Az Európai Unió gazdasági, katonai és politikai értelemben sem volt még soha olyan rossz állapotban, mint amilyenben ma van – állítja Kövér László a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte Európa kudarcot vallott, miközben Washingtonnak fülig ér a szája.

Bár a 2000-es évek elején még lett volna esélye az Európai Uniónak (EU), hogy önálló és erős közösség formálódjon belőle, mára kudarcot vallott — erről beszélt Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjújában. Szerinte az euró nem lett világpénz, az EU gazdaságilag nem szuverén, nincsenek gyümölcsöző kapcsolatai Oroszországgal, közös védelmi politika helyett pedig amerikai haderő-telepítéssel tervezik megoldani biztonságpolitikájukat a tagállamok.

„Nincsenek közös értékek, nincs önálló akarat és problémamegoldó képesség”, miközben amerikai érdekek jelennek meg az unióban — állítja Kövér. Szerinte ennek egyik ékes bizonyítéka az ukrán válság: „Miközben minden az amerikai érdekeknek megfelelően alakul, a konfliktus minden gazdasági és politikai terhét az unió szenvedi el. Washingtonból az európai bevándorlási áradatot is fülig érő szájjal figyelik” — magyarázta.

A másik súlyos probléma a házelnök szerint, hogy az Európai Bizottság (EB) „a nemzetállamokra próbál európainak láttatott, valójában külső érdekeket rákényszeríteni”. Kövér úgy véli: meg kell állítani a „lopakodó brüsszelizációt”, amely lépésről lépésre veszi el a döntési kompetenciát a tagállamoktól. „Az önmaga által létrehozott bürokrácia egyfajta gólemként önálló életre kelt, önálló akaratképző erő lett belőle, és a nemzetállamok feje fölé nőtt, fokozatosan háttérbe szorítva az együttműködés meghatározó alapelvét, a szubszidiaritást” — állítja a házelnök, aki saját összeesküvés-elméleteivel is megörvendeztette a kormánypárti orgánum olvasóit, amikor arról beszélt, hogy az említett  „gólem” mögött ki is állhat. „Csak találgatunk, amikor Jean-Claude Juncker bizottsági elnök […], vagy valamelyik uniós biztos megszólal, akkor valójában Angela Merkel, az Egyesült Államok (USA) gazdasági-politikai érdekcsoportjai, transznacionális, transzatlanti arctalan lobbicsoportok, vagy épp a Bilderberg-csoport hangját halljuk-e” — elmélkedett Kövér.

Európa azóta van identitászavarban, amióta elfeledkezett arról, hogy a közösség egy gazdasági-politikai együttműködésből született meg — tette hozzá.

„Inproduktív érdekházasság határozza meg az európai politikát”, és valójában egy nagykoalíció irányít — folytatta Kövér, aki ezzel a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) közösen kormányzó konzervatívoknak is odamondott egyet. A két oldal leosztotta egymás között a posztokat, holott a jobboldali pártoknak ki kell tartaniuk konzervatív gyökereik mellett, mert „ha nem tudnak kibújni a korrupt baloldal öleléséből”, a rendszeren kívüli bal- és jobboldali pártok előretörését kockáztatják — hangsúlyozta.

Kövér azt ugyan elismerte, hogy az uniónak nincs alternatívája, ám szerinte a Visegrádi Négyek (V4) együttműködése és a britek útkeresése is jelzi, hogy érdemes olyan megoldásokkal kísérletezni, amelyek új irányba terelhetik a közösséget.

Az Országgyűlés elnöke egy kicsit haza is beszélt, amikor nagy vonalakban azt ecsetelte, hogy Magyarország „jobban teljesít”, az év eleji népszerűségvesztésről szólva pedig azt mondta: „Az időközi eredmények komoly figyelmeztetések voltak ugyan, de nem az volt az érzésem, hogy a saját sorsunk kicsúszott volna a kezünkből. Azt gondolom, hogy a bevándorlási válság nélkül is visszaszereztük volna a támogatóinkat, de nem olyan gyors ütemben, mint ahogy az bekövetkezett”.

A külföldről, például az Egyesült Államokból érkező kritikákról szólva Kövér azt mondta: Csak nálunk számít újdonságnak ezek elutasítása, de „világossá kell tennünk, ha komolyan vesszük a demokráciát, nem az Egyesült Államok nagykövet­ének kell megmondania, hogy mi a helyes irány nálunk, hanem a magyaroknak, négyévente a választásokon”.