„Hello dictator!” – köszönti Jean-Claude Juncker (jobbra) Orbánt a rigai EU-csúcson még 2015-ben. Fotó: EPA

Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség – figyelmeztetett Jean-Claude Juncker szerdai évértékelő beszédében. Arra is utalást tett, miszerint már nem akar kötelező kvótát. Az ellenzék szerint ezzel végképp értelmetlenné vált a népszavazás, a kormány szerint viszont Brüsszel csak fél a magyar referendumtól, és ezért „ravaszkodnak”. Schulz szerint ostobaság Magyarország kilépéséről beszélni, a luxemburgi külügyminiszter viszont továbbra is kitart amellett, amit korábban mondott.

„Európa nem válik egységes állammá, nem is szabad, hogy egységes állammá váljon” – közölte mondta Jean-Claude JunckerJuncker az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott szerdai évértékelő beszédében Strasbourgban. Az Európai Bizottság (EB) elnöke – reagálva a korábban Orbán Viktor által a kötcsei Polgári Pikniken mondottakra – jelezte, miszerint nem „nihilisták”.

Juncker szerint a tagországok kormányai túl gyakran a kizárólagos nemzeti érdekeket részesítik előnyben, ez pedig megnyitja az utat a populizmus előtt, amely ellen föl kell lépni. „A populizmus semmilyen problémát nem old meg. A populizmus problémákat okoz” – hangsúlyozta ismét egy Orbánnak címzett üzenettel fölérő mondandóját a magas testület elnöke.

Közös hadsereg kell

Az Európai Unió (EU) nem engedheti meg magának, hogy a tagállamok katonai képességeitől függjön, ezért a közös katonai erő megteremtésén kell dolgoznunk – jegyezte meg ugyancsak Juncker. Ennek a katonai erőnek a NATO-t kiegészítve kellene működnie.

A bizottság elnöke úgynevezett európai védelmi alap létrehozására tett javaslatot az év végéig a haditechnikai kutatási és fejlesztési tevékenység élénkítése céljából. Számításaik szerint a katonai együttműködés hiánya évente mintegy 20-100 milliárd eurójába kerül az EU-nak.

Folytatódna a Juncker-terv

A Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program élettartamának és tőkeerejének megduplázására tesz javaslatot az Európai Bizottság – jelezte az elnök, aki sikeresnek ítélte a 315 milliárd eurós európai beruházásösztönző intézkedéscsomagot. Hozzátette: a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) létrehozása óta eltelt időben, annak keretében több mint 200 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) kapott kölcsönt.

A kiterjesztett program keretében a bizottság tervei szerint 2020-ig összesen legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani, 2022-ig pedig 630 milliárd eurót – magyarázta Juncker. „Természetesen, ha a tagállamok többet adnak bele, akkor még gyorsabban elérhetjük ezeket a számokat” – tette hozzá.

A romingdíjakról is szólt néhány szót, s jelezte: új, jobb szabályozás készül, továbbá azt is megjegyezte, miszerint 2020-ig az EU minden városában elérhetővé kívánják tenni az ingyenes vezeték nélkül internetszolgáltatást, 2025-re pedig teljes körűen be kell vezetni az 5G hálózatot a kontinensen.

Nincs veszélyben az EU

Az Egyesült Királyság kilépése nem veszélyezteti a közösség létét – szögezte le a politikus, aki újfent a kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel az Egyesült Királyságot. Mint mondta: véget kell vetni a bizonytalanságnak.

Már nem akar kvótát?

Juncker néhány szóban a menekültkérdésre is kitért. Azt mondta: jó látni a szolidaritás jeleit, és jó lenne arra törekedni, hogy minél igazságosabban osszák meg a terheket a tagállamok, ugyanakkor a szolidaritásnak önkéntesnek kell lennie, szívből kell jönnie – ezt nem lehet kikényszeríteni.

Hogy az EB elnöke ezzel a kötelező kvótára célzott, azt alátámasztani látszik, hogy múlt héten Donald Tusk tanácsi elnök is arra utalt Dublinban, miszerint a kötelező kvótát el lehet felejteni – írja a 444.

Még májusban a bizottság egy olyan törvénytervezetet készített, ami alapján ha egy tagállamba túl sok menekült érkezik, akkor pénzbüntetés terhe mellett igazságosan el kell osztani az embereket a tagállamok között. A javaslat még nem került sem az Európai Tanács, sem pedig az Európai Parlament elé, és nagyon úgy tűnik, hogy már nem is fog. Ezzel az októberi magyarországi népszavazás eddigi csekély értelmét is elveszti – írja a lap.

A menekültkérdéssel kapcsolatban Juncker azt is megjegyezte, hogy Európa külső határait meg kell erősíteni, továbbá még az év végiéig meg kell teremteni annak feltételeit, hogy mindenkit képesek legyünk regisztrálni. Az EU külpolitikai szerepét erősíteni kell, és ehhez a mostaninál erősebb felhatalmazást kell kapnia a külpolitikai főmegbízottnak, hogy kvázi az EU külügyminisztere legyen – tette hozzá.

Molnár Csaba: értelmetlenné vált a népszavazás

Jean-Claude Juncker bejelentette, hogy nem lesz kötelező betelepítési kvóta, és ezzel végleg elbukott a magyar kormány által erről a kérdésről kiírt október 2-i  álnépszavazás – közölte Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője csütörtökön Strasbourgban.

„Bebizonyosodott az, amit mindig is mondtunk: ez az álnépszavazás nem a menekültügyről, hanem Orbán Viktor hatalmi ambícióiról, az Európai Unióból való kilépés előkészítéséről szól” – fogalmazott sajtótájékoztatóján az ellenzéki politikus.

„Nincs mi ellen harcolni, felesleges elkölteni 6 milliárd forintot és folytatni a gyűlöletkampányt. Ha a népszavazást a kötelező kvótákról szóló uniós tervek hiányában is megtartják, az a magyar emberek immáron nyílt átverését jelenti” – hangsúlyozta Molnár.

Dömötör Csaba: Brüsszel tart a népszavazástól és megpróbálja ellehetetleníteni azt

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Brüsszel tart az október 2-i népszavazástól és mindent megtesz annak érdekében, hogy ellehetetlenítse a referendumot; „ravaszkodnak” és folyamatosan nyomást gyakorolnak.

Dömötör Csaba hozzátette: Brüsszel már meghozta döntését a kvótacsomagról, ha rajtuk múlna, lenne kötelező elosztási eljárás a tagországok között és lenne pénzbüntetés is, ha ebben valaki nem akar részt venni, továbbá a családegyesítéseket is megkönnyítenék.

Azzal összefüggésben, miszerint felmerült, hogy Brüsszel csökkentené a közép-kelet-európai országok számára biztosított fejlesztési forrásokat, ha ezek az országok nem akarnák életbe léptetni a kvótacsomagot, a kormánypárti politikus azt mondta: „szeretnénk tisztázni, hogy az uniós forrásokat nem valamiféle kegyelemadománynak tekintjük, hanem kompenzációnak azért, hogy Magyarország az uniós csatlakozással megnyitotta piacait”.

Schulz: Magyarország kilépéséről beszélni ostobaság

Ostobaság Magyarország uniós tagságának megvonásáról beszélni – jelentette ki Martin Schulz, az EP elnöke szerdán a ZDF német országos köztelevíziónak, reagálva ezzel Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nyilatkozatára, amelyben Magyarország átmeneti vagy örök kizárását javasolta az Unióból, mert megszegi az európai normákat.

A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa megjegyezte: „Orbán a provokáció nagymestere”, a napokban „nihilistának, és tudom is én, még minek” nevezte őt, Junckert, és más politikusokat, köztük az EP liberális frakciójának vezetőjét, Guy Verhofstadtot. Asselborn véleménye „érzelmileg érthető”, de „hogyan akarjuk kizárni Magyarországot, amikor azt sem tudjuk, hogy a briteknek miként kellene távozniuk” az EU-ból? Ez az egész „tiszta ostobaság” – magyarázta Martin Schulz, aki a pénteki informális pozsonyi EU-csúcson találkozik majd Orbánnal.

Asselborn nem gondolta meg magát

„Propagandisztikus hisztéria tört ki Magyarországon” – értékelte a kvótareferendum ügyében kezdett kormányzati plakátkampányt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter egy szerdai német rádióinterjúban. Az MTI beszámolója szerint a szocialista politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban kiemelte, hogy továbbra is kiáll a Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről szóló kijelentése mellett.

A saját megjegyzését goromba fölkiáltásként lefestő luxemburgi külügyminiszter azt mondta: nem egy népet vagy országot akart bírálni, hanem arra akart rámutatni, hogy „létezhet az Európai Unióban egy kormányzati politika, amely ténylegesen a mindenekelőtt az Európai Unió által vallott értékeken kívül helyez egy országot, és így már nincs értelme annak, hogy tagja legyen az uniónknak”.

A kvótareferendumot felvezető kampányt értékelve kijelentette: Magyarországon „propagandisztikus hisztéria tört ki”, Orbán Viktor miniszterelnök a „keresztény Nyugat lerombolására” törekvő „brüsszeli birodalmi bürokráciáról” beszél, pártjának egy képviselője pedig disznófejeket kíván elhelyezni a határkerítéseken a menekültek elriasztására. „Pontosan ez az, ami szerintem nemcsak az uniós szerződésbe ütközik, hanem az értékek azon kultúrájába, amelyre 1945 után felépült Európa, és ezt vagy lenyeli az ember, vagy talán felkiált ellene” – magyarázta Jean Asselborn.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):