsökkentés felől érdeklődött. Kívánatos lenne a vállalkozások rezsicsökkentése, de jelenleg ilyen kormánydöntés nincs – felelt a kisvártatva távozó L. Simon László.

„A sajtóban megjelent hírek adott esetben néhány félreértésre is okot adhattak” – szúrt oda a sajtónak egy kérdésre Aszódi Attila.

Az egyik zöldszervezetet, a Védegylet nevében fölszólaló Jánossy András egyből öt kérdéssel támadott – ezt öt lapon kellett bejelenteni: egy lap, egy kérdés. Jánossy egyebek közt amiatt aggódott, hogy „nem derül ki, miképp akarják az orosz tervezők a magyar biztonsági előírásokat teljesíteni”. Aszódi szerint a mindenki által kötelezően betartandó nukleárisbiztonsági szabályzat rendelkezik erről. „Az orosz fél tisztában van a magyarországi szabályozással és ennek megfelelően tervez” – mondta.

Jánossy azt is kifogásolta, hogy „nem elég konkrétak a környezeti hatástanulmány adatai”, és „a mélybiológiai föltárások hiányoznak”. „Az orosz tervező geofizikai, geotechnikai kutatásokat kell, hogy végezzen, és ezeket be kell építenie a tervezésbe” – reagált Aszódi.

A védegyletes aktivista azt is nehezményezte, hogy „a környezeti hatástanulmány egy korábbi állapothoz készült”. „Ez minden mérnöki munkánál előfordulhat. Ha a körülmények nagyon megváltoznak, a hatóság beavatkozik” – igyekezett a kormánybiztos megnyugtatni a kedélyeket.

„Elfogadhatatlan, hogy a meglévő négy blokk leszerelésének környezeti hatásait a tervezés nem veszi figyelembe” – folytatta Jánossy. Szerinte „radioaktív por fog keringeni a levegőben, amíg az emberek ott fognak dolgozni a két új blokkon”. „Ezzel nagyon nem értek egyet. Az elmúlt évtizedekben számos környezeti tanulmány igazolta, hogy ezeknél a bontási munkáknál ilyen veszély nem áll fönn” – felelt Aszódi Attila, aki Jánosi egy újabb kérdésére azt mondta: a környezetvédelmi hatóság nem vizsgál gazdasági kérdéseket.

A kormánybiztos részéről az is elhangzott, hogy nem szereti az „atomtemető” kifejezést, „mert érzelmi töltetet visz egy olyan ügybe, ami nem érzelmi, hanem műszaki kérdés”.

Egy újabb kérdésre Aszódi azt mondta: szó van egy Kalocsa magasságában lévő Duna-híd megépüléséről „és nagyon remélem, hogy idővel meg tud épülni”.

Még élesebb lett a vita, amikor Aszódi Koritár Zsuzsannának, az Energiaklub geológusának kérdésére válaszolt. „Nem árulok el titkot, hogy nem egy baráti körbe járunk” – mondta Aszódi, akinek „fizikai fájdalmat okozott az Energiaklub tanulmányának elolvasása, amiben rendkívül súlyos szakmai tévedések tömkelege van”.

A közmeghallgatás szünetében a Budapest Beacon villáminterjút készített Horváth Zoltán kormánymegbízottal:

Budapest Beacon: Oroszország most már nem inkább autokrácia, mint demokrácia, hanem inkább diktatúra, mint autokrácia, emellett a nemzetközi joggal ellentétesen annektálta Ukrajna egy részét, továbbá úgy tűnik: közeli kapcsolatot ápol a Jobbikkal. Mit szól ahhoz, hogy ez az Oroszország egy ilyen volumenű beruházást visz véghez Pakson?

Horváth Zoltán: A kérdésére nem tudok válaszolni, mert kormánymegbízottként a mai fórumon a környezetvédelmi hatóságot képviselem. A kormányhivatal a hatályos jogszabályoknak megfelelően azt vizsgálja, hogy a beruházó megfelel-e az idevonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ez a mi dolgunk.

BB: Az teljesen indifferens, hogy ki a beruházó?

H. Z.: Ennyit tudok mondani az ön kérdésére.