Szerdán tárgyalja a kormány, hogy milyen intézkedésekkel állítsa meg a bevándorlók és menekültek áradatát a szerb határon. Az is felmerült, hogy Magyarország kerítést építene, Lattmann Tamás nemzetközijogász szerint azonban egy ilyen lépés a negatív politikai üzeneten túl fölösleges is, hiszen előbb-utóbb Szerbia is csatlakozik az Európai Unióhoz, másrészt pedig nincs az a kerítés, amin ne lehetne átmászni.

A kormány szerdán dönt arról, hogy milyen intézkedésekre kerüljön sor a magyar-szerb határon – akár a teljes határzár is szóba jöhet, mint lehetséges megoldás.

A bevándorlás egyik súlyos problémája, hogy bár papíron a migrációs politika európai uniós hatáskör, nagyon jelentős a tagállamok ráhatása – mondta Lattmann Tamás nemzetközijogász az ATV Start című műsorában kedden. A „rendszerbontó népszavazás” egyik spiritusz rektora, az Új Magyar Köztársaság Egyesület alapító tagja szerint a tagállamok bevándorláspolitikája „alájátszik” az európai uniós szabályozásnak: a kormányok politikai válaszokat adnak, és nem érdekli őket, hogy uniós hatáskör-e vagy sem, hiszen a kérdés a tagállamokon belül válik „gyúlékonnyá”.

Szerinte, ha nem engedik be a bevándorlókat, akkor sincs semmi garancia arra, hogy nem jönnek újabbak, ráadásul a kormányzat akármilyen magas falat vagy szögesdrótot épít, aki át akar jönni, az úgyis át fog. A határőrizet megerősítésével például javítható lenne a helyzet, de igazi megoldást az sem jelentene, hiszen a probléma gyökere messze az Európai Unió (EU) határain kívül található – tette hozzá. Lattmann úgy vélte: ha az EU enyhíteni akarja a rá nehezedő migrációs nyomást, akkor a probléma gyökerénél kellene kezelni a problémát, ez viszont egységes és közös fellépést igényel.

Egy ilyen helyzetben nagyon nehéz jó döntést hozni – folytatta a szakember, aki emlékeztetett: mikor a kerítés ötlete felröppent, akkor a szerbek azonnal jelezték, hogy ez nemzetközi jogot sért. A vajdasági magyarok előtt felhúzni egy kerítést nagyon rossz politikai üzenet lenne – tette hozzá. Szerbia előbb-utóbb az EU tagjává fog válni, ezért nem biztos, hogy például költségvetési keretből falat kellene építeni a határon, amire néhány év múlva semmi szükség nem lesz.

Hogy kit kell minden szigor ellenére befogadni, arról Lattmann azt mondta: az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény konkrét kötelezettséget ró az államokra. Amennyiben egy menedékkérő üldöztetésnek, életveszélynek van kitéve, be kell fogadni. Az EU kicsit lazított ezen a szabályon, de mindkét szabály vonatkozik Magyarországra – vélte. Hozzátette: Ennek elbírálása minden tagállam saját hatáskörébe tartozik, ám mindig csak a kiindulási ország számít, az nem, hogy milyen körülmények között jutott ide a menekült.