Krekó Péter szerint minden korábbinál erősebb a – részben az ismeretlentől való félelem, részben a politika által táplált – idegenellenesség. A Political Capital igazgatója úgy látja: nem nagyon lehet tovább szigorítani a magyar bevándorláspolitikát, Orbán „vulgáris idegenellenességéhez” pedig David Cameron sem lesz partner. Az elemző azt mondta: a magyar miniszterelnök kijelentéseihez hasonlót nemhogy közép-európai kormányfők, de még nyugat-európai szélsőjobboldali pártok potentátjai sem engednek meg maguknak.

Minden korábbinál erősebb az idegenellenesség Magyarországon, derült ki abból a Tárki-fölmérésből, melyet testvérlapunk, az Abcúg ismertetett múlt kedden. Az áprilisban végzett kutatás tizennégy éves rekordot utasított a háta mögé. A felnőtt lakosság negyvenhat százaléka gondolja úgy, hogy nem kellene az országba beengedni a menedékkérőket, és csak kilenc százalék szerint kellene minden menedékkérőt befogadni. Az eddigi rekordot 2001-ben mérték, akkor a megkérdezettek negyvenhárom százaléka jelölte meg a fentebbi állítást. A felmérésből az is kiderült, hogy pártreferenciák alapján az MSZP és a Jobbik szavazói, míg területi megoszlásban a dél-dunántúliak a legelutasítóbbak a menedékkérőkkel. Az elutasítottak listáját kilencvennégy százalékos rátával az arabok vezetik, akiket szorosan követnek a cigányok, de a kínaiak, az afrikaiak és a románok sem maradnak el ettől nagymértékben. A sereghajtók a határon túli magyarok: őket a megkérdezettek hét százaléka utasítja el.

Magyarország a visegrádi négyekhez (V4) képest is rosszul áll: Szlovákiában a megkérdezettek harminckilenc, Csehországban harminckettő, Lengyelországban tizennyolc százaléka vallott idegenellenes nézeteket a Political Capital egy 2013-as fölmérése szerint. Magyarországra vonatkoztatva akkor a Political Capital negyvenöt százalékot mért.

Az idegengyűlölet és a bevándorlásellenes hangulat különösen erős a magyar társadalomban annak ellenére, hogy Magyarországon a bevándorlók nem okoznak igazán komoly problémát – olvasható a Political Capitalnak a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) részére készített angol nyelvű tanulmányában. (Az FES egyébként Németország legrégebbi – a Németországi Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közelálló – politikai alapítványa – a szerk.) A tanulmány alapvetően azt vizsgálja, hogy milyen társadalmi és politikai hatásai lehetnek annak az idegenellenes kampánynak, amelyet most a nemzeti konzultáció keretében folytat a kormány – mondta Krekó Péter (képünkön), a PC igazgatója, a tanulmány egyik szerzője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pénteken.

A PC igazgatója szerint Magyarországon az idegenellenesség plátói, hiszen valójában nincsenek idegenek. Európai – de még régiós viszonylatban is – extrém alacsony azoknak a más kultúrákból származó, más anyanyelvű embereknek az aránya, akik le is telepednek az országban. Mivel nem vonzó sem munkalehetőség, sem a szociális ellátórendszer szempontjából, „Magyarország nagyon kevesek számára az ígéret földje” – mondta Krekó. Számos európai országban hat és tíz százalék között van a bevándorlók aránya, míg Magyarországon mindössze két százalék, vagy még annál is kevesebb – tette hozzá.

A magyarok elutasítása részben az ismeretlentől való félelemre vezethető vissza – mondta a politikai elemző, aki egyúttal arra hívta föl a figyelmet, hogy ez a félelem tejesen alaptalan, hiszen az Eurobarométer egy fél évvel ezelőtti kutatása szerint a magyarok mindössze három százaléka tartja fontosnak a bevándorlás kérdését. Ez az arány Nagy-Britanniában harmincnyolc, Németországban harminchét, Ausztriában pedig húsz százalék. Egyszerű a képlet: Nyugat-Európában sok a bevándorló, Magyarországon kevés – magyarázta az eredményt Krekó.

A szakember azt mondta: a kutatások szerint a kétezres évek elejétől kezdve, ha nem is folyamatosan, de növekszik az idegenellenesség és a zárkózottság Magyarországon. Ezt a politika is fűti – jelenleg többek között a kormányoldal –, de ne kenjük ezt csak a Fideszre: volt itt az MSZP részéről kampány huszonhárommillió román munkavállaló ellen, és volt a kínaiak vagy a zsidók ellen is a Jobbik jóvoltából – tette hozzá Krekó.

Az idegenellenesség Krekó szerint részben a politika véleményformáló erejének is betudható, ám a magyar gyakorlattal szemben például Romániában – ahol szintén nagyon nagy az idegenellenesség – a miniszterelnök azt mondja, hogy a bevándorlókra erőforrásként kell tekinteni és segíteni kell a beilleszkedésüket, mert ez emberi kötelesség. Ezzel szemben Orbán azt mondja, hogy nem szolidaritásra van szükség, és az illegális határátlépés nem bocsánatos bűn – jegyezte meg a PC igazgatója.

Olyan szintű idegenellenes retorikát, mint amit most a magyar kormányfő megenged magának, Közép-Európa „más kormányfői nem engednek meg maguknak, sőt, Nyugat-Európa szélsőjobboldali pártjai sem” – hívta föl a figyelmet Krekó.

Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós tagságról szóló népszavazás kiírásával kampányoló David Cameron nyerte a brit parlamenti választást. Arra a kérdésre, hogy Orbán kampányának lehet-e szövetségese Cameron, Krekó azt mondta: „ebben a fajta vulgáris idegenellenességben semmiképpen sem”.

Krekó Péter szerint a bevándorláspolitika nagyrészt jelenleg is tagállami hatáskör, és Magyarországon eddig is rendkívül szigorúak voltak a szabályok. A bánásmód sok esetben embertelen – tette hozzá. „Nem gondolom, hogy innen lehetne hova szigorítani” – fogalmazott.

Orbán Viktor az Európai Uniót (EU) kárhoztatja azért, mert ilyen sok bevándorló utazik át az országon, de mivel a Szerbiával közös határszakasz a schengeni tagországokat választja el egy nem EU-s országtól, ez Magyarország felelőssége – vélte Krekó, aki szerint éppen ezért a minden kérdésével az EU-t kárhoztató nemzeti konzultációs kérdőív nagyon kevés megalapozottsággal rendelkezik.