Körmendre sem lesz szükség, ha mindenkit zárt táborba visznek. Fotó: Hajdú D. András

A kormány döntése értelmében a Magyarországon menedékkérelmet benyújtók mostantól a menedékjogi eljárás teljes idejét idegenrendészeti őrizetben tölthetik. A rendelkezés szembemegy az európai szabályokkal – hívta föl a figyelmet a Budapest Beaconnek nyilatkozó szakértő, ám ez talán a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy Lázár János keveri a fogalmakat – ezt már a Helsinki Bizottság jelezte, hozzátéve, hogy amennyiben minden menedékkérőt őrizetbe helyeznek, a szervezet ügyvédei teljes erejükkel azon lesznek, hogy valamennyi jogsértően őrizettbe vett személy ügyében a strasbourgi bírósághoz forduljanak. A táborok lakóinak élete a jelenleginél is nehezebbé válhat, viszont a perek nyomán milliókat zsebelhetnek be a magyar államtól, a Helsinki Bizottság szerint tehát a kormány jobban tenné, ha ezt a pénzt inkább a nyílt befogadóállomásokra költené.

Lázár János a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy a kabinet döntött az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról. Ennek értelmében a benyújtott menekültkérelem elbírálásáig senki nem mozoghat szabadon Magyarország területén, s elutasítás esetén a jogerős elbírálásig sem hagyhatja el a határt – magyarázta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető az intézkedést a fokozott terrorveszéllyel és biztonsági kockázatokkal indokolta, továbbá szerinte 2017-ben súlyosodhat a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás. A kormány felkérte a belügyminisztert, hogy sürgősen készítse elő a visszaállítást – tette hozzá.

A körmendi sátortábor októberben. Fotó: Hajdú D. András

Az idegenrendészeti őrizet visszaállításával az emberhez méltó körülményeket biztosítani képtelen körmendi tábor működésére sem lesz szükség – tudatta Lázár. Tegyük hozzá: eddig sem volt, mert a sátortábornál számos, lényegesen jobb körülményeket biztosító, jobban felszerelt befogadóállomás található az országban, amelyek rendkívül alacsony kihasználtsággal működnek, a Körmenden elszállásolt menedékkérők bőven elférnének másutt is.

“A menedékkérők őrizetben tartása a menekültügyi eljárás teljes ideje alatt egyáltalán nem áll összhangban az EU-törvényeivel és a strasbourgi szabályokkal

– nyilatkozta a Budapest Beaconnek Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, hozzátéve, miszerint bár Lázár szóhasználata nem volt egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy a kormány pontosan mely jogszabályokat kívánja megváltoztatni, az egyértelműnek tűnik a bejelentésből, hogy a menekültek a jövőben el fogják veszíteni a szabad mozgás jogát.

Az Európai Unió (EU) visszatoloncolási és befogadási irányelvei szerint „a kérelmet benyújtók őrizetben tartásának összhangban kell lennie azzal az alapelvvel, hogy a kérelmező személyt nem lehet csupán azzal az indokkal őrizetben tartani, hogy nemzetközi védelmet kért.” Az irányelvben azt is hangsúlyozzák, hogy az „őrizetben tartás megalapozottságára vonatkozó adminisztrációs eljárás tekintetében az »alapos kivizsgálás« legalább azt írja elő, hogy a tagállam konkrét és jelentőségteljes lépéseket tegyen annak biztosítása érdekében, hogy az őrizetben tartás alapjául szolgáló indok igazolása a lehető legrövidebb idő alatt megtörténjen, illetve, hogy valós esély legyen arra, hogy az igazolás valóban sikeresen megszerezhető a lehető legrövidebb időn belül. Az őrizet ideje nem haladhatja meg a vizsgálat indokolt időtartamát.”

“Nem lehet visszaállítani azt, amit soha nem szüntettek meg.

Magyarország – az Európai Unióban szinte egyedülálló módon – ugyanis évek óta tömegesen tartja fogva a menedékkérőket. Az elmúlt évben gyakran előfordult, hogy jóval több menedékkérő volt fogdán, mint nyitott táborban. Idén január 9-én például 225-en voltak őrizetben, közülük csak 163-an nyílt befogadó állomáson – reagált később a Helsinki Bizottság a Lázár által mondottakra.

A miniszter mondandójával azonban a civilszervezet szerint más probléma is van: menedékkérők legfeljebb menekültügyi, nem pedig – ahogyan Lázár fogalmazott – idegenrendészeti őrizetbe kerülnek. A kettő nagyon hasonlít, de más a jogalapja. Idegenrendészeti őrizetbe csak a már kiutasított, jogellenesen tartózkodó külföldiek kerülhetnek, olyanok nem, akiknek az első menedékjogi eljárásuk még folyamatban van.

A menedékkérők idegenrendészeti őrizetét korábban a strasbourgi bíróság és az Európai Bizottság is jogellenesnek nyilvánította, erre vezette be az Orbán-kormány 2013-ban – Európában elsőként – a menekültügyi őrizet speciális jogintézményét – hívja föl a figyelmet a Helsinki Bizottság.

Az uniós és a magyar jog egyébként régóta lehetővé teszi a menedékkérők legfeljebb 6 hónapos (kisgyermekes családok esetén maximum 30 napos) fogva tartását: ennek egyik indoka lehet a nemzetbiztonsági veszély, az őrizetet azonban csak kivételesen, szigorúan egyéni és részletesen kifejtett indokok alapján lehet elrendelni és fenntartani.

“Ugyanúgy, ahogy egy magyar állampolgárt sem lehet börtönbe zárni csak azért, mert »a szeme se áll jól«, vagy ahogy nem lehet Vas megye egész lakosságát sem lecsukni pusztán azért, »mert a vasiak közt szép számmal akadnak bűnelkövetők«

– hozott példákat a civilszervezet, hozzátéve, hogy sem az uniós jog, sem az Európai Emberi Jogi Egyezmény, sem a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé a menedékkérők tömeges, egyéni vizsgálat és indokolás nélküli fogva tartását.

Vagyis: ha felmerül a gyanú, hogy egy menedékkérő terrorista, őt a menedékjogi eljárás idejére őrizetbe lehet és kell venni, nem lehet azonban ezen a címen – egy nagyon vegyes csoportot egyöntetűen megbélyegezve – minden menedékkérőt vagy akár a menedékkérők többségét bezárni.

“Ez a tömeges jogellenes fogva tartás olyan példája lenne, ami a demokratikus Európában sok évtizede nem létezik.

 
2016-ban a Magyarországon védelmet kérő menekülők közül tízből négy nő vagy gyermek volt – állítja a civilszervezet. Ennek fényében a Helsinki Bizottság számára érthetetlen, a kormány miért gondolja, hogy a szír kisgyermekes családok, iraki egyetemi hallgatók vagy családjuktól elszakadt afgán gyerekek bezárása csökkentené a terrorveszélyt Magyarországon. A nemzetbiztonsági szűrés már most is a menedékjogi eljárás része, amit az illetékes szakhatóságok már ma is a legjobb tudásuk szerint végeznek – hangsúlyozzák.

Mindez azonban még nem minden, a menedékkérők őrizete ugyanis rendkívül sokba kerül a magyar adófizetőknek – hívja föl a figyelmet a Helsinki Bizottság. A fogdák és a több száz fős őrszemélyzet fenntartása a sokszorosa annak a költségnek, amit egy menedékkérő nyílt szálláson, általában igen szerény körülmények között való elhelyezése jelent. Amennyiben valóban mindenki őrizetbe kerül, úgy további több száz-, akár ezerfős kapacitásokra lesz szükség, ami további hatalmas költségeket ró a magyar adófizetőkre – teljesen feleslegesen.

Mindezek fényében a Helsinki Bizottság közleményében világossá tette: amennyiben minden menedékkérőt őrizetbe helyeznek, a szervezet ügyvédei teljes erejükkel azon lesznek, hogy valamennyi jogsértően őrizettbe vett menedékkérő ügyében a strasbourgi bírósághoz forduljanak. A perek nyomán várhatóan sok-sok millió forintot kell majd kifizetnie a magyar államnak a jogellenesen fogva tartott menedékkérőknek, ezért a kormány jobban teszi, ha inkább a nyílt befogadó állomások színvonalának emelésére és a már Magyarországon menedékre lelt emberek beilleszkedésére költi ezt a pénzt.

“Ez mind a menekülők, mind a magyar társadalom érdeke.

A jelenleg nyitott táborokban tartózkodó menekültek szabadon járhatnak-kelhetnek, el tudnak menni egyházi szertartásokra, és részt tudnak venni civilek – például a MigSzol és az Artemisszió – által szervezett eseményeken.

Lázár János bejelentése annak a folyamatban lévő kormányzati erőfeszítésnek lehet a része, ami a menekültek és a magyar társadalom közötti kapcsolat erőteljes korlátozására irányul. Erre remek példa a fővárostól egy kőhajításnyira található bicskei tábor fölszámolása: az ott elhelyezett menedékkérőknek korábban lehetősége volt mentorokkal találkozni, tanfolyamokra járni, nyelvet tanulni, sőt, akár egyetemi órákat is hallgatni Budapesten. Azzal, hogy a fővárostól jóval távolabb eső – elsősorban körmendi, másodsorban a kiskunhalasi – állomásra költöztették át őket, nagymértékben lecsökkent az esélyük arra, hogy folytassák azokat a tevékenységeket, melyek elengedhetetlenek az integrációjukhoz.

A kormány döntésének van legalább egy további következménye: míg a nyitott tábor lehetőséget biztosított arra, hogy magányszemélyek is beavatkozzanak olyan esetekben, amikor a kormány nem biztosította a megfelelő életkörülményeket a menedékkérőknek – Körmenden a helyi plébános a plébánia közösségi házába fogadott be nyolc menekültet, akik a tél közepén az alig fűtött sátrakban töltötték korábban az éjszakáikat –, a táborok bezárásával ez a lehetőség szintén megszűnhet.

Bíró László püspök, Sári Gabriella szociális nővér és négyen a nyolc körmendi menekültből. Fotó: Magyarkurir.hu

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):