| Lattmann Tamás. Fotó: Népszabadság |

Az egész magyar médián végigsöpört a hír, miszerint amíg nem jött Botka László, addig Lattmann Tamás volt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, ám ő ezt egy szóval nem mondta, csupán arról beszélt, hogy tárgyaltak a lehetőségről. A jogász a Budapest Beaconnek adott interjújában a Molnár Gyula által mondottakra is reagált, és azt is elmondta, miért pont most számolt be a tavalyi tárgyalásokról.

Hónapok, sőt évek óta nagy kérdés, hogy a baloldal milyen felállásban indul majd a 2018-as parlamenti választáson. Választ adni a kérdésre továbbra sem lehet, de az utóbbi napok nyilatkozatai legalább alaposan fölkeverték az állóvizet.

Az eddig minden együttműködést kategorikusan elutasító Momentum müncheni elnöke által lapunknak mondottak például arra engednek következtetni, miszerint még nem biztos, hogy a Momentum nem köt semmilyen választási együttműködést, és Botka László, a szocialisták miniszterelnöke is tett egy végül süket fülekre találó ajánlatot a baloldali pártok felé: az összefogásért cserébe átadná (átadta volna) nekik az MSZP-lista majdnem felét.

Mindez azonban már-már eltörpülni látszik a Lattmann Tamás által mondottak, és a jogász nyilatkozatának utóélete mellett.

Lattmann: Botka ajánlata teljesen életképtelen

Hétfőn világossá vált mindenki számára, hogy az ellenzéki oldal „stratégia-utánzata” nem működik, s már a komolysága is kérdéses – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IIR) vezető kutatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden.

Lattmann szerint a Botka-féle ajánlat „politikailag teljesen életképtelen”, és ha ezen a ponton megint megreked az ellenzéki gondolkodás, akkor ismét eltelik egy csomó idő, és nem fogunk közelebb kerülni ahhoz az elméleti lehetőséghez, hogy Orbán Viktor kormányzásának valamilyen módon véget lehessen vetni, sőt, még a meggyengítése is kérdésessé válik.

Tárgyaltak a miniszterelnök-jelöltségről

Lattmannt a szocialisták keresték meg: az esetleges miniszterelnök-jelöltsége egy olyan stratégia része lett volna, melynek egy politikai megegyezés az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Párbeszéd között is a részét képezte volna. Ez lényegében arról szólt, hogy a kormányzati kampány a politikai kampánytól elkülönülten fog működni – jelentős civil erők behozatalával a politikába. Lattmann megjelenése egyfajta üzenet lett volna, miszerint a politika igenis nyitott egy efféle változásra.

A jogász a szocialisták részéről Molnár Gyula pártelnökkel, Tóth Bertalan frakcióvezetővel, Hiller István választmányi elnökkel és Molnár Zsolttal folytatott tárgyalásokat.

A DK nyitott volt Lattmannra, az MSZP pedig…

A DK elismerte, miszerint a szocialistáktól tavaly ősszel arról kaptak tájékoztatást, hogy tárgyalnak Lattmann esetleges jelöltségéről, a párt pedig az MSZP felkérésére fogadta jogászt. A tárgyalás alapján a DK vezetése nyitottságot mutatott a jelöléssel kapcsolatban, így tovább egyeztettek volna, csakhogy akkor jött Botka, így az okafogyottá vált.

„Súlyos félreértés, ha valaki azt hiszi, hogy ha egy pártelnökkel tárgyal és együttműködésről beszél, akkor rögtön miniszterelnök-jelöltnek kérik fel” – reagált a hírekre szerdán Molnár Gyula, az MSZP elnöke, majd egy háttérbeszélgetésen – ugyancsak szerdán – kissé átfogalmazva a mondandóját arról beszélt, hogy „súlyos félreértése a magyar nyelv szabályainak, ha valaki szakpolitikai kérdésekről beszélget egy pártelnökkel, és aztán azt ő felkérésnek értékeli”.

Mindez arra enged következtetni, hogy Molnár szerint Lattmann nem bontotta ki az igazság minden részletét azzal kapcsolatban, hogy ők ketten tavaly ősszel miről tárgyaltak, és/vagy a jogásznak szövegértési problémái vannak.

Véletlenül sem mondta, hogy miniszterelnök-jelölt volt

„Véletlenül sem mondtam olyat, hogy engem felkértek volna” – nyilatkozta a Budapest Beaconnek Lattmann Tamás. Eszerint lényegében a teljes magyar média félreértelmezte a szavait, amikor arról írtak, hogy Lattmannt „felkérték” miniszterelnök-jelöltnek.

A Molnár Gyula által emlegetett szakpolitikai kérdésekről való egyeztetésről a jogász azt mondta: azok annyira komoly „szakpolitikai” egyeztetések voltak, hogy azokon az MSZP egyetlen szakpolitikusa sem vett részt.

Molnár Gyula az említett háttérbeszélgetésen azt is mondta, miszerint nem lehet akadálya a kormányváltásnak, hogy veszekszenek Gyurcsány Ferenccel. Lattmann szerint „kicsit megijedtek”, szóval könnyen lehet, hogy ezek után valamilyen módon meg tudnak majd állapodni a DK-val. Ezzel amúgy nincs különösebb baj a jogász szerint, jelentős részben ugyanis ez volt az egyik oka annak, hogy beszámolt a nyilvánosságnak a tárgyalásokról: azt szerette volna, hogy „tisztuljanak a viszonyok”. Ha csak annyit sikerült elérni, hogy az MSZP visszavesz az erőteljesen Gyurcsány-ellenes attitűdjéből – mert ez az, ami nyilvánvalóan „teljes mértékben tarthatatlanná tesz mindent” –, akkor részemről már megérte – magyarázta Lattmann Tamás.

Visszatérve Molnárra megjegyezte, miszerint tartja magát ahhoz, hogy amiről az ATV-ben beszélt, arról beszélt az MSZP elnökével is – és erre tanúi is vannak. „Ezek nem szakpolitikai egyeztetések voltak” – hangsúlyozta Lattmann utalva ezzel arra, hogy a tárgyaláson leginkább az esetleges jelöltségéről beszélgettek. Hozzátette: voltak ott olyan emberek is – nem MSZP-sek –, akik szakpolitikai irányból közelítettek ehhez az együttműködéshez, de „velem nem erről tárgyaltunk”.

Az egyetemi docens ismételt kérdésünkre újfent tisztázta a félreértést, és közölte: „Szó sem volt felkéréséről, ilyet nem mondtam, erről mi beszéltünk, erről egyeztettünk, ennek a lehetőségről beszéltünk”. Ez egy alku, egy tiszta „üzlet” lett volna: az MSZP elfogad egy pártpolitikán kívülről érkező miniszterelnök-jelöltet, aki vállalja az ellenzéki struktúra elejére beállva, hogy jelöltként megtervezi a kormányzás mikéntjét, ami mögé a későbbiekben be tud hozni az említett négy párton túlmenően további ellenzéki erőket is.

A választók többsége örülne az összefogásnak

Még kedden este a Závecz Research közvélemény-kutató végzett egy felmérést, amelyben ezer embert kérdezett meg arról, hogy tetszik-e nekik Botka ötlete, a válaszadók 66 százaléka pedig igennel válaszolt, és csak a 34 százalékuk utasította el az elképzelést. A felmérésben a válaszadók pártpreferenciáját nem firtatták, kiderült viszont, hogy főleg a budapestiek, a felsőfokú végzettségűek és a hatvan év felettiek látnának szívesen egy közös lista köré szerveződő ellenzéki összefogást.

Lattmann Tamás szerint a kérdés továbbra is az, hogy tud-e az ellenzéki oldal olyan stratégiát működtetni, amivel elérhető a kormányváltás vagy legalább az, hogy egy olyan csatába menjen bele az ellenzék 2018-ban, amiből nem szégyen felállni. Az egyetlen eredményes stratégia az lehet, hogyha minden körzetben három jelölt áll egymással szemben: egy fideszes, egy jobbikos, és egy közös ellenzéki jelölt.