Vita alakult ki Kumin Ferenc kormányoldali blogger és Heller Ágnes filozófus között a múlt szerdai 28 perces svéd dokumentumfilm miatt, amely a politikai szélsőségek térnyerését és a konzervatív, nemzeti kormány vitatott politikáját mutatta be. (Lásd korábbi cikkünket).

Heller a dokumentumfilmben interjúalanyként szerepelt. Heller a jelenlegi magyar kormány egyik kritikusa, hírnevet szerzett már negyven éve, amikor a kommunista időkben is kritikákat fogalmazott meg a kormánnyal szemben.

Kumin Ferenc nyílt levele Heller Ágnesnek

2013. október 24-én Facebook oldalán közölt nyílt levelet Kumin Ferenc, a Nemzetközi Kommunikációért felelős Államtitkár, melyben megkérdőjelezi a film készítőinek szándékát, és kritizálja Hellert állításainak pontatlanságaiért.

Kumin szerint a dokumentumfilm tisztességtelen módon hasonlónak állítja be a Fidesz-KDNP kormányt és a szélsőjobboldali Jobbikot. Hozzátette, a filmkészítők nem keresték meg a kormányt, azért, hogy az is elmondhassa véleményét. “A video nem felel meg a legalapvetőbb újságírói normáknak” kifogásolta Kumin, aki a filmet pusztán olyan propagandának tekinti, ami le akarja járatni a kormány hírnevét.

Kumin megkérdőjelezi Heller állítását, miszerint a Kormányhoz közel álló magyar állami média és a jobboldali hírportálok nagy hatással vannak a vidéki emberek véleményalakítására. Azt is visszautasítja, hogy Heller szerint magas kormányzati pozíciókat töltenének be Orbán Viktor miniszterelnök régi barátai.

A Kobra dokumentumfilmjében Heller Orbán régi barátainak elnöki, parlamenti elnöki és igazságügyi szervek élére történő kinevezését nevetségesnek és hallatlannak nevezte, és jelenlegi kormányt a maffiához hasonlította.

Kumin ezekre a feltevésekre válaszában hangsúlyozta, a 2010-ben elfogadott alkotmány alapján az elnököt, a parlament elnökét és a főbb bírósági vezetőket az elnök nevezi ki.

Bár levelében elismeri, hogy bizonyos parlamenti képviselők tettek antiszemita megjegyzéseket a parlamentben, Kumin megkérdőjelezte Heller azon állítását, hogy ilyen egyének képviselhetik Magyarországot külföldön, rámutatva, hogy amikor Gyöngyössy Márton a Jobbik képviselője antiszemita megjegyzéseket tett, Kövér László házelnök megakadályozta, hogy Rómába utazzon a parlamenti delegáció tagjaként.

Interjújában Heller megosztotta nézetét a jelenlegi kormánypropagandáról:

“A kormány retorikája a következő: A magyarok a világ legjobb emberei, mi vagyok a legokosabbak, a legbátrabbak, mi vagyunk a legjobbak az egész világon. De minket mellőznek, félreértenek, nem vesznek komolyan, és meg fogják tanulni a leckét, hogy mi vagyunk a legjobbak, és minket fognak követni.”

Hozzátette, hogy az ilyen jellegű nacionalista propaganda “Fundamentalista nacionalizmus, melyre figyelnek az emberek, és a szabadság, egyenlőség és testvériesség helyett a „munka, ima, nemzet” mottót vezették be. „Ez egy olyan méreg, amely a nemzet lelkét mérgezi meg.”

Kumin kritizálja az állításokat, és azt mondja, egyetlen bizonyíték sincs arra nézve, hogy a kormány hivatalnokai ilyen állításokat fogalmaztak volna meg. Ezzel szemben Kumin megjegyzi, a kormány szlogene az, hogy „Magyarország jobban teljesít”.

Kumin Ferenc nyílt levelében Heller Ágnesnek azt javasolja, „használja legközelebb a megfelelő szlogeneket, ha külföldi médiában ad interjút”.

Heller Ágnes válasza

Heller Ágnes azonnal reagált Kumin nyílt levelére a baloldali Népszava október 26-i számában.

Azzal kezdi, hogy köszönetet nyilvánít, amiért negyven évvel megfiatalította, hiszen utoljára negyven éve támadta őt magyar kommunista kormány, amiért a külföldi „burzsoá média” riportot készített vele és más ellenforradalmárokkal.  “Úgy tűnik, az óra körben jár.” teszi hozzá.

Heller azt mondja vélemény mitsem változott azóta: bárhol elmondja véleményét. Nem kérdezi, hogy mellette kikkel készítenek interjút, és ki a hallgatóság. Ha bárkit érdekel a véleménye, szívesen megosztja azt.

Heller ezután leírta, hogy állítási Magyarország politikai helyzetéről és a vezetőjéről ugyanez lenne akkor is, ha az állami médiában kérnék ki a véleményét. Ha így történne, nem kérdezné meg, hogy még kik vennének ott részt, legyen az akár Kumin Ferenc is.

Heller rámutat, a „nagy magyar sajtószabadság” kezdete óta nevét csak gyalázták a magyar állami és jobboldali médiában. Emiatt esélye sem volt részt venni olyan jellegű interjún, melyet Kumin javasolt.

Heller nem tételezi fel, hogy Kumin Ferenc azt hinné vagy hihetné, hogy mindhárom legmagasabb közjogi funkciót azért töltik be ifjúkori (bár már nem olyan ifjú) barátok, mert hosszú tanakodás után, mindenkit figyelembe véve a Parlament pártjai nem találtak náluk alkalmasabb jelölteket.

Hogy miért használta a „munka, ima, nemzet” szlogent, a „Magyarország jobban teljesít” helyett Heller elmondta, szándékosan nem használta az utóbbit, mert maga sem hiszi, hogy igaz lenne.

Kumin védőbeszédére a magyar médiával kapcsolatban így reagált: „hallgassa meg az állami rádió, nézze meg az állami televízió csatornáit. Úgy hiszi, hogy kiegyensúlyozott a tájékoztatás? Hogy minden vélemény helyet kap az adásokban? Hogy különböznek egymástól a hírműsorok? Hogy nincs indoktrináció?  Hogy nem folyik minden csatornából ugyanaz a politikai leves?  Azt hiszi, hogy egy érdeklődő honpolgár ezekből az adásokból objektíve tájékozódni tud? Még a szavak és mondatok is ugyanúgy ismétlődnek, mintha papagájok beszélnének!

Heller Kuminhoz intézett sorait ezzel zárja:

„Kérem, felejtse el, hogy mi az, amit szívesen hall, s gondoljon néha arra is, hogy másoknak esetleg más a véleménye, s szívesen hallanának valami mást is.”