Fotó, MTI/MTVA, Marjai János

Tavaly ősztől december végéig nyolcvanan fagytak meg Magyarországon, egyharmaduk ráadásul a saját lakásában. Ez a szám csaknem kétszer annyi, mint 2015 azonos időszakában. Ha nem lenne rezsicsökkentés, már sokkal olcsóbb lenne a gáz.

Tavaly ősztől december végéig nyolcvanan fagytak meg Magyarországon, közülük

huszonheten a saját lakásukban

– tájékoztatott a Magyar Szociális Fórum (MSZF) legfrissebb jelentésében. Simó Endre, a szervezet alapítója a Magyar Nemzetnek elmondta: ez a szám csaknem kétszer akkora, mint 2015 azonos időszakában, ráadásul a több tízezer hajléktalan mellett egyre többen vannak olyanok, akiknek van ugyan hol lakniuk, de fűtésre már nem marad pénzük.

A kormány tervei szerint tartós megoldást jelentene a hajléktalanoknak vagy az utcára kerülés szélén állóknak az a jogszabály, amely 2017-től lehetővé tenné, hogy a segítőszervezetek lakást béreljenek a korábban átmeneti szállókra fordított állami támogatásból – emeli ki a lap, amely úgy értesült: az új rendszerben ugyanannyi állami támogatást adna az állam, de a mostani évi 500-700 ezer forintos fejenkénti hozzájárulásból két ember tartós lakhatását kellene megoldani. A koncepció alapján azért lenne elég a kevesebb pénz, mert a segítőszervezetek megspórolhatnák a szociális munkások bérét, valamint a hajléktalanokra költött összegeket is.

Sok ingatlantulajdonos ugyanakkor nem szívesen adná ki a lakását hajléktalannak, ezért a Baptista Szeretetszolgálat olyan szociális lakásügynökség létrehozásán gondolkodik, amely lebonyolítaná a lakásbérlést és garanciát is adna a tulajdonosoknak.

Egy ilyen lakhatási támogatási szisztéma nagyjából három-négyezer hajléktalannak jelentene megoldást – nyilatkozta a lapnak Ghyczy Gellért, a Baptista Integrációs Központ munkatársa. Szerinte az ötlet mindenképpen jó, félő azonban, hogy – miután nem csak lakások bérlésére lehet majd fordítani a pénzt – a segítőszervezetek nem engedhetik meg maguknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és inkább munkásszállókhoz hasonló épületekben helyezik el a hajléktalanokat.

A hajléktalan emberek kilátástalan léthelyzetén a szociális lakásügynökségek valóban tartós javulást eredményezhetnének, de ehhez fel kellene szabadítani a nem használt állami, önkormányzati és magántulajdonban lévő lakásokat és egyéb üres ingatlanokat – mondta ugyancsak a Magyar Nemzet érdeklődésére Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront részlegének vezetője. A szakember szerint jelenleg csak épphogy tudják kezelni a hajléktalanság komplex problémáit, de megoldani nem.

A mostani rendkívüli hideghez hasonló időszakokban már az is sokat segítene, ha a segítőszervezetek további fűthető épületeket vonhatnának be programjukba, helyhiány miatt ugyanis nem tudnak minden jelentkezőt befogadni.

Gyakran hallani azt az érvet, hogy a hajléktalanok nem akarnak bemenni a szállásra, de meg kellene vizsgálni, miért nem. Ha a hajléktalanokat befogadó intézményben nem megfelelők a körülmények, zsúfoltság van, lopások történnek, bogarak mászkálnak, nekem sem lenne kedvem ott aludni

– fogalmazott.

Az időjárási helyzet a hétvégén ráadásul drasztikusan romlik, a tél talán leghidegebb néhány napja elé nézünk. Az előrejelzések szerint vasárnap hajnalra akár mínusz 20 fok alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt még december elején, ma Magyarországon mintegy 15 ezer hajléktalan lehet. Közülük 10-11 ezren szállón, míg 4 ezren az utcán töltik az éjszakát – nyilatkozta akkor Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a hajléktalanok körében évente felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport tagja az MTI-nek. Csak a fővárosban 1200-1300 ember éjszakázik a „szabad ég alatt”.

Ha nem lenne rezsicsökkentés…

Néhány napja szintén a Hír TV írt arról, hogy a magyarok ma már ráfizetnek a rezsicsökkentésre, a számlájuk alacsonyabb lenne, ha piaci áron kapnák a fűtőanyagot. A kormány által megszabott hatósági ár 10-15 százalékkal magasabb az európai piaci árnál.

A fűtőanyagból nem várható hiány, szakértők szerint a tartalékok három hónapra akkor is elegendők, ha ilyen hideg marad az idő.

A nálunk érvényes hatósági árszabályozás annyira rugalmatlan volt, hogy tartósan magasabb az az ár, amiért itthon forgalmazzák a gázt, mint amennyiért lehetne, hiszen Nyugat-Európában éppen az előbb említett gáztöbblet miatt sokkal olcsóbb árat lehetne elérni

– nyilatkozta az orgánumnak Holoda Attila energiaszakértő, volt helyettes államtitkár.

A hatósági ár és az európai piaci ár különbözetéből a kereskedők és a szolgáltatók profitálhattak, köztük az állami tulajdonú Magyar Földgáz-kereskedő Zrt.

Végtelenségig mégsem maradhat fenn a jelenlegi helyzet. Beöthy Ákos, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója szerint

a hatósági árszabályozás és a tényleges beszerzési, illetve értékesítési költségeik különbségeként elszenvednek vagy megnyernek – ezt két éven belül figyelembe kell venni az egyetemes szolgáltatói árak megállapításakor. Tehát a szabályozás nem engedi meg azt, hogy ez a torznak tekinthető helyzet, amelyben a piaci árak csökkenése nem jut el a fogyasztókhoz egy közbülső szereplő miatt, ez nem maradhat fenn a végtelenségig.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):