Kövér László házelnök beszédet mond az Országgyûlés 1956-2016 – Tele volt halottakkal a tér… címmel megrendezett ünnepi ülésén az Országházban, 2016. október 25-én. Fotó: MTI, Kovács Tamás

Nagyhatalmi erők és az államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő, Európán kívüli háttérhatalmak érdekérvényesítésének eshet áldozatául Európa – véli Kövér László. Révész Máriusz szerint ha valakit megvernek, az kimeríti a garázdaság fogalmát, de ha valaki tudatosan más embereknek az ünneplését megzavarja, az is kimeríti ezt a tényállást.

A házelnök szerint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc megkerülhetetlen tanulsággal szolgált a korabeli Európának, hiszen a nagyvilág felismerhette a kommunizmus igazi arcát, de épp oly fontos az üzenete a mai európai generációk számára. Keddi, parlamenti ünnepi beszédében Kövér úgy fogalmazott: „A forradalom és szabadságharc tanulsága napjainkban pedig arra figyelmeztet, hogy a saját önazonosságának, önrendelkezésének és önbecsülésének fenntartása és védelme nélkül egész Európa, az egész Európai Unió tragikus vesztese lehet az Európán kívüli nagyhatalmi erők és az államok fölötti, demokratikus felhatalmazás és ellenőrzés nélkül működő háttérhatalmak gátlástalan érdekérvényesítésének”.

Szerinte egyetlen fegyverünk ez ellen önazonosságunk védelme. A „nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás” egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is –  emelte ki a házelnök. Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül – magyarázta.

„A magyar 1956 azt üzeni a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásokból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki, mert ellenkező esetben a demokrácia leépülése, anarchia és alávetettség vár Európára” – folytatta a Fidesz politikusa.

Félreismeri és lebecsüli a magyarokat, aki napjainkban úgy gondolja, hogy „cukorral vagy korbáccsal, hazugsággal, nyomásgyakorlással és fenyegetéssel” rávehetőek leszünk 1956 örökségének megtagadására, történelmi eszményeink és elveink feladására – figyelmeztetett Kövér, majd megemlékezett az 1956-os hősökről és áldozatokról.

1956. október 25-én a „Véres csütörtök” néven elhíresült napon számos tüntető életét vesztette a Kossuth téren, miután a karhatalom a tüntetők közé lőtt. A civilekre nemcsak kézifegyverből, hanem harckocsikból is célzott lövéseket adtak le. Az áldozatok pontos száma nem ismert, történészek 75 és 1000 fő közé teszik.

Révész Máriusz szerint Orbán kifütyülése ugyanolyan garázdaság, mint megverni valakit a Kossuth téren

Személyes tapasztalatai is vannak az utcai zavargásokról a Fidesz politikusának, Révész Máriusznak, akit 2006-ban megvertek, ezért a Magyar Nemzet rákérdezett, hogyan értékeli a vasárnapi, Kossuth téri eseményeket.

Révész szerint ami történt, azzal átléptünk egy határt. Emlékei szerint még nem volt példa arra, hogy „egy nemzeti ünnepen a központi rendezvényt ennyire szervezetten és tudatosan készültek megzavarni”.

Mikor az orgánum fölhívta a figyelmét arra, hogy tíz éve ennél azért valamivel komolyabb rendzavarások és utcai összecsapások is voltak, a kormánypárti politikus úgy reagált: „Tíz évvel ezelőtt az akkori ellenzéki, fideszes rendezvényt követően volt az attak, és nem a központi rendezvényen”.

Szerinte az ellenzéki médiumok, „különösen a portálok” is felelősek a vasárnap történtekért, mivel „szemérmetlenül és gátlástalanul reklámozták a síposztást és a központi rendezvény megzavarását”. Úgy véli, leginkább az ellentüntetés szervezői a felelősek azért, hogy néhányan vérző fejjel mentek haza a Kossuth térről: „a szervezők azonban pont azt akarták kiprovokálni, hogy ez következzen be, tudatosan a tömegbe szervezték a rendezvényt megzavarókat. Ha valaki odamegy egy kereplővel, dudával vagy síppal azon emberek közé, akik épp ünnepelni, emlékezni jöttek, és a beszédet akarják hallgatni, akkor ennek nyilvánvalóan atrocitás lesz a vége” – folytatta Révész, hozzátéve, miszerint minderre nem került volna sor, ha a tüntetők a Kossuth tér egy elkülönített részén fütyültek volna.

Fideszes párttársához, Németh Szilárdhoz hasonlóan ő maga is úgy értékeli, hogy büntetőjogilag a fütyülőknek ugyanolyan megítélés alá kellene esniük, mint a verekedőknek: „Ha valakit megvernek, az kimeríti a garázdaság fogalmát, de ha valaki tudatosan más embereknek az ünneplését megzavarja, az is kimeríti ezt a tényállást” – magyarázta.

Ahogyan korábban más, így vélekedő kormánypárti politikusnak, úgy Révész Máriusznak sincs igaza – legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi programvezetője szerint.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):