Balról jobbra: Robert Fico szlovák miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a visegrádi országok miniszterelnökei és a német kancellár találkozóján Varsóban, 2016. augusztus 26-án. Fotó: MTI, Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A nagy igyekezetben, hogy önmagát és Magyarországot az Európai Unión belül a hasonlóan gondolkodó közép-európai országok egyesült blokkjának vezetőjeként fesse le, Orbán Viktor gyakran hamis színben tünteti fel Szlovákia és Csehország álláspontját fontos kérdésekben – derül ki abból, amit kritikusok nyilatkoztak a Budapest Beaconnek.

Egy múlt heti, Krakkóban tartott beszédében Orbán Viktor azt mondta: Közép-Európa a reneszánszát éli, folyamatosan és dinamikusan fejlődik és erősödik.

A magyar miniszterelnök az elmúlt hónapokban egyre erősebben hangsúlyozta a visegrádi négyek (V4 – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország), mint az Európán belüli blokk fontosságát. Orbán számára a többi három ország természetes szövetséges a Brüsszel elleni harcban, valamint annak bizonyítéka, hogy kormányának világnézetét és aggodalmait a régióban széles körben osztják.

Ugyanakkor, Szlovákiában és Csehországban egyre több kérdés merül fel, mind a szövetség természetét illetően, mind pedig a magyar vezető által a blokkról festett képpel kapcsolatban.

Egyes régiós politikusok és szakértők szemszögéből Magyarország és Lengyelország politikai agendája nem egyeztethető össze Csehország és Szlovákia prioritásaival.

„Varsó és Budapest egyre keményebb Európa-ellenes álláspontra helyezkedik […] míg a csehek és szlovákok sokkal inkább Európa-pártiak” – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Ivan Gabal, a cseh parlament alsóházának tagja, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) politikusa.

Míg van amiben a visegrádi országoknak közös az álláspontja – ilyen például a menekültkérdés –, vannak olyan ügyek, melyekben mély megosztottság tapasztalható.

„Magyarország kevesebb Brüsszelt, kevesebb Európát akar, [míg] a szlovák álláspont Európa jövőjével kapcsolatban inkább az, hogy nem mennek szembe a Bizottsággal” – vonta le a következtetést Milan Nič, a pozsonyi székhelyű GLOBSEC Politikatudományi Intézet kutatási igazgatója.

Szlovákia és Csehország sokkal inkább integrálódott az Európai Unióba (EU), mint Magyarország vagy Lengyelország: Szlovákia az eurozónában van, Csehország pedig nagyon szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Németországgal.

Az eltérő érdekek mellett egyre erősebben tapasztalható annak érzete is – például a szlovák fővárosban, Pozsonyban –, hogy Budapest félremagyarázza partnerei álláspontját.

Orbán rendszeresen „kisajátítja Visegrádot” – közölte Nič –, és ő, valamint külügyminisztere, Szijjártó Péter pedig „úgy érvelnek, hogy a magyar álláspont a visegrádi négyek álláspontja, ami nem igaz”. Nič szerint a Fidesz-kormány tévesen teszi ezt több üggyel kapcsolatban is azért, hogy „ne közösítsék ki”.

A magyar és a lengyel belpolitika hasonló „röppályája” elidegenítette a partnereiket.

Gabal szerint „máris megindult egy nemhivatalos vita a cseh véleményformálók körében arról, hogy Magyarországon és Lengyelországban egyaránt erősen hanyatlanak a demokratikus alapértékek […] Ez nyilvánvalóan idegességet okoz nálunk, és mérgező hatással van a visegrádi négyek közötti együttműködésre is” – értékelt a neves szociológus.

Vannak ugyanakkor bizonyos hasonlóságok Robert Fico szlovák államfő és a magyar, illetve lengyel kollégája által is alkalmazott belpolitika között. „Amikor Orbán kulturális ellenforradalomról beszél, akkor […] Szlovákia és Csehország ennek nem része” – magyarázta lapunknak Grigorij Mesežnikov, a pozsonyi IVO társadalomkutató-intézet elnöke.

A Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos aggodalmak most kezdenek hatással lenni arra, hogy Szlovákia és Csehország döntéshozói miként értékelik elkötelezettségüket a visegrádi négyek szövetségéhez.

„Van egy rendkívül óvatos elhatárolódás Szlovákiában, illetve különösen a Cseh Köztársaságban Visegrádtól” – magyarázta Milan Nič. „A feszültség nagyon is jelen van a háttérben” –  tette hozzá a GLOBSEC kutatási igazgatója, Orbán tehát hangsúlyozhatja erős kapcsolatát a visegrádi országokkal, de a blokk egyes tagjai láthatóan igyekeznek kevésbé hangsúlyossá tenni kapcsolatukat Magyarországgal.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):