[Lattmann Tamás. Fotó: Népszabadság]

Lattmann Tamás szerint a Miniszterelnökség reakciója csak egy újabb azok között az érvek között, amelyek fényében az Alkotmánybíróság nem tehet mást, minthogy elkaszálja a Lex CEU-t.

A Lex CEU elfogadásának körülményei a bűncselekmény gyanúját is fölvetik – írtuk meg péntek délelőtt.

Mint arra Lattmann Tamás terjedelmes elemzésében felhívta a figyelmet, Semjén Zsolt április 3-i beadványának – melynek alapján a parlament kivételes eljárásban másnap elfogadta az egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítást – keltezése nem stimmel. Április 3-án a miniszterelnök-helyettes ugyanis nem szignálhatta Budapesten a dokumentumot, hiszen akkor éppen Iránban tartózkodott. Az eset a közirat-hamisítás bűntettének gyanúját is felveti – jegyezte meg a nemzetközi jogász.

A Miniszterelnökség az anomáliát azzal magyarázta, hogy Semjén már március 31-én pénteken aláírta a beadványt, de a azon a benyújtás napját tüntették fel. Az ok prózai: a kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni.

„Készült egy olyan közokirat, ami valótlan adattartalommal bír”, következésképpen semmilyen jogi hatás kiváltására nem alkalmas. Mivel az eljárás maga szabálytalan – nem felel meg például a házszabálynak sem –, az annak alapján elfogadott jogszabály sem lehet érvényes – nyilatkozta Lattmann Tamás a Klubrádiónak péntek este.

Szerinte érdemes azon elgondolkodni, hogy egy okiraton az aláírás és a dátum mit jelent: azt, hogy hol és mikor írta alá, nem pedig azt, hogy a dokumentumot mikor nyújtották be, utóbbit ugyanis – általában – az érkeztető bélyegzővel szokás jelezni.

A Miniszterelnökség azért gondolhatja, hogy a magyarázatuk rendben van, mert akikhez beszélnek, azok nem értenek ehhez a dologhoz – jegyezte meg a jogász.

Innentől kezdve az Alkotmánybíróságnak (Ab) nemigen van más választása, mint megállapítani a törvény közjogi érvénytelenségét. Mindemellett további érv, hogy a jogász szerint a Miniszterelnökség ezzel a válasszal agyonvágta azt a lehetséges, Ab előtti érvelését is, miszerint a Lex CEU-t kivételes eljárásban kellett tárgyalni, hiszen ha annyira sürgős volt – így Lattmann –, akkor miért pihent valami íróasztalon a beadvány három napig?

Juhász Péter, az Együtt elnöke jelezte: feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen közokirat-hamisítás gyanújával, Szabó Szabolcs, a párt országgyűlési képviselője pedig írásbeli kérdéssel fordul az ügyben Semjén Zsolthoz.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):