A másodfokú, jogerős ítélet szerint a Nemzeti Földalapkezelőnek ki kell fizetnie a kishantosi ökogazdaság által elvégzett munkát. Az általa 21 évig művelt földekről kigolyózott gazdálkodó egy másik ügyben az Európai Bírósághoz fordul, de hogy pontosan mikor, azt egyelőre nem lehet tudni.

A Fővárosi Törvényszék – megerősítve az elsőfokú döntést – másodfokú, jogerős ítéletében kimondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) ki kell fizetnie a kishantosi ökogazdaság számára az általa 2013-ban elvégzett közel húszmillió forint értékű mezőgazdasági munka árát – közölte a Greenpeace Magyarország szerdán.

A környezetvédő szervezet üdvözölte a döntést.

A megítélt összeg az úgynevezett mezei leltár értéke: ez annak az elvégzett munkának a költségeit jelenti, amellyel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ biztosította, hogy a területet ökológiai gazdálkodásra alkalmas állapotban tudja átadni az új bérlőknek. Ez a gyakorlatban egyébként a 2013-as őszi vetést jelentette. A munkára maga az NFA szólította föl a kishantosiakat, az állami szerv azonban egy fillért nem fizetett – ezért fordult még 2014-ben bírósághoz Kishantos.

A dologban – ha lehet így nevezni – a legmorbidabb, hogy ez az a vetés, amit aztán 2014 áprilisában az új bérlők az aratás előtt megsemmisítettek: gyakorlatilag mindent beszántottak, ezzel százmilliós kárt okozva.

Egy másik ügyben Kishantos és a Greenpeace az Európai Bíróságra megy

Kishantos ügyében egy másik fontos per is zajlik: ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, a Fővárosi Törvényszék október elején hozott határozata szerint az NFA-ra vonatkozó Nemzeti Földalap-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei alaptörvénybe ütköznek – a jogállamiság, a jogbiztonság, továbbá az ENSZ Korrupció elleni egyezményét is sértik. A 2012-es pályázati felhívásban, illetve a 2013-ban lebonyolított földhaszonbérleti pályázatok során nem biztosítottak a pályázóknak egy objektív, átlátható, előzetesen mindenki által megismerhető, utólag ellenőrizhető pályázati követelményrendszert, továbbá a pályázatban részt vevő, sérelmet szenvedő felek számára sem biztosítottak megfelelő jogorvoslati lehetőséget.

 
A megállapítás arra a módszerre is vonatkozik, ahogyan a a Nemzeti Földalapkezelő 2013-ban kigolyózta az ökogazdaságot az általa művelt földekről. Ezzel kapcsolatban a Kúria is kimondta, hogy az NFA törvényt sértett a pályáztatáskor 2013-ban, és az egykori ökogazdaságnak volt igaza, amikor pert indított az általa bérelt állami földekre kiírt NFA-pályázatok elbírálása ügyében.

A kérdést a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) utalta, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte. A dolognak nagy jelentősége volt, ugyanis csak a földprivatizáció vonatkozásában 250-300 ezer hektárra vonatkozó földadásvételi szerződés semmisségét, és mintegy 270 milliárd forint vételár visszafizetését jelenthette volna, ha az Ab helyt ad a bírói kezdeményezésnek, tehát korántsem csak Kishantosról szólt a történet.

Ezt a – vélhetően politikai földinduláshoz vezető – döntést a jelenlegi kormányzati erők és a mögöttük álló spekuláns gazdasági érdekkörök valószínűleg nem engedhetik meg maguknak – kommentálta a dolgot Ángyán József, a második Orbán-kormány Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára, a nevével fémjelzett jelentések szerzője. Ángyánnak jó volt a megérzése, a testület ugyanis tavaly decemberben elutasította a bírói kezdeményezést, mondván, az indítvány mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítására vonatkozik, amit bírói kezdeményezésben nem lehet indítványozni, vagyis lényegében formai okokra hivatkozva söpörték le az asztalról az ügyet.

A Greenpeace Magyarország a döntés után közölte: segítségével az Európai Bírósághoz fordul a kishantosi ökogazdaság.

Ez egyelőre azonban még nem történt meg, a Törvényszék ugyanis a másodfokú per tárgyalását az Alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztette, és egyelőre nem lehet tudni, mikor folytatódik az ügy – közölte érdeklődésünkre Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

A Greenpeace azért tartja rendkívül fontosnak, és segítette Ángyán Józsefet a nevével fémjelzett jelentések elkészítésében, mert így megyénként dokumentálva van, hogy ki, hol és mennyi földet kapott, illetve, hogy jogosult volt-e rá vagy sem – hangsúlyozta Rodics Katalin. Szerint ezekre az adatokra nagy szükség lesz a későbbiekben ahhoz, hogy újra tisztességes lehessen a rendszer, és ismét versenyképessé váljon a magyar mezőgazdaság.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):