A Transparency International Hungary, az Atlatszo.hu, a K-Monitor, és a Political Capital elkészítette az összefoglalót a 2014-es önkormányzati választások során a pártok által elköltött pénzekről. A beszámolóból kiderül, hogy a Fideszt jelentős mértékben segítette a kormány több száz milliós óriásplakát kampánya.

Számos választási visszaélést és szabálytalanságot tártak fel, kampányfinanszírozási szabálytalanságoktól kezdve a választási csalásig.

A tegnap délután tartott sajtótájékoztatón Ligeti Miklós, a Transparency International Hungary jogi igazgatója számolt be a magyar választási törvény és a kampányfinanszírozási rendszer gyengeségeiről.

Ligeti elmondta, hogy a pártok által leadott pénzügyi beszámolók homályosak és következetlenek, mivel az ezek elkészítésére vonatkozó szabályozás nem megfelelő, a beadott dokumentáció ellenőrzésére pedig nincs egyértelmű folyamat. Mindemellett a pártok pénzügyi beszámolóban fellelhető szabálytalanságok és következetlenségek nem vonnak maguk után következményeket.

Ligeti szerint ez nagymértékű összezavartságot, homályos beszámolókat eredményezett. A magyar pártfinanszírozási rendszer működési természetének köszönhetően nem lehet felmérni, hogy a pártok tényleg annyit költenek-e a kampányaik finanszírozására, mint amennyit bevételeik lehetővé tesznek. Azonban a politikai kampányok a nyilvánosság előtt zajlanak, ezért a kampányköltség számos elemét függetlenül lehet vizsgálni. Ligeti rámutatott, hogy jelenleg Magyarországon nincs az önkormányzati választások kampányfinanszírozása pontosan szabályozva.

Ligeti ezután bemutatta az Atlatszo.hu oknyomozó portál, a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet, a Poltical Capital politikai kutatóintézet és a Transparency International Hungary közös projektjét.

Mennyit költöttek a pártok az önkormányzati választásokra?

A kormányzó Fidesz-KDNP a kampányára közel 2,1 milliárd forintot költött, ebből 1,75 milliárd ment a helyi választási kampányokra. Azonban az összegből a Fidesz maga csak 1,1 milliárdot költött. A kormány és a helyi önkormányzatok által kifizetett hirdetési költség meghaladja az 500 millió forintot.

A baloldali pártok (Demokratikus Koalíció, Együtt 2014, Magyar Liberális Párt, Magyar Szocialista Párt és Párbeszéd Magyarországért) összesen nagyjából 413 millió forintot költött a kampányra.

A Lehet Más a Politika körülbelül 50 millió forintot, a szélsőjobboldali Jobbik nagyjából 280 millió forintot költött.

A projekt eredményei azt jelzik, hogy az önkormányzati választások sok pontban hasonlítanak az országgyűlési választásokra. Példának okáért, a kormányzó Fidesz-KDNP szövetség támaszkodhatott a kormányzati propagandára, mely támogatta a jelöltjeit a kampány során. A kormányzati propaganda időzítése alapvető fontosságú volt. A „Magyarország összefog!”, “Elszámoltatjuk a bankokat!” és a „Több pénz az önkormányzatoknak” feliratú óriásplakátok lefedték az országot, csakúgy, mint a rezsicsökkentés újabb fordulójára vonatkozó marketingkampány.

Hogy képet kapjunk a Fidesz-KDNP dominanciájáról, az országban több, mint 7.700 óriásplakát került kihelyezésre, míg a baloldali ellenzéki pártoknak 700, a Jobbiknak 824, az LMP-nek pedig 47 plakátja volt.

A közmunkát jogtalan kampányeszközként használták

Az atlatszo.hu derített fel olyan eseteket, amelyek során az elszegényedett vidéki települések közösségeiben szavazatvásárlás történt. Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője szerint az „idei önkormányzatok egyik leckéje az volt, hogy a kisebb települések vezetői a közmunkát (illetve annak felajánlását) használták a helyi választók befolyásolására”.

Magyarországon a közmunkaprogram elsősorban az ország legszegényebb, távoli településein élők közösségét célozta meg, és a roma közösség jelentősen túlreprezentált a közmunka programok résztvevői között – számolt be Bodoky.

Kiderültek olyan esetek, amikor a polgármesterek a közmunka lehetőségének felajánlását, vagy éppen a szavazók eltiltásának fenyegetését alkalmazták. Az atlatszo.hu a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Forró település (Európa egyik legszegényebb régiója) önkormányzatánál dokumentálta, hogy a szavazóknak nyíltan kellett szavazniuk.

“Bár az ország keleti részéből számos helyről kaptunk információt szavazatvásárlásról, csak Nyírmada település lakói voltak hajlandóak beszámolni a tapasztaltakról kameránk előtt” – mondta el Bodoky.

Az atlatszo.hu vizsgálatát nagyban segítette a Political Capital mélységi elemzése a választási visszaélések feltérképezéséről. “Annak érdekében, hogy statisztikailag igazoljuk a közmunka és a választási szabálytalanságok közötti párhuzamot, először a kis helyhatóságokat választottuk ki, ahol jellemzően csak egyetlen szavazófülke volt, és ahol a legmagasabb a közmunkában résztvevő lakosság aránya” mondta el Róbert László, a Political Capital munkatársa. Megjegyezte, hogy a 43 településen a közmunkában résztvevők aránya meghaladta a munkaképes, 15-64 éves korúak egy negyedét.

Hogyan határozták meg ezt a kutatók?

Minden nap egy kilenc kutatóból álló csapat gyűjtötte be és rendszerezte az önkormányzati választási kampányról gyűjtött információt Budapesten, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon – olyan városokban, ahol a szavazásra jogosultak összesített száma közel 2,1 millió volt, vagyis nagyjából a magyar szavazók egy negyede.

A csapat munkája során elemezte a kampány során az összes pártot, jelöltet vagy kampányprogramot népszerűsítő elemet. Ebbe beletartoztak a politikai jellegű médiavásárlások (nyomtatott sajtó, internet, televízió, rádió), a pártesemények (pártkonferenciák, közmeghallgatások, stb.), a szavazókkal folytatott közvetlen kommunikáció (óriásplakátok, brosúrák, postai hirdetések, sms-ek, telefonhívások), valamint a politikai pártok működési költsége (személyzet, infrastruktúra, közlekedés, általános belső kommunikációs költségek, közvélemény-kutatások, és a kampánycsapatok költsége is).

Ligeti felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy meglehetősen nehéz Magyarországon meghatározni, hogy a pártok mennyit is költöttek a kampányaikra, mivel halovány a kampányfinanszírozási szabályozás. Az akadály leküzdése érdekében a projekt számos szervezettel vette fel a kapcsolatot a regionális, megyei-szintű média és kereskedelmi hirdetések nyomon követéséhez. Önkéntesek vettek részt a pártok konferenciáin és az általuk szervezett eseményeken országszerte. Egy külön közvélemény-kutató cég mérte a pártok és a helyi választások kapcsolatfelvételeit. Egy másik cég követte nyomon a közterületi hirdetéseket (pl. óriásplakátok). A pártok által benyújtott pénzügyi beszámolók és a partnerszervezetek által meghatározott, fent említett hirdetési tevékenység piaci értéke mellett a projekt során a résztvevők képesek voltak átfogó számításokat végezni a kampány során elköltött összegekről.