| Balról jobbra: Horváth Aladár, Bánfalvi István, Surányi György, Szalai Júlia,
Misetics Bálint és Scharle Ágota. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |
A feltétel nélküli alapjövedelemről vitázott Budapesten, a Wesley János Főiskolán egy hétfő késődélutáni-koraesti kerekasztal-beszélgetésen öt szakember. Erős mondatok hangoztak el, például az, hogy „az iskolai apartheid fölszámolása vélt vagy való érdekeket fog sérteni”. Az is kiderült: Surányi György jegybankelnök Budapest talán legszegényebb részén, a Mátyás tér – Köztársaság tér – Teleki tér – Rákóczi tér négyszögben nőtt föl.
A Facebookon is meghirdetett eseményen eleinte öt főből állt a közönség, aztán ez a szám húsz százalékkal megnőtt.
A Lét Munkacsoport 2014 januárjában letett az asztalra egy tervezetet a feltétel nélküli alapjövedelemről (fna) – mondta bevezetőjében Horváth Aladár cigánypolgárjogi aktivista, a rendezvény jegyzője, a pódiumbeszélgetés moderátora. Martin Luther King egy 1967-es beszédéből idézett: eszerint a szegénység fölszámolásának legegyszerűbb módszere a feltétel nélküli alapjövedelem.
2014 januárjában (tehát amikor a Lét munkacsoport megjelentette a már említett tervezetet – Sz. P.) tizennégyezer aláírás gyűlt össze az fna mellett. A Republikon Intézet akkori felmérése szerint a magyarországi lakosság háromnegyede támogatja az fna-t – mondta Bánfalvi István szociálpolitikai szakértő, a Lét Munkacsoport vezetője. Egy európai kutatásban a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy egy népszavazáson igennel szavazna az fna-ra, de csak 3 százalék mondta azt, hogy a bevezetése esetén abbahagyná a munkát – ismertette az idevonatkozó magyar és nemzetközi adatokat Bánfalvi.
Magyarországon az első politikai párt, amely az fna-t programjában vette, a Horváth Aladár vezette Magyarországi Cigány Párt volt 2014-ben, míg az első parlamenten belüli politikai erő a Párbeszéd (PM) volt, amely 2015 márciusában ezt belevette a programjába – mondta a Lét Munkacsoport vezetője, hozzátéve, hogy Zuglóban (ahol a PM társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely a polgármester – Sz. P.) be is vezettek valami hasonlót.
A szociálpolitikai szakember úgy látja: fő kérdéssé az vált, hogy mi lesz azokkal a magasabban kvalifikált emberekkel, akiket a fejlett technika szorít ki a munkaerőpiacról.
Szerinte a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) egyértelműen állást foglal az fna kérdésében:
„Az etnikai nacionalista fajvédő politika vitatja az egyenlő emberi méltóságot”.
Bánfalvi Orbán Viktor miniszterelnök egy február 28-i beszédét idézte. Eszerint kizárt az fna bevezetése, az etnikai homogenitást viszont meg kell őrizni.
A Lét Munkacsoport vezetője öt érvet hozott föl az fna mellett:
- Gazdasági érv: a rendszer olcsó és realista. Magyarország gazdaságilag megengedheti magának.
- Társadalmi érv a nincstelenek számára: a nincstelenségnek vége lenne, a szegénység pedig megfeleződne. Alulról fölfelé zárulna a jövedelmi olló.
- Társadalmi érv a középrétegek számára: a középrétegnek is jó, mert a kockázat mérséklődik. Csökkenne ugyanis a jövedelmi bizonytalanság, nagyobb lehetne az alkotói kreativitás.
- Politikai érv: hatékony a demokráciagyilkos ideológiák, mozgalmak ellen. Bánfalvi Kis Jánost, az SZDSZ első elnökét idézte, aki szerint az egyenlő jogok bizonyos helyzetben nem elégségesek.
- Munkaerőpiaci érv: az fna válasz lenne a technikai munkanélküliségre.
Mindezen túl az fna etikus és minden demokrata, humanista politika egyik fő programja – közölte Bánfalvi.
A Lét Munkacsoport 2014-es tanulmányában szereplő számokat vitatta Scharle Ágota közgazda, a Budapest Intézet vezető kutatója, aki szerint nincs olyan adatbázis Magyarországon, amely alapján az fna hatásait vizsgálni lehetne. Hangsúlyozta: a zuglói modell sem ilyen, mert a támogatás ott sem feltétel nélküli.
Közgazdasági alapon aggodalomra ad okot, hogy nem tudni, miképp hat az fna a munkakínálatra. Magyarországon ráadásul a valamilyen jövedelemhez jutott csoportok között nagymértékben csökkent a munkavállalási hajlandóság – folytatta ellenvetéseit a szakember.
Míg a mai magyarországi szociálpolitika kifejezetten dezintegratív, ezt a rendszert fönntartják a szegregált egészségügyi intézmények és a szegregált iskolák, gettóba zárva élnek emberek, az fna-nak van egy garantált integrációs hatása – vette át a szót Szalai Júlia szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora, aki szerint a közmunka és a segélyezés összekapcsolása egy álságos utat kínál közel háromszázezer embernek. Ez a valós munkaerőpiacra nem út.
Szalai egy kutatás azon megállapítását idézte, mely szerint az arra jogosultak negyvenöt százaléka nem kap segélyt. Ráadásul a segélyezés rendszere személyes rendszer, azaz személyes viszonyokon alapul.
A mostani rendszer fönntartja a patriarchális, személyfüggő társadalmi viszonyokat.
A fna bevezetése esetén a segélyezett személy visszakapná a személyi integritását, és a társadalmi viszonyok kevésbé lennének patriarchálisak – közölte a szakember.
Scharle továbbra is az fna-val kapcsolatos kételyeinek adott hangot: szerinte nem látni előre az fna bevezetésének hatásait, amit pedig Szalai megfogalmazott, azt az úgynevezett negatív adó – azaz, hogy aki olyan alacsony jövedelmű, hogy nem fizet adót, az kapna valamennyit – is teljesíti.
Az fna politikai filozófiailag egy helyes program – vélte Misetics Bálint hajléktalansági és társadalompolitikai szakember, aki szerint „valamilyen társadalmi minimum intézményesítése a legfőbb társadalompolitikai feladat”. Vitatkozva Bánfalvival, azt mondta: nem a fejlett technika veszi el a munkát, hanem az, hogy sokakat az iskolában nem tanítottak meg írni-olvasni.
Az fna ugyanakkor nem egy varázsszer – folytatta. Például havi ötvenezer forint elég lehet annak, akinek van lakása, de akinek nincs, annak nem, mert a legalacsonyabb lakbér is ennyi. Épp ezért differenciált kell, hogy legyen a támogatás. Ha az alapjövedelem a „Mi a szegénység elleni teendő?” kérdésére a válasz, akkor nem szabad politikai kompromisszumokat kötni –mondta, hozzátéve, hogy „az iskolai apartheid fölszámolása vélt vagy valós érdekeket fog sérteni”. Szavaiból kiderült: szívének kedves, hogy az ügyet a PM fölvállalja, ugyanakkor a párt „egy százalékon áll” – tette hozzá.
„Ez a legfontosabb, de talán a leginkább szívszorító probléma Magyarországon, de majdnem az egész világon”
– vette át a szót Surányi György, a CIB Bank elnöke, a Magyar Nemzeti Bank kétszeres volt elnöke, aki egy magánéleti vonatkozást is megosztott a hallgatósággal: a Mátyás tér – Köztársaság tér – Teleki tér – Rákóczi tér négyszögben nőtt föl, úgyhogy tudja, mi az a nyomor. A volt jegybankelnök szerint bevezethető úgy az fna, hogy az ne borítsa föl a pénzügyi egyensúlyt.
Úgy folytatta: minden társadalomban van egy-két-három százalék, amely nem rendelkezik azon képességgel, hogy egy kapitalista társadalomban megállja a helyét. Nekik lenne szükségük az fna-ra, ami enyhítheti a nyomort és a kiszolgáltatottságot.
Surányi ugyanakkor arra hívta föl a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatottak száma és a minimálbér olyan mértékben nőtt, hogy 2015 óta csökkentek a jövedelmi különbségek, kissé zárult a jövedelmi olló.
A CIB elnöke – mint szavaiból kiderült – bizonytalan abban a kérdésben, hogy az fna jó megoldás-e. „Amit Zuglóban csinálnak, az nekem szimpatikus, de az nem feltétel nélküli” – mondta, hozzátéve, hogy az ottani feltételek szimpatikusak számára.
Az EU-ban a munkaerő-áramlás alanyi jog – folytatta Surányi. „Hogy ez jó-e, abban ingadozom, mint a középparaszt”, ugyanis olyan szakember-elvándorlás következik be, amely a szegényebb országokat hazavágja. Hogy lehet azt megakadályozni, hogy ne menjenek sokan el az fna kedvéért Finnországba? – tette föl a költői kérdést. Ráadásul a szabad munkaerő-áramlás esetén befogadó országban lemegy az árszint, ez viszont erősíti az idegengyűlöletet – mondta.
Az fna nagy előnye a röghöz kötés csökkenése – mondta a volt jegybankelnök, aki egy idevonatkozó feltételt szabna az alapjövedelemhez, hogy tudniillik aki olyan helyen él, ahol az életben nem talál munkát, költözzék olyan helyre, ahol talál.
Surányi annak a félelmének is hangot adott, hogy
a feltétel nélküli alapjövedelem erősíti „a munkavállaló schwarzban történő foglalkoztatását”.
A munkaadónak nem érdeke a munkavállalót fehéren foglalkoztatni, de ezzel „a költségvetést még jobban hazavágja”.
Scharle Ágota szerint az fna megnehezítené a gettók fölszámolását. Magyarországon a szolidaritás amúgy is korlátozott, az fna bevezetésével azt mondaná a közösség, hogy nincs több teendője.
Bánfalvi a Nobel-díjas osztrák-brit szabadelvű közgazdát, Friedrich Hayeket idézte, aki szerint az fna a gazdaság szempontjából üdvös.
A PM idevonatkozó elképzelése nem teljesen feltétel nélküli – vette át a szót a közönség egyhatoda, Erőss Gábor szociológus. A PM elnökségi tagja és józsefvárosi önkormányzati képviselője szerint pártja javaslata mindenkinek létbiztonságot és az emberek négyötödének jövedelemnövekedést adna. Szerinte a szélsőségek ellen is hatna: Trumpra vagy Marine Le Penre nem feltétlenül a lecsúszó, hanem inkább a lecsúszástól félő alsó-középosztálybéliek szavaztak, akiknek az fna csökkentené a félelmeit.
„Eloszlattátok, miszerint a feltétel nélküli alapjövedelem csak arra jó, hogy úgymond a libsik megnyerjék a cigányokat maguknak”
– mondta vitazárójában Horváth Aladár, aki szerint „legalább egyszer az életében mindenki cigány”. Horváth szerint „a gettóból való kitörés eszköze az fna”, ami „a reménytelenség kómáját meg tudná szüntetni”.