Huszonöt évvel azután, hogy a kerekasztal megbeszélések lehetővé tették Magyarországon a békés átalakulást az egypártrendszer diktatúrájából a többpárti demokráciába, a magyar országgyűlés házelnöke, Kövér László elszánt, hogy egyszer s mindenkorra megszabadítsa az országot a kommunizmustól. Két jelentős beszédet is mondott a témában a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

A beszédek nem sok kétséget hagytak afelől, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikatudományi Intézetének korábbi munkatársa az április 6-ra kiírt választásokat népszavazássá szeretné tenni arról, hogy a korábbi kommunisták és politikai örököseik felelősségre legyenek vonva a magyarok ellen elkövetett bűnökért.

Kövér nézetei tükrözik az állami televízióban idén korábban bemutatottakat, hat héttel az április 6-ra kiírt választásokat megelőzően, illetve három héttel azelőtt, hogy Biszku Béla korábbi belügyminiszter bíróság elé áll, amiért az 1956-os forradalom után parancsot adott számos magyar kivégzésére.

Múlt pénteken Kövér László Budapest 22. kerületében a hallgatóságnak elmondta: „Nincs alku a kommunizmussal. Nincs alku egyetlen terrorrendszerrel sem, amely a társadalom átalakítása és kézben tartása céljából elfogadhatónak tartja a gyilkosságot, mint eszközt, a kínzást és a fogva tartást mint módszert, az emberi méltóság megsértését.” A hallgatóságának elmondta, „újra és újra ki kell mondani, nincs alku azokkal sem, akik a kommunizmust mentegetik. Mentegetik, mert tevőleges szereplői, mert haszonélvezői voltak és részben még azok ma is” – utalt bizonyos ellenzéki képviselőre. Beszédében elmondta, „azért emlékeznek most együtt, hogy az arcokba taposó kommunista csizma múlt maradjon, és soha senki számára ne válhasson többé jövővé”.

Kövér elmondta: „Emlékezni kell a kommunizmus által világszerte elpusztított százmillió életre, azokra, akiknek megnyomorították az életét, akiket bestiális módon megkínoztak és éheztettek”, táborokba és börtönökbe zárták, és arra, hogy az emberiség kultúrája jóvátehetetlen károkat szenvedett.

Kövér szerint a kommunizmus az emberek igazságeszméjét és igazságvágyát kihasználó „terroristagondolat volt”, a nyomor és a kizsákmányolás megszüntetését, a kollektív jólét, a szabadság és egyenlőség kiteljesítését ígérte. Kövér szerint ehhez képest még nagyobb nyomort, még nagyobb kizsákmányolást, rabságot és hazugságot teremtett a terror eszközeivel.

Szólt arról is, hogy e napon a magyarságnak a kommunizmussal történt találkozásaira is emlékezni kell. ”Miként alakította át negyven év alatt a magyar társadalmat, miként vette el múltját, jelenét, és miként nyomorította meg jövőjének egy beláthatatlanul nagy részét” – fogalmazott.

 (Szerkesztő:  Kövér itt nyilván Horn Gyula (1994-1998), Medgyessy Péter (2002-2004), Gyurcsány Ferenc (2004-2009), és Bajnai Gordon (2009-2010) szocialista kormányaira utal, illetve a korábbi kommunista tisztségviselőkre, akik a feltételezések szerint szerepet játszottak az ország vagyonának elherdálásában, valamint segédkeztek a vagyon külföldi kizsákmányolók kezére játszásában, ahogy arról Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt 2013. október 23-án.)

Kiemelte: a kommunista diktatúra áldozatai azok, akik bátran felvették a harcot a legnagyobb túlerő ellen a legreménytelenebb helyzetekben is ”közös szabadságunkért”, azok, akik hitük, világnézetük vagy származásuk miatt tehetségük, vagyonuk, munkájuk okán szembekerültek a zsarnoksággal.

„Hosszasan idézhetnék a magyarság körében elpusztított és meggyötört sok százezer ember történetét, azokét, akiket elnyelt az Andrássy út 60. (az épület pincéjében voltak a rettegett államrendőrség kínzókamrái, jelenleg a Terror Háza Múzeumnak ad otthont), Recsk és a többi ”lélektemető”. Azokét, akiktől az otthonukat, a vagyonukat, a földjüket rabolták el, akik ellenálltak, és akik semmi áron nem kerülhették el sorsukat, noha semmit sem tettek.”

Kövér úgy fogalmazott: „egy társadalom erejének vagy erőtlenségének meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé. ”A piacgazdaság, sőt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája – hozzátéve, a társadalmi viszonyok tisztasága fontosabb, mint a bőség”.

Kövér László szerint, ha egy nemzet ”lelkierői elapadnak”, nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól. A társadalom tiszta légkörét nem lehet a jog eszközeivel megteremteni – idézte Szolzsenyicint, aki maga is megjárta a kommunista gulág táborait.

”Ha tiszta légkört akarunk, ha valóban erős nemzet akarunk lenni – és egy nemzet csakis összetartozásában lehet erős -, és a 20. század után meg akarunk békélni a történelmünkkel, mindenekelőtt emlékeznünk kell” – fejtette ki Kövér László, hangsúlyozva: ismerni kell pontosan a múltat, ”amelyről évtizedeken keresztül hazudtak nekünk”.

Elmondta a hallgatóinak: „A múlt, amire emlékezünk, megerősíti az összetartozásunkat a jelenben, és képessé tesz arra, hogy a jövőt együtt alkossuk meg”.

Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP), a XXII. kerület polgármestere úgy fogalmazott: „Nincs jó gyilkos és rossz gyilkos” – hozzátéve: nem lehet különbséget tenni bűnök között, amikor mindegyiknek a célja valamilyen ideológia alapján mások elpusztítása, elnyomása, megalázása.

Négy nappal később Nyíregyházán Kövér az alábbiakat mondta el egy a kommunizmus áldozatainak emlékére készült emlékmű leleplezésekor:

„Nekünk, magyaroknak jó okunk van nem elfelejteni a kommunizmust, mert annak nyomasztó gazdasági, politikai és lelki örökségének terhét a mai és a következő nemzedékek is kénytelenek viselni mindaddig, amíg ezt a ”sorvasztó örökséget” közös erővel nem sikerül végleg felszámolni”.

„A náci háborús bűnöket a nürnbergi perben kérték számon az elkövetőktől, addig a kommunizmus nevében elkövetett bűnös számonkérése a mai napig nem történt meg Európában”.

„Ez a ”kettős mérce” az egyik legfontosabb oka annak, hogy a múlt értékelése továbbra is megosztja, Nyugatra és Keletre szakítja Európát, és nem tud kialakulni egy legalább morálisan egységes Európa”.

„Ehhez Nyugat teljes politikai osztályának kellene elszámolnia a bűnnel, amelyet elődeik követtek el azzal, hogy a második világháborút lezáró paktumokkal országokat és népeket dobtak ”Sztálin csizmája alá.” Nem tud, mert a nyugat baloldali értelmiségének jelentős részének szembe kellene néznie a saját múltával”

Kövér hangsúlyozta, ”Magyarország mindennapjait és holnapját meghatározza és korlátozza, hogy a kiépített négy évtizedes uralkodásuk utolsó évtizedeiben a magyarországi kommunisták szándékosan és tudatosan eladósították Magyarországot, ez pedig kényszerpályára állította a teljes magyar rendszerváltozást”.

”Az MSZMP kommunistái állították fel azt az adósságcsapdát, ami rabul ejtette a magyarok életlehetőségeit, ennek a csapdának a húsba vágó szorítását erősítette meg a kommunista utódpárt, az MSZP, amikor csak tehette” – fogalmazott Kövér László. Szavai szerint amikor tehették, eladósították a magyarságot ”a feje búbjáig”, mert az számukra hasznos, mert „pénzügyi jutalékot kaphatnak utána, mert uralmukat könnyebb volt fenntartani az eladósítottakon, mint a szabad embereken”.

Elmondta, a magyarországi kommunisták és posztkommunisták politikai hagyatéka is káros volt, mivel soha nem tudták a magyar nemzeti érdekeket a ”kommunista brancs” érdekei fölé helyezni.

Így eshetett meg, hogy 1990 előtt igyekeztek kirekeszteni a külhoni magyarokat a magyarországi társadalom tudatából, és igyekeztek megbélyegezni azokat, akik az 1956-os forradalmat követő terror elől menekülni kényszerültek.

A posztkommunisták az európai történelemben addig példátlan módon 2004-ben szembefordították a magyar államot a magyar nemzettel, így több mint húsz évet kellet várni arra, hogy az ideiglenes alkotmány helyett önálló alaptörvénye legyen Magyarországnak.

”A kishitűség, a másodrendűség, az örökös bűntudat keltése a magyarországi kommunista rendszer azon lelki öröksége, amely a rendszer bukása után is fertőzi Magyarországot. Az elmúlt négy év eredményei a bizonyítékai annak, hogy Magyarország le tudja küzdeni a kommunizmus örökségét, ez pedig ezen az emléknapon a legnagyobb elégtétel lehet minden magyar ember számára”.

”Elődeink áldozathozatala és utódaink iránt érzett felelősségünk egyaránt arra kötelez, hogy ne felejtsünk, mert aki felejt, az legyőzetik, és elvész, aki emlékezik, az diadalt arat” – zárta szavait az Országgyűlés elnöke.

 Hivatkozások:

Kövér: a kommunizmus az ember és az emberiség elleni bűn, propeller.hu; 2014. február 25.

Hiteles mondatok – Kövér László: nincs alku a kommunizmussal, stop.hu; 2014. február 21.