Érdekes részletre bukkantunk a múlt héten elfogadott, az adóhatóság átalakítását célzó törvénymódosításban: a korrupciós bűncselekmények egyszerűen kimaradtak azon vagyon elleni bűntettek közül, amelyek gyanúja esetén az adóhivatal megbecsülhetné, mekkora vagyonnal nem tud elszámolni az érintett személy.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, múlt kedden az Országgyűlés elfogadta az „egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról” címet viselő csomagot, melyben a vagyonosodási vizsgálattal kapcsolatos szabályozást is megváltoztatták.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (képünkön) által előterjesztett módosítás szerint jövő év január elsejétől már csak bűncselekmény – konkrétan, ha már a nyomozóhatóság elindította a nyomozást – esetén becsülhetik meg az adóhivatal munkatársai, mekkora jövedelmet titkolt el az adózó, holott korábban ehhez elég volt az is, ha egyértelműen látszott, hogy a bevallott jövedelem egyszerűen nem fedezi a vizsgált személy kiadásait. A másik lehetőség, ha a NAV vagy az érintett maga dönt úgy, hogy vizsgálatot indít, de az állampolgári bejelentés lehetősége megszűnik.

Hogy milyen konkrét bűncselekmények esetén van lehetőség az eltitkolt vagyon becslésére, azt a módosítás tételesen fölsorolja, hivatkozva a hatályos Büntető Törvénykönyvre (Btk.). Eszerint „kizárólag a Btk. XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. fejezetében szabályozott bűncselekmény” gyanúja esetén becsülheti meg az adóhatóság, mekkora jövedelmet titkolt el az adózó.

E vagyon elleni bűncselekmények között – a teljesség igénye nélkül – megtalálható a lopás, a csalás, a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a pénz- és bélyeghamisítás, a költségvetést károsító bűncselekmények, a pénzmosás, a számvitel rendjének megsértése, vagy a tőzsdei bűncselekmények. A talán legfontosabb azonban hiányzik: a Btk. XXVII. fejezete, mely a korrupciós bűncselekményeket részletezi, úgymint: többféle vesztegetés és annak elfogadása, befolyás vásárlása és azzal való üzérkedés, és a korrupciós bűncselekmények feljelentésének elmulasztása.

Eszerint tehát 2016. év január elsejétől korrupciós bűncselekmény esetén az adóhatóság még a bűncselekmény gyanúja esetén sem kezdeményezhet vagyonosodási vizsgálatot, pontosabban nem becsülheti meg, mennyi pénzzel nem tud elszámolni az érintett személy.

Az RTL Klub Híradójának nyilatkozó Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára a módosítást azzal magyarázta: ne zaklassa az adóhatóság fölöslegesen az embereket.

Egyelőre nem világos, hogy a korrupciós bűncselekmények véletlenül vagy szándékosan maradtak-e ki a jövő január elsején hatályba lépő törvényből. Kérdéseinkkel megkerestük a Nemzetgazdasági, illetve az Igazságügy-minisztériumot is, válaszaikkal frissítjük cikkünket.