Ez csak arról szól, hogy a Fidesz kizárólag maga akarja eldönteni, ki, mennyit kap.
– Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója
Lázár János államtitkár levelet írt a Norvég Civil Alap vezetőjének, melyben erősen kritizálta azt a gyakorlatot, hogy állítólag beleavatkozik Magyarország belügyeibe azáltal, hogy olyan alapítvány részére nyújt forrásokat, melyet szoros kötelékek fűznek a liberális Lehet Más a Politika párthoz.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár a kormányoldali mno.hu-nak elmondta, Lázár János azt várja a Norvég Civil Alaptól, hogy konzultáljon a magyar kormánnyal a további támogatás sorsáról. Csepreghy szerint a magyar kormány azt részesítené előnyben, ha a Norvég Alap a magyar kormányzati szervezeteken keresztül biztosítana pénzügyi támogatást, amelyek „társadalmi és szavazói felhatalmazással rendelkeznek”.
Csepreghy szerint közérdek, hogy a fejlesztési alapok felhasználását a magyar kormány adminisztrálja és garantálja. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy politikai párthoz kötődő civil szervezet kap és ad tovább a norvég kormány által elkülönített pénzeket civil szervezetek támogatásának céljára.
Csepreghy az mno.hu-nak azt is elmondta, (más országokból származó) közpénzeket nem lehet magánszervezetek között szétosztani Magyarországon, mivel megkérdőjelezhető a pénzek „közjó érdekében történő” elköltése. Amennyiben a Norvég Alap visszautasítja a magyar kormány partneri ajánlatát a kérdésben, akkor utóbbi ezt oly módon értelmezheti, mintha a Norvég kormány közvetlenül érintett lenne a magyar belpolitikai ügyekbe történő kvázi-beavatkozásban.
Milyen programokat támogat Magyarországon a Norvég Civil Alap?
A Norvég Civil Alap számos programot támogat Magyarországon, a támogatottak teljes listája itt látható.
Az alap adminisztrációs tevékenységét az Ökotárs Alapítvány végzi együttműködésben a Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal, valamint a Carpathian Foundation-Hungary-val, és az alábbi területeken megvalósuló projekteket támogat: demokrácia és emberi jogok, női jogok és esélyegyenlőség, közösségi és szervezeti fejlesztések, fiatalok és gyermekek kérdései, környezet és fenntartható fejlődés, jóléti és alapszolgáltatások sérülékeny csoportok számára. (Több információt az alap vezetéséről és a pénzek elosztásáról ide kattintva olvashat.
„Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap átfogó célja, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. A támogatók döntése értelmében ezen belül az Alap kiemelt figyelmet fordít az emberi és kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot.”
A Budapest Beacon beszélt Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, hogy többet megtudjunk Lázár János államtitkár vitatható leveléről, melyet Vidar Helgesen úrnak, Norvégia Európai-ügyi miniszterének küldött.
Móra Veronika elmondta a Budapest Beacon-nek, hogy egyáltalán nem ért egyet Lázár Jánossal abban, hogy az Alap kezelését közvetlenül a kormány kezébe kéne adni. Elmondta, hogy az Ökotárs Alapítvány és partnerei – Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Carpathian Foundation-Hungary – az elmúlt évtizedet azzal töltötték, hogy elmondják, a magyar civil szektornak helyi és független finanszírozásra van szüksége, de a gazdasági és politikai környezet olyan, hogy a magyar civil szektor még mindig túl gyenge és alulfejlett. Móra szerint a magyar civil szektor megerősödhetne, amennyiben az alapok független elosztási mechanizmusokon keresztül lennének elosztva. Véleménye szerint egy ilyen mechanizmus tudná, hogy milyen módon lehet a leginkább célzott támogatásokat szétosztani, és ismerné a civil társadalom igényét leginkább ahhoz, hogy ezekre reagáljon.
Móra úgy érzi, hogy amikor a civil szervezetek támogatásáról van szó, akkor egy független elosztási mechanizmus sokkal hatékonyabban működik, mint egy bürokratákkal teli túlméretezett állami ügynökség, és akkor feltételeztük a legjobb forgatókönyvet, hogy az alapok elosztása független módon, és nem politikai alapokon történik. Magyarországon szerinte nehéz lenne egy ennyire optimista forgatókönyvet elképzelni. A magyar civil szervezetek szakértőinek nagytöbbsége osztja ezen véleményét – mondta el.
Arra kérdésre, hogy a Norvég Civil Alap érintett-e a politikában, nemmel felelt. „Nem veszünk részt a politikában, nem támogatunk pártokat. Nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól és nem bátorítunk politikai jelölteket.”
“Az emberek talán hibásan „politizálásnak” értelmezik szervezetünk tevékenységét, mert olyan kérdésekkel is foglalkozunk, amelyek politikai vitákhoz is alapot szolgáltatnak. “Ez az egész beszélgetés a politika és az irányelvek közötti helyről szól”.
“Norvégia és két másik nem EU tagország (de tagjai az Európai Gazdasági Társulásnak) együttműködik az Európai Unióval egy Európai Bizottsággal megkötött keretmegállapodás jegyében, ahol a 15 legfejletlenebb EU tagország fejlesztéséhez járulnak hozzá, beleértve Magyarországot is.
A pénz nagy részét Norvégia adja. A többi Izlandtól és Liechtensteintől érkezik. Kétoldalú együttműködési megállapodások rögzítik a prioritásokat és a támogatási területeket a támogató országok és Magyarország között 2011 ősze óta. Tizenkét terület van, és ennek a civil szervezetnek az alapja csak egy a tizenkettő közül.
Hozzátette, hogy a civil szervezeti alapot 14 másik EU tagország is biztosítja. Azonos, vagy nagyon hasonló célokért tevékenykednek, melyeket a támogatók tűztek ki. Ebben az esetben a támogató a Norvég Civil Alap.
Kétoldalú együttműködési megállapodásban határozták meg, hogy az alap adminisztrációját független alapkezelő végzi
“Egy kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá a támogató és a magyar kormány. A dokumentum aláírásával a kormány hozzájárult a civil alap szétosztásához, ahhoz, hogy nem ők szervezik az alappal kapcsolatos tevékenységet, és ahhoz, hogy ezt egy külső alapkezelőre bízzák. Egy kétfordulós, nyílt pályázati eljárás során választottak minket a Norvég Civil Alap alapkezelőjének 2012-ben, azzal, hogy a kormánynak konzultációs joga van pályáztatás során. Továbbá, a szerződésünk szerint kötelességünk meghívni a magyar kormány képviselőit a kiválasztó bizottsági ülésekre – ahol a döntések megszületnek arról, hogy a támogatási kérelmek közül melyeket támogassa a civil alap. Tehát a kormány első kézből származó információval rendelkezik, de nem rendelkezik a kizárólagos döntési jogkörrel, és valószínűleg erről szól ez a mostani vita.”
Megkérdeztük Mórát, hogy az Ökotárs Alapítvány tevékenysége összehasonlítható-e a magyar állam romániai politikai szervezeteknek nyújtott anyagi támogatásával.
“Nem tudom, hogy a román kormánynak mennyi beleszólása van a folyamatba, vagy, hogy egyáltalán bevonták-e őket abba, illetve hogy elvben egyetértettek-e azzal, hogy a magyar kormány közvetlen anyagi támogatást nyújt erdélyi politikai szervezeteknek. De ne felejtsük el, hogy az Egyesült Államok is nyújtott pénzügyi támogatást Kelet-európai civil szervezetek számára a ’90-es években. És azok a támogatások sem a kormányokon keresztül kerültek kiosztásra. Még egyszer, ez itt csak arról szól, hogy a Fidesz kizárólagos felhatalmazást akar arra, hogy eldöntse, ki, mennyit kapjon.”
“Azt teszem, amit mondok, nem amit teszek”
A Transindex magyar nyelvű erdélyi hírportál és az Atlatszo.hu nemrég nyert meg egy pert az igazságügyi miniszterrel szemben. A per akkor kezdődött, amikor az igazságügyi minisztérium nem tett eleget az atlatszo.hu és a Transindex nyilvános adatigénylési kérelmének, ami arra vonatkozott, hogy a 26 romániai településen működő „Demokráciaközpont” mennyi magyar állami pénzt kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson keresztül.
Az atlatszo.hu egy nagyobb projekt részeként igényelte a nyilvános adatot, amelynek az volt a célja, hogy kiderítsék, mennyi magyar közpénzt költöttek a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz köthető különböző civil szervezetek. AZ oknyomozó újságírók korábban azt tárták fel, hogy számos magyar állami tulajdonú vállalkozás és intézmény – beleértve a Szerencsejáték Zrt.-t, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t, a Magyar Villamos Műveket, a Bethlen Gábor Alapítványt, és a Külügyminisztériumot – nem kevesebb, mint 300 millió forinttal támogatták az újonnan megalapított romániai civil szervezetet, melyet olyan politikai figurák irányítottak, akiknek szoros kötődésük volt a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője a Budapest Beacon-nek elmondta, hogy az igazságügyi minisztérium továbbra is adós a kért információval.
Az atlatszo.hu projektje jó példája annak, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az erdélyi szervezet támogatása a magyar kormány abszolút képmutatása.
2010-ben az újonnan megválasztott Fidesz-KDNP kormány a parlamenti többségével elfogadott egy olyan jogi szabályozást, amely gyorsított eljárásban tette lehetővé a magyar állampolgárság megszerzését a nem Magyarország területén lakó magyar származásúak számára, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy szavazzanak a magyar országgyűlési választásokon (függetlenül attól, hogy akár egyszer is jártak volna Magyarországon).
A jogszabálynak több okból is nagy jelentősége volt. Először is a Kárpát-medencében milliós magyar nemzetiség él. Jelentős magyar közösség él Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Ausztriában, Szerbiában és Horvátországban is. A magyar kormány nacionalista retorikája sokat tett azért, hogy megkeserítse a viszonyt a szomszédos országokkal.
Az atlatszo.hu leleplezte, hogy több millió eurónyi támogatást adott a magyar kormány olyan újonnan megalakított civil szervezeteknek a történelmi magyarlakta részeken, melyeket magyar politikai figurákhoz szorosan köthető emberek vezettek. Ezek a politikai vezetők képviselik a magyar közösségeket az adott országban, és ők a felelősek a kormány nevében a gyorsított állampolgársági eljárás lebonyolításáért is. Talán nem véletlen, hogy a nem Magyarország területén élő magyarok által leadott szavazatok 95%-a a Fideszre érkezett.
A kormányzó Fideszt sok kritika érte otthon és külföldről egyaránt, amiért visszaélt kormányzati szerepével és civil szervezetekkel együttműködve saját politikai céljainak megvalósítására törekedett. A Budapest Beacon nemrég foglalkozott az üggyel.
Hivatkozás:
EMNT Egyesület támogatása, KiMitTud.Atlatszo.hu
Lázár János feljelent, HVG.hu; 2014. április 10.
Lázár levélben tiltakozik a külföldi beavatkozás ellen, MNO.hu; 2014. április 8.