Mindentől távol van. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

Alig akadt olyan község az országban, ahol nem arattak hatalmas győzelmet a nem szavazatok a vasárnapi népszavazáson, Pettend, a kis zsákfalu azonban ilyen hely: 47-ből 11-en a kormány ellen szavaztak. A sajnálat, a szolidaritás, Jézus útmutatásai – ezek vittek rá 11 pettendit arra, hogy a menekültek mellett szavazzon. A polgármester szégyenkezik is miattuk. Az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közöljük testvérlapunk, az Abcúg írását.

• 98,35 százalék: NEM
• 1,66 százalék: IGEN

Ez lett a végeredménye a múlt vasárnapi, menekültkvótákról szóló népszavazásnak. Az igenek száma egyetlen településen sem előzte meg a nemek számát (ahol az első napokban mégis ezt jelezte az adatbázis, hamar kiderült, hogy csupán adminisztrációs hibáról van szó – A.Á.). Ezzel szemben volt 269 település, ahol mindenki nemmel szavazott, azaz egy igen vagy érvénytelen szavazat sem volt.

A legtöbb igen-szavazatot Budapesten és a megyei nagyvárosokban adták le, hiába szavaztak azonban a fővárosban közel tízezren igennel, ez az összes szavazóhoz viszonyítva csupán két százalékos eredményt jelentett. Van azonban egy falu Baranya megyében, ahol hiába volt ennél a számnál lényegesebben kevesebb igen- szavazat, mindössze tíz darab, olyan kicsi a falu, hogy ez valójában az ország legjobb igen-párti eredményének számít: 2 százalék helyett a szavazók 22 százaléka mondta azt, hogy ő a maga részéről szívesen látna menekülteket az országban.

Mit gondolnak a pettendiek a migránsokról? Kik azok a pettendiek, akik a kormánnyal, sőt, a falu többségével szembemenve nem helyett igenre szavaztak? Na és mit szól mindehhez a polgármester?

Az ember életéről van szó

„Ez egy hitvány falu, itt semmi sincs” – mondta Horváth Anna, aki éppen a kukáját próbálta a falu széléről behúzni a házához. Az idős nő ezt arra értette, hogy Pettenden se kocsma, se bolt, a kis falu egy erdő mögött bújik meg a baranyai pusztában. Még a templomon is látszik, hogy egykor jobb napokat látott, ma már nagy csimbókokban jön le a vakolat róla.

Hiába van azonban mindentől nagyon távol Pettend, az elmúlt hónapokban hatalmas fordulatszámon pörgő népszavazási kampány odáig is elért. Plakátok ugyan nincsenek, azok legközelebb a szomszédos – és nagyobb – faluban vannak csak kifüggesztve, de a helyiek mindegyiknének megvan a véleménye a vasárnapi népszavazásról, 46 százalékuk pedig el is ment voksolni, ami az országos átlag felett van.

Anna attól fél, bántani fogják a migránsok. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

„Én is leszavaztam, arra, hogy ne jöjjenek” – mondta Horváth Anna magától értetődően. „Mert ha jönnének, akkor megölnének minket” – folytatta, majd emlékeztetett rá, hogy Budapesten is felrobbantottak valamit. A falu másik végén a szintén idősödő József ugyanezt hozta fel érvként. „Itt az ember életéről van szó, ha megtörtént Franciaországban is, akkor itt is megtörténhet” – mondta, viszont ő azért már tisztában volt vele, hogy a Teréz körúti robbantáshoz semmi köze nem volt a menekülteknek.

A 102, szavazásra jogosult pettendi közül 47-en mentek el szavazni, a többségük pedig – 36 ember – nem-szavazatot adott le. „Itt mindenki tudta, hogy nemmel kell szavazni” – mondta az Abcúgnak a polgármester, Lakatos Sándor. Azért kellett nemmel szavazni, mert a polgármester szerint a falu népe nem akarja, hogy olyan emberek költözzenek a faluba, akik megnehezítenék az ottaniak életét. „Ha ők idejönnének, innen elmennének az emberek” – mondta, Pettendet ugyanis nagyrészt romák lakják, ők pedig a polgármester szerint nem jönnének ki a menekültekkel.

36-an nemmel szavaztak, 10-en igennel, egy érvénytelenül. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

Lakatos Sándornak így kifejezetten kellemetlen érzés volt azzal szembesülnie, hogy Pettendről az a hír járja, ott teljesítettek a legjobban az igen-szavazatok. Tízen szavaztak igennel, és egy érvénytelen szavazat is érkezett.

„Ez rossz fényt vet ránk” – mondta a polgármester. Már csak azért is, mert szerinte az egész falu a Fideszt támogatja, még ő is, bár a választáson függetlenként indult. „A jelenlegi kormány emelte ki a falut a mélyszegénységből, 46 ember dolgozik jelenleg a közmunkában” – mondta. Ő pedig nem szeretné, hogy a rossz eredmény miatt esetleg elapadjon a kormányzati támogatás, bár konkrét szankcióra azért nem számít.

Pettendi közmunkások. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

Sajnálom őket, de ne jöjjenek ide

A helyiek közül többen is próbáltak magyarázatot találni arra, miért lett ekkora az igenek aránya a faluban. Többek szerint azért, mert a faluban két keresztény gyülekezet is működik, akik kifejezetten együtt érzők a családos menekültek iránt. Bogdán István, az egyik gyülekezet vezetője azonban azt mondta, náluk nem esett szó a találkozókon menekültekről, és amúgy ő is nemmel szavazott, és csodálkozik is rajta, hogy ennyi igen szavazat született. A másik gyülekezet egyik tagja is azt mondta, nem szokott szó esni a menekültekről az istentiszteleteken.

„Én is sajnálom őket” – mondta Ibolya. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

A falu szélén élő nyugdíjas Ibolya szerint a fiatal gyerekesek szavazhattak igennel, egyszerűen azért, mert a migránsoknak és nekik is vannak gyerekeik, a tévében pedig azt látják, hogy az ő gyerekeiket ütik, ezért megsajnálták őket. „Én is sajnálom őket” – mondta Ibolya, miután lecsitította a férjét, aki terroristáknak és nőerőszakolóknak nevezte őket. „Azt azért nem, ezek csak menekültek” – mondta. De azért ő is nemmel szavazott, mert fél tőle, hogy ha idejönnek, elveszik a házát.

Jézus is elfogadott minket

A vallás, az együttérzés, a család – a falubeliek nem tippeltek rosszul, ezek mind közrejátszottak abban, hogy sokan igennel szavaztak a népszavazáson.

„Jézus is elfogadott minket, azt mondta nem utasíthatjuk el a bajbajutottakat” – mondta az épp közmunkából érkező Lakatos Norbert. Ő igennel szavazott. Szerinte a menekültek emberek, nem állatok, sőt, üldözöttek, akiknek szükségük van a segítségre „Ez az egész a jólelkűségen múlik” – mondta. A nemmel szavazók szerinte attól félnek, hogy rossz emberek vannak a menekültek között. „De hát köztünk is vannak!” – mondta.

„Jézus is elfogadott minket.” Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

Bea a férjével szintén igennel szavazott. „Ha én menekülnék más országba, azt szeretném, hogy engem is befogadjanak a gyerekeimmel” – mondta. „A gyerek a lényeg” – hangsúlyozta, mert szerinte a menekültek között rengeteg a család.

Nagy Attila különös helyzetben volt: szinte ő az egyetlen a falubeliek közül, aki találkozott is már menekülttel, ő ugyanis tavaly Debrecenben volt juhász, és Budapesten keresztül járt haza vonattal, éppen akkor, amikor a Keletinél gyülekező menekülteknek megtiltották a továbbutazást. „Családokat láttam, akik barátságosak voltak” – mondta.

„Mi itt szegények vagyunk, tudjuk mi az a nélkülözés” – magyarázta Attila. Ők is tudják, hiszen háborús övezetből jönnek. A terrorizmust nem támogatja, nem szeretné, hogy gyilkosok szaladgáljanak az országban, de szerinte két különböző dologról van szó. „Ezek menekültek és Magyarországnak segítenie kell nekik” – mondta.

Attila igennel szavazott, Éva nemmel. Fotó: Abcúg, Hajdú D. András

Így ő igennel szavazott. A felesége, Éva nemmel. Attila szerint beszélgettek róla, de nem tudták meggyőzni egymást. Éva azt mondta, fél a menekültektől, elsősorban az unokáit félti tőlük. Mindenesetre a kérdés nem vitatéma közöttük. „Többen is sajnálják itt őket” – mondta Attila a faluról.

Éppen ekkor kiabált oda az utca másik oldaláról egy férfi, a kapuban nézelődő szomszédjára mutogatva: „Ők is igennel szavaztak!”, mire amaz visszakiabált: „Ne hazudjál!”

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):