December 28-án a kormányoldali EchoTv interjút tett közzé Kövér László házelnökkel, aki egy nappal az interjú után töltötte be 55. életévét. Orbán Viktor miniszterelnök jobbkeze terjedelmes interjúban magyarázta meg, miért lenne aggasztó az ország sorsára nézve, ha nem a Fidesz nyerné a jövő évi választásokat.

Bár kevés nyugati hallott a nevéről, Kövér Orbán közeli bizalmasa, és 1990 óta a parlament tagja. Az első Orbán kormány alatt (1998-2002) Kövér a titkosszolgálat feje volt. (1998-2000). Az elmúlt három évben Kövér házelnökként szolgált, valamint rövid ideig ideiglenes elnök is volt Schmitt Pál 2012-es lemondása után.

2012-ben az izraeli Knesset Kövért nem kívánatos személynek nyilvánította, amiért részt vett Nyírő József II. világháborús bűnös (akinek a földi maradványait egy magyar diplomata táskájában csempészték Erdélybe) újratemetésén. Kövér tettét a Nobel-díjas holokauszt túlélő, Elie Wiesel úgy értékelte, hogy az „rendkívül szégyenteljes” volt, és visszaadta a 2004-ben a kormánytól átvett Nagykereszt kitüntetést.

Mint a parlament elnöke, Kövér nem habozott az erőfitogtatás terén. Az elképzelt határvonalat átlépő ellenzéki képviselőket elnémíttatta, megbírságolta, vagy akár kizáratta munkatársaikat a parlamentből. 2013-ban 58 alkalommal összesen 19 millió forintnyi bírságot szabott ki az ellenzéki képviselőkre. Kövér emellett saját őrségét is irányítja, az országgyűlési őrségnek pedig majdnem-rendőrségi jogköre van, beleértve emberek letartóztatását a parlamenten kívül, illetve házkutatásokat is tarthatnak. Mindez az adófizetőknek évente 2,5 milliárd forintjába kerül.

Kövér László Házelnök az Országgyűlési Őrséget ellenőrzi

Interjú részletek:

Arról, hogy Magyarország valaha megszabadulhat-e a „90-es években örökölt késő-kádári elit gazdasági érdekcsoportoktól”

Úgy hiszem, megélem azt a napot, de ez nem úgy fog bekövetkezni, hogy egyik reggel felébredünk és kinézve az ablakon azt láthatjuk, hogy nincs már egyetlen poszt-kommunista az utcán. Bocsásson meg, nem akartam ironikus lenni. Csak azt szerettem volna kihangsúlyozni, hogy nem véletlen, hogy ilyen sokáig kellett várnunk. Többről van szó, minthogy a korábbi baloldali kormányok egyszerűen mindent megtettek a kommunizmus politikai és gazdasági rendszerstruktúrájának visszaállításra. Megpróbálták a társadalmi hegemónia kulcselemeit konzerválni, mely lehetővé tette számukra, hogy helyükön maradhassanak a társadalom minden részén: a gazdaságban, a kultúrában, a médiában és az oktatási rendszerben is. Mindenhol. Még az igazságszolgáltatásban is.

A társadalmi viszonyok sikeres átalakulása érdekében, és ezalatt az emberek gondolkodásmódját, reflexióit,kapcsolatrendszerét értem, leglább 40 évre van szükség. Feltéve, hogy ismét megválasztanak minket, és még négy évig szolgálunk, akkor is csak 28 év telik el a folyamat megkezdése óta. Ha ismét megválasztanak és újabb4 évig tevékenykedünk, még az sem garancia arra, hogy sikeresen véghezvittük az átalakulást. Akkor lesz befejezve a munkánk, ha a magyar társadalom biológiailag megújul. Látja, akik szolgasorsba születtek, ahogy az írás tanítja, először ki kell halniuk, majd a szabadságba születettek váltják fel őket. Akár sikerül nekik szabadságukkal élni a múlt megfelelő interpretálásával, akár nem, akár elegendő lesz az általuk adott válasz a 21. század kihívásaira ahhoz, hogy a jövőbe vezesse őket, akár nem, ez két teljesen más kérdés.

A nemzeti függetlenségről és a Kossuth tér felújításáról

Rengeteg vita folyt a sajtóban, gyakran kritizálva döntésünket a Kossuth tér felújításáról korábbi fénykorához méltóan. A téren álló szobrokat lerombolták a kommunisták és a szocialisták, akik sikeresen tüntették el a szobrok nyomait is. Nem hagytak ránk dokumentációt a korábban ott állt szobrokról. A történelmi folytonosságot az általunk újra felállított szobrok adják.

Szeretnénk megőrizni 1956 emlékét is, mert a történelmünk nem ért véget 1944-ben. Magyarország nemzeti függetlensége elveszett 1944 után, és ennek komoly következményei lettek. Ennek ellenére az élet ment tovább, és ezért emelünk emlékművet az 1956. október 25-én történ események emlékére.

Viviane Reding EU Biztos felhívásáról, hogy megfigyelők vegyenek részt a jövő évi választásokon:

Ez nem az első alkalom, hogy a szocialisták és európai elvbarátaik azt harsogják, hogy a következő választásokon csalás történhet. Talán emlékszik, hogy ezt a taktikát korábban is alkalmazták a baloldaliak, és ennek a használata a rendszerváltásig nyúlik vissza.

Voltak, akik ugyanezt mondták az Antall kormány idején, különösen pedig Antall halála után, amikor Boross Péter lett a miniszterelnök. Azt mondták, nem volt tiszta az 1994-es választás. Ezt nem felejtettük el, remélem legalábbis, hogy az én koromban lévők emlékeznek rá. De ebben semmi új nincs.

Ha valami új mégis van ezen a területen, az az, hogy egy európai politikai alapokat képviselő személy úgy érzi, hogy ilyen kijelentést kell tennie. Ha ezt összetesszük egyéb dolgokkal, amiket mondott, akkor azt kell feltételeznünk, hogy ez egy taktikai eszköz, amit az ellenzék arra az esetre tartogat, ha elveszítik a választásokat. Ha a választási eredmények azt mutatják, hogy az ellenzék elvárásai túl magasak voltak, és elveszítették a választásokat – amit a jelenlegi közvélemény kutatások egyértelműen mutatnak -, akkor élni fognak ezzel az eszközzel, hogy befeketítse a jelenlegi kormány és utódja hírnevét és legitimitását. Szerintem erre a szituációra készülnek.  

Hivatkozások:

Köver László Évertékelője, Echotv.hu, 2013. december 28.

2,5 milliárdba kerül jövőre a parlamenti őrség!, Blikk.hu, 2013. december 27.