„A szóbeli erőszak könnyen vezethet tettleges erőszakhoz, még ha a kettő nem is egyezik meg teljes mértékben” – figyelmeztet a Budapest Beaconnek adott angol nyelvű videóinterjújában Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, az Európai Unió radikalizmus-tudatosság prevenciós munkacsoport társelnöke.

Krekó a politikai erőszakot az erőszak azon formájaként határozza meg, amikor az erőszakot valakik valamilyen csoporttal szemben, valamilyen politikai cél elérése érdekében követik el. Az ELTE szociál- és politikaipszichológia-oktatója példaként említette a politikai ideológiák által motivált gyűlölet-bűncselekményeket – mint például a zsidótemetők meggyalázását –, vagy kisebbségi csoportok elleni erőszakos felvonulásokat.

„A szóbeli erőszak könnyen vezethet tettleges erőszakhoz, még ha a kettő nem is egyezik meg teljes mértékben” – mondta a szakember, aki egyúttal figyelmeztetett az egyre növekvő mértékű magyarországi viselkedésbeli és szóbeli erőszakra.

Krekó azt mondta: a mintegy hétszázezer fős magyarországi cigányság a legveszélyeztetettebb. A magyarok huszonkilenc százaléka igazolhatónak tartja ugyanis a cigányokkal szembeni erőszak alkalmazását, ami egy rendkívül magas szám. A briteknél ez az arány tíz százalék körül van.

Krekó szerint Magyarországon az erőszakos szélsőség és a politikai erőszak nagyrészt átfedi egymást, nagyon sok kapcsolat van a kettő között. Bár ő nem tekinti a Jobbikot erőszakos szervezetnek, Krekó megjegyezte, hogy a Jobbik kapcsolatban áll és pénzel számos olyan szervezetet, melyek erőszakos célokat tűztek ki maguk elé. Konkrétan a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat említette.

Depolitizálni a feltüzelt kérdéseket

A Political Capital és a Magyar Progresszív Intézet közös kutatása alapján Krekó arra a következtetésre jutott, hogy a Jobbik az erőszakra leginkább hajlamos párt.

„A reprezentatív felmérésben a magyar válaszadók tizenkét százaléka azt mondta, hogy akár a terrorizmus is elfogadható eszköz lehet bizonyos politikai célok elérése érdekében. A Jobbik támogatóinak esetében ez a mutató húsz százalékos volt, ami azt jelenti, hogy közülük minden ötödik szerint a terrorizmus elfogadható eszköz” – mondta az elemző.

Krekó úgy véli: a politikai erőszak ellen kétféle lehetséges megoldás létezik: a politikai és az irányelvi.

Ronald Reagan elnök után szabadon Krekó úgy folytatta: a pártpolitikai inkább „maga a probléma, mintsem a megoldás”. Mint fogalmazott, „azok, akik politikailag aktívabbak, általában igazoltabbnak látják az erőszak alkalmazását”. Megjegyezte, hogy a „nagyon feltüzelt politikai viták” hozzájárulhatnak az erőszak igazolásához és az általános társadalmi feszültséghez is. Emiatt pedig fontos lenne a jóval visszafogottabb hangvétel, ami azonban nincs mindig összhangban a politikai érdekkel.

„Szükséges lenne bizonyos, feltüzelten kezelt kérdések – mint például a menekültkérdés vagy a cigányok integrációja – depolitizálására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pártoknak nem kell ezekről beszélniük. Viszont nem e politikai szereplőknek kellene a párbeszédet uralniuk, mivel úgy tűnik, hogy ez csak radikalizálja a nyilvános párbeszédet” – mondta Krekó.

Az irányelvi megoldásról Krekó azt mondta: a legfontosabb dolog egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely erősíti a demokratikus értékeket, a tanulókat toleránsabbá teszi, növeli empátiájukat és a demokratikus intézményekbe vetett bizalmukat. Hozzátette: jelenleg a magyar oktatási rendszer nem tudja ezeket a célokat elérni, és ez a magyarázat arra, hogy miért választják a tizenévesek és az egyetemisták a Jobbikot más pártokkal szemben.

A szakember szerint az oktatási tananyagnak is változna kellene, de félő, hogy Magyarországon hiányzik ehhez a politikai akarat.

Krekó kiemelte: a politikai erőszak elleni harcban fontos azon társadalmi csoportoknak és földrajzi régióknak a meghatározása, melyeket leginkább veszélyeztet a radikalizálódás. Északkelet-Magyarországot említette, ahol nagyon magas a cigányság aránya és alacsony az életszínvonal. Emiatt magas a konfliktus kockázata ott – mondta.

Közösségépítés

A probléma föltérképezése és az új megoldások keresése mellett Krekó úgy véli, a közösségépítés különösen fontos. Azt mondta: ez teljes mértékben hiányzik Magyarországon.

Krekó elismeri, hogy fennáll a kölcsönös radikalizálódás veszélye, mivel a veszélyeztetett kisebbség meg akarja védeni magát. Mindazonáltal annak nem látta bizonyítékát, hogy a cigányok között ez felmerült volna.

„Nem rendelkeznek erős identitással, nincsenek erős politikai szervezeteik, vagy kapacitás, hogy megszervezzék magukat. Emiatt sokkal inkább válnak ők az erőszak áldozatává” – mondta az elemző.

Krekó „szerencsétlennek” nevezte azt a tendenciát, hogy a magyar politikusok a cigányok kérdését összekötik az e kérdéshez nem kapcsolódó jelenségekkel – például a más európai országok radikális bevándorló közösségei miatti problémával –, mivel ez hamis párhuzam, azaz, ha róluk radikalizálható kisebbségként beszélnek, nem segíti a cigányok integrációját.

Az angol nyelvű interjú itt tekinthető meg.