| Gyurcsány Ferenc Cegléden. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

A Demokratikus Koalíció elnöke szakpolitikai kérdésekben hajlandó szóba állni a Jobbikkal. A volt miniszterelnök úgy véli, jól tette, hogy 2009 tavaszán vagy 2010 tavaszán nem vonult hét és fél vagy nyolc és fél évre vissza. Gyurcsány – aki továbbra is lát esélyt a fél év múlva esedékes kormányváltásra – visszautasította Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető azon állítását, miszerint ismét átvette volna a baloldal vezetését.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke október 19-én Cegléden kampányolt. Interjúnk ekkor, közvetlenül a volt miniszterelnök előadása előtt készült.

Budapest Beacon: Szeptember 20-án ön aláírta a Kincses Gyula spiritusz rektorságával létrejött ellenzéki egészségügyi keretmegállapodást, az úgynevezett Egészségügyi Nemzeti Minimumot. Nem tudtam nem észrevenni, hogy egy olyan dokumentumról van szó, amit a Jobbik is aláírt. Eddig az volt a DK hivatalos álláspontja, hogy a Jobbikkal nem, nem, soha. Pártja részéről nem lát egy ellentmondást?

Gyurcsány Ferenc: Sok vita előzte meg az aláírást. Kár lenne tagadni, hogy olyasmit tettünk, amit korábban nem. Úgy szólt a dilemma, hogy ha az egészségügy következő két-három ciklusának fő irányairól van egy szakpolitikai vita, a DK, azaz az utolsó demokratikus párt, amely komolyan veszi Jobbiktól való távolságtartást, emiatt maradjon-e ki ebből a folyamatból. Azt hiszem, végül helyesen döntött az elnökség, hogy ez nem egy politikai, elvi, intézményi, hatalmi megállapodás, úgyhogy beszélgessünk az egészségügyről akkor is, ha ott a Jobbik.

BB: Tehát szakpolitikákban lehet valamilyen együttműködés. Ha az egészségügyben lehet, akkor az oktatásban is lehet.

Gy. F.: Mi magunk is szokjuk a gondolatot, kár lenne ezt vitatni. Azt gondolom, hogyha a felsőoktatásról lenne egy, egy civil által – tehát nem a Jobbik által – kezdeményezett egyeztetés, nagy valószínűséggel oda is elmennénk. (Azóta a DK mind a négy országgyűlési képviselője – köztük Gyurcsány Ferenc – aláírta A devizahitel-károsultak érdekében szükséges lépésekről című, politikaivitanap-kezdeményező országgyűlési indítványt. Az október 20-án kelt dokumentumot a parlamenti ellenzék színe-java jegyzi, beleértve mind a huszonnégy jobbikos képviselőt is – Sz. P.)

BB: Az elmúlt részben hét és fél, részben nyolc és fél évet figyelembe véve hogy látja: nem lett volna-e jobb akár 2009 tavaszán, akár 2010 tavaszán hátralépni, és most piros szőnyegen vonulhatna az ellenzék élére?

Gy. F.: Vagy igaz, vagy nem, amit mond. Egyrészt a személyes történetem az, hogy ön nagyon régóta újságíró, szereti ezt csinálni, eljön utánam a ceglédi előadásomra, hogy interjút készítsen velem. Ez az ön élete. Az enyém meg a politika. Viszonylag szabad ember vagyok. Amikor volt választási lehetőségem, mindig ott kötöttem ki, hogy a politika az én világom. Másrészt 1990 óta volt a magyar politikában pár visszatérési kísérlet: Németh Miklósé, Bajnai Gordoné, most pedig Bokros Lajosé. Mindegyik kudarcba fulladt. A visszatérési kísérlet tehát valamiért nem működik. Szerintem azért nem, mert ebben a nagyon verekedős magyar politikában őrülten erős képek alakulnak ki a politikusokról. Ha valaki nem szerepel a nyilvánosság előtt, a korábban már kialakult kép rögzül róla. Ezt a képet megváltoztatni csak úgy lehet, hogyha új impulzusai vannak róla a választóknak. Ennek a következménye, hogy amikor a DK hat éve megalakult, egy lyukas kétfillérest sem tettek volna ránk, ma pedig a biztos szavazók között kilenc százalékon állunk. A negyedik legnagyobb magyarországi párt vagyunk. Tehát – dacára annak, amit mondott – azt gondolom, hogy helyes döntés volt nem visszavonulni.

BB: Ha a Fidesz toronymagasan az első, és a Jobbik a második, akkor nagyjából nem tökmindegy, hogy a negyedik helyezett kilenc vagy hét százalékon áll?

Gy. F.: Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy senki se induljon az olimpián, aki biztosan nem lesz első. A Fidesz 1990-ben és 1994-ben sem állt túl jól, de ettől még föl sem merült, hogy ne induljon. A politika egy olyan verseny, amelyben eszmék, szándékok, kultúrák, személyiségek alternatívát nyújtanak. Lehet, hogy most kevesebb a támogatásunk, egy év múlva pedig önálló DK-kormány fog alakulni. Ez nem megy máról holnapra. Ez egy folyamatos küzdelem. Úgy látom, hogy ebben a küzdelemben mi jól helytállunk.

BB: Szeptember 2-án, a DK budapesti kampánynyitóján tartott beszédében teljesen reális forgatókönyvként kezelte a 2018-as parlamenti választás nyomán bekövetkező kormányváltást. Azóta eltelt bő másfél hónap után is lát esélyt a kormányváltásra?

Gy. F.: Ez most is így van. Ott, ahol a választók kétharmada kormányváltást akar, és ott, ahol a választók egy jelentős részének fontosabb a Fidesz veresége, mint saját pártjának a győzelme, azaz elképesztő átszavazásokra kerülhet sor, ha a demokratikus ellenzék nagy része az egyéni választókerületekben – amelyekben eldől a választás – meg tud állapodni, és megmarad az átszavazásra való hajlandóság, a Fidesz el tud veszíteni ötven-hatvan egyéni választókerületet. A Fidesznek nincs többsége, csupán ő a legnagyobb kisebbség ma Magyarországon.

BB: Mindennek az inverzét egy jobbikos politikus is mondhatja.

Gy. F.: Természetesen. Van egy fontos különbség. A Jobbik általában ott erős, ahol a Fidesz nagyon erős. A Jobbik számára kedvezőtlen a magyar választási földrajz, de az is kétségtelen – Tapolca mutatja –, hogy helyenként a Jobbik is föl tud győzelemre esélyes jelöltet mutatni, és el tudja érni, hogy egy-két baloldali ember átszavazzon.

BB: Október 18-án volt egy nyilvános vita Bárándy Gergely, a Törvényalkotási Bizottság szocialista alelnöke és a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely között. Ezen Gulyásnak csak hátra kellett dőlnie, és kellett kérnie még egy kávét, mert Bárándy magától elintézte az MSZP totális legyalulását. Azt is megpendítette, hogy önnek hátrébb kellene lépnie. Ezt kommentálná?

Gy. F.: Botka László visszalépésével az MSZP hivatalos álláspontja megváltozott. Úgy látszik, hogy az azóta eltelt idő nem volt elég az MSZP-nek ezt a politikát – hogy úgy mondjam – belül érvényesíteni.

BB: Október közepe van, csak szólok.

Gy. F.: Nézze, mire a Fidesz előáll a választási listájával, mi is kész leszünk a sajátunkkal. Van itt egy furcsa aszimmetria. Senki sem kérdezi meg, hogy hogy állnak a tárgyalások a KDNP és a Fidesz között. Ön sem.

BB: Nyilván nem. Nem is fogom.

Gy. F.: Miért nem? Semmi nem tudunk annak a listának az összetételéről. Ami minket illet: egyik-másik helyen két-három jó jelölt van. Nem egyszerű eldönteni, hogy ki és melyik párt színeiben kapjon lehetőséget: te itt engedsz, te amott engedsz – hál’ Istennek, egyelőre ezek a beszélgetések jó hangulatban folynak.

BB: Ezen a vitán Gulyás Gergely azt mondta, hogy ön ismét átvette a baloldal vezetését.

Gy. F.: Szerintem jobban ismerem a baloldalt, mint Gulyás Gergely.

BB: Nem kétlem, de ettől még lehet igaz, amit Gulyás mondott. A kérdésem az, hogy igaz-e.

Gy. F.: Hogyne. Ettől még az is lehetne igaz, hogy a Nap kering a Föld körül.

BB: Igaz, hogy átvette a baloldal vezetését vagy nem?

Gy. F.: Nem igaz. A Demokratikus Koalíciónak van befolyása erre az oldalra. Ez egy végtelenül összetartó, befelé szolidáris, egységes párt, ezért aztán sokkal könnyebb képviselnem ezt a pártot a tárgyalásokon, mint mondjuk Molnár Gyulának – akit nem irigylek azért, amit tennie kell – az MSZP-t.