Tudósok és politológusok osztották meg véleményeiket a Republikon Intézet kerekasztal beszélgetése során kedden, az EP választások tétjével kapcsolatban.

Kenessey Tamás, az Eurologus főszerkesztője beszélt arról, hogy mi várható az Európai Parlament összetételében a választások után, hogy mennyiben befolyásolják a választások az Európai Bizottság elnökének személyét, és hogy mely kérdésekkel kell foglalkoznia az Európai Parlamentnek az elkövetkező öt évben.

Kenessey becslése szerint a május 22-25. utáni EP választások után nagyjából négy-hat hónappal állhat fel az új Európai Bizottság. Ideális esetben a folyamat május 27-én kezdődik, amikor az EP különböző frakciói ülést tartanak és bejelentik jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára. Az európai államfők még aznap találkoznak, hogy megbeszéljék az EP jelöléseket. Kenessey úgy gondolja, hogy az utóbbin elutasítják az EP jelöléseket és ehelyett saját jelöltjeiket nevezik meg. Az Európai Parlament valószínűleg június harmadik hetében fogja befejezni a jelölési folyamatot, és megválasztani az Európai Bizottság új elnökét.

Amennyiben megválasztották, az elnök megszervezi és megvalósítja az Európai Bizottság új szervezeti struktúráját. Ebbe beletartozik a portfóliók kiosztása az EU tagállamok között. Szeptemberben az Európai Parlament meghallgatásokat tart, hogy megismerhetőek legyenek az új bizottsági tagok, és 2014. november 1-én hivatalosan is megkezdődik az új Európai Parlamenti ciklus.

Öt kérdés öt évre

Kenessey szerint az alábbi öt kérdés lesz a következő EP ciklus középpontjában, melyekkel mindenképpen foglalkozni kell, és közvetlenül is érintik a magyar politika napirendjét. Véleménye szerint azoknak a magyar pártoknak, amelyek képviselői a magyar és az Európai Parlamentbe mennek, tisztában kell lenniük ezekkel a kérdésekkel, és ki kell alakítaniuk álláspontjukat azokkal kapcsolatban nemzeti és európai szinten.

1. Gazdaság és munkahelyek

Kenessey elmondta, az Európai Unió képessége a pénzügyi krízis kezelésére az előző EP ciklus során jelentősen befolyásolta az európai gazdaságot és a munkahelyteremtést.

A tagállamok nemzeti gazdaságpolitikájának felmérésére szolgáló új eljárások teljesen új lehetőséget jelentenek az Európai Unió számára. Nyilvánvaló, hogy amikor egy állam meghatározza éves költségvetési tervét, akkor azt áttekinti az Európai Bizottság, és arról egy nyilvános értékelést ad ki. Kenessey szerint „ez azért fontos, mert van egy fajta független értékelés a nemzeti kormányzati költségvetésekre. Ez a független értékelés befolyásolhatja azt, hogy a pénzpiacok miként reagálnak a gazdaságra. Befolyásolhatja a beruházások mértékét egy országban, befolyásolhatja a befektetők véleményét, stb. Ez egy hatalmas jelentőséggel bíró kompetencia, amely utat talált az Európai Bizottsághoz az utóbbi években, időben, és rendkívüli hatalommal ruházta fel a bizottságot. Véleményem szerint ennek a folyamatnak a demokratikus kontrollja megkérdőjelezhető. Szerintem még nem ismert, hogy vajon a nemzeti parlamentek tudatában vannak-e annak, hogy milyen hosszú-távú hatásokkal bír ez a folyamat a nemzeti gazdaságukra. Úgy hiszem, ezt a kérdést az Európai Parlamentnek az elkövetkező 5 évben tisztáznia, finom-hangolnia kell.”.

2. Szociálpolitika

Kenessey szerint „az utóbbi években a kormányok megfontoltabb fiskális politikát alkalmaztak a krízisre reagálva, más szóval megkurtították a közösségi kiadásokat a kormányzati adósságállomány csökkentése érdekében, csökkentették a kormányzat kintlévőségeit, átszervezték és megváltoztatták a szociális juttatások rendszerét”. Szerinte amellett, hogy a dél-európai országok (Görögország, Olaszország, Portugália) kemény időket éltek meg a válság kezelése közben, most már az észak-európai országokban is látható a politikai akarat az EU-szintű szociális támogatások bevezetésére.

3. Energiapolitika és külpolitika

Kenessey szerint nagy szerepet játszik a következő években az energiapolitika és a külpolitika egyfajta keveréke az EP-ben. Számos területen kell foglalkozni az energiabiztonság kéréseivel Európában, beleértve az energiahálózatok összekapcsolását és a zöld energiaprojektek előtérbe hozatalát is.

4. A Digitális teendők

Az Európai Bizottság úgynevezett “Digitális Önálló Piac” terve azért jött létre, hogy csökkenjen a gátak száma az online szolgáltatások és szórakoztatás szabad áramlásában az Európai Unió határain belül.

5. Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség egy a javaslatokban szereplő szabad-kereskedelmi megállapodás az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, mely 2014 végére révbe érhet.