Lázár János: nem fogjuk a 2010 előtti állapotokat visszaállítani a közoktatásban

február 4, 2016

Kovács Zoltán; Lázár JánosFotó: MTI

A 2010 előtti oktatási rendszer megbukott, visszaállítására nincs lehetőség – mondta Lázár János a csütörtöki budapesti kormányinfón. A kancelláriaminiszter szerint csak akkor van értelme a tárgyalásoknak, ha a jövőről beszélnek.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt, szerdán tizenegy városban tartottak szimpátiatüntetést a miskolci Herman Ottó Gimnázium mellett. Miskolcon ezrek, a többi csatlakozó városban – így Budapesten is – százak tüntettek a kormány oktatáspolitikája, és a köznevelés rendszerének tarthatatlan helyzete miatt.

A demonstrálók egyebek mellett a pedagógusok adminisztratív terheinek, illetve a tananyag radikális csökkentését, az iskolaigazgatók munkáltatói és gazdálkodási jogainak visszaállítását, valamint a szabad tankönyvválasztást követelték, és követelik a továbbiakban is, hiszen február 13-ra a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) újabb országos demonstrációt hirdetett, ezúttal egyetlen helyszínre, a budapesti Kossuth térre. Mint arról a Budapest Beacon korábban ugyancsak beszámolt, a szakszervezet világossá tette: amennyiben nem történik változás a köznevelés rendszerében, akkor a pedagógusoknak nem marad más választásuk, mint a sztrájk.

A kormány folyamatosan kész a tárgyalásra a köznevelés ügyében, de azt kéri, hogy ne vigyék be a politikát az iskolákba – mondta Lázár János kancelláriaminiszter (képünkön) a szokásos csütörtöki kormányinfón. Szerinte a kormány továbbra is a tárgyalásban hisz – utalt ezzel a tárcavezető a Balog Zoltán emberminiszter által életre hívott köznevelési kerekasztalra.

Lázár hozzátette: a 2010 előtti oktatási rendszer megbukott, ezért annak visszaállítására nincs lehetőség. 2002 óta folyamatosan romlott a diákok teljesítménye, és nem lehet olyan oktatási rendszert folytatni, amely szegregáló, és az emberek közti különbséget erősíti – tette hozzá. „A restaurációs kísérlet, amelyre néhány szakszervezeti vezető gondol, az elképzelhetetlen”, csak akkor van értelme a tárgyalásoknak, ha a jövőről beszélnek – magyarázta a kormányzati álláspontot a miniszter.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (KLIK) szólva Lázár elmondta: vezetői a semmiből csak semmit tudnak adni, ezért szerinte meg kell nézni azt is, hogy a költségvetés megfelelő módon bocsátotta-e a KLIK rendelkezésére a forrásokat. Szerinte a szervezet működése nem totális csőd, de megvizsgálják, mi okozza a nehézségeket.

A tanárok követeléseire reagálva Lázár azt monda: Magyarországon a gyerekek óraszáma és az egy tanárra jutó diákszám alacsonyabb, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlaga. A kötelező tanítási idő évente az általános iskolákban öt-hatezer óra, más országokban még több, például Ausztriában is hatezer óra fölött van – hangsúlyozta. Szerinte ezeket a statisztikákat össze kell vetni a pedagógusok tapasztalataival.

A tanárok érdekképviselete nem utasíthatja vissza a kormány ajánlatát, ha valóban megoldást keres az oktatási rendszer vázolt problémáira, még akkor sem teheti ezt meg a szakszervezet, ha pesszimista az egyeztetés eredményeit illetően – tette hozzá.

„Ha a balhé a cél, akkor nem fogjuk egymást megérteni” – összegzett a kancelláriaminiszter a Vs tudósítása szerint.

Ha 2010 előtt szegregáló volt az oktatás, akkor most milyen?

Ha már a szegregációról beszél Lázár, itt szeretnénk fölhívni a figyelmet arra, hogy a szegregáció az oktatásban talán még soha nem volt olyan súlyos probléma, mint most, és ezt nem mi állítjuk, hanem szakemberek, például L. Ritók Nóra. A berettyóújfalui kistérségben hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány vezetője a szerdai budapesti tüntetésen fölolvasott levelében azt írta: „A legjobban az fáj, hogy az oktatás elveszítette esélykiegyenlítő szerepét”, és olyan rendszer alakult ki, aminek révén továbbra is öröklődik és újratermelődik a szegénység.

Mindeközben – bár elképzelhető, hogy ez is elkerülte Lázár figyelmét – hatvanhárom gyöngyöspatai cigány tanuló összesen több mint kétszázmillió forintra perli a KLIK-et, az iskolát, és a helyi önkormányzatot, amiért éveket kellett szegregált osztályokban tölteniük – írja a Heol.hu. A szerdán Egerben kezdődött perben összesen 209 millió forint kártérítést követelnek, tanulónként félmillió forintot minden szegregált osztályban töltött tanév után.

A per alapja a Kúria tavaly márciusi döntése, melyben megállapították, hogy a gyöngyöspatai cigány diákokat jogellenesen különítették el nem cigány társaiktól, a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatás kaptak, és ezért a KLIK a felelős.

Beadványukat a tanulók azzal indokolták, hogy a szegregáció miatt hosszú távú, egész életükre szóló hátrány érte őket, mert elvették tőlük a továbbtanulás, és a munkaerőpiacon való helytállás esélyét.

A per előkészítésében az Eötvös Loránd Tudományegyetem joghallgatói, valamint önkéntes ügyvédek vettek részt, a perképviseletet pro bono látják el.

Az alperesek – a KLIK, a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskola és az önkormányzat – a kereset teljes elutasítását kérték. Szerintük ha járna is kártérítés, akkor is a jelenlegi követelés tíz százalékát tartaná reálisnak.

A Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Farkas János szerint szégyen, hogy a Kúria ítélete után külön kénytelenek perelni az ügyben érintett cigány tanulók, ahelyett, hogy a korábbi elmarasztaló döntés után az állam tartotta volna kötelességének a gyerekek kompenzálását az elvesztegetett évek miatt.