Lehet, hogy szigorúan titkos államtitkokhoz fért hozzá a Századvég Politikai Iskola huszonegy munkatársa úgy, hogy a szükséges tanúsítványokat a kiválasztottak a gyanú szerint csak több év késéssel kapták kézhez. Az ügyet – melyet az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága várhatóan két héten belül napirendjére tűz – Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke robbantotta ki azzal, hogy kérdéseket tett fel a belügyminiszternek. Bodnár Zoltán, a párt ügyvivője szerint vagy minősített adattal való visszaélés, vagy hűtlen kezelés történt. Mindkettő bűncselekmény.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke arra volt kíváncsi, hogy a kormánynak tanácsokat adó cégek közül melyik milyen titkos anyagokba tekinthet bele. A kérdésére adott múlt szerdai válaszában Pintér Sándor belügyminiszter elárulta, hogy a Századvég Politikai Iskola huszonegy munkatársa rendelkezik „szigorúan titkos minősítési szintig terjedő személyi biztonsági tanúsítvánnyal”.

A személyi biztonsági tanúsítvány – melyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki – arról rendelkezik, hogy a jogosult személy milyen minősítési szintű adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt. Eszerint kapott az említett huszonegy századvéges hozzáférést a szigorúan titkos információkhoz.

A „szigorúan titkos” a legmagasabb minősítés, a törvény szerint „rendkívül súlyosan károsítja a közérdeket”, ha az ilyen adatokat arra jogosulatlan személy megismeri. Léteznek még az enyhébb, „titkos”, „bizalmas”, valamint „korlátozott terjesztésű” kategóriák is.

Pintér Sándor válaszában azt is részletezi, hogy a Századvégnél kilencen 2013. október 21-től, hárman pedig 2014. december 8-tól rendelkeznek a fent említett tanúsítvánnyal. Maga a Századvég Politikai Iskola Alapítvány is kapott engedélyt, méghozzá úgynevezett telephelybiztonsági tanúsítványt „szigorúan titkos” minősítési szintig. Ezt Pintér válasza szerint 2014. február 5-én állították ki, az engedélyek kiadását pedig helyszíni ellenőrzés előzte meg. A telephelyengedélyre azért van szükség, mert a minősített adatokat biztonságos, illetéktelen személyek számára nem hozzáférhető módon kell tárolni.

Az persze eddig is nyílt titok volt, hogy a Századvég szakértői anyagokkal, elemzésekkel, kutatásokkal, és tanácsokkal segíti a kormányt, az azonban nem, hogy mi van akkor, ha ezekhez titkos információkra van szükség. Egészen eddig.

A közleményre reagálva a Nol.hu azt közölte: egy írásbeli kérdésre adott válasz szerint a Századvég 2010 után olyan módon kezelhetett bizalmas állami anyagokat, hogy az ahhoz szükséges tanúsítványokat a kiválasztottak csak több év késéssel, 2013 végén kapták meg, pedig ekkor a kormány már évek óta milliárdos nagyságrendű tanácsadói szerződéseket kötött a szervezettel.

Az alapítvány ráadásul – Pintér elmondása szerint – ennél is később jutott hozzá a biztonsági tanúsítványhoz. Az MLP szerint, ha a tanácsadók nem dolgoztak minősített anyagokkal, az alacsony színvonalú munkára utal, ha viszont igen, akkor jogosulatlanul kezelhették azokat, ami bűncselekménynek minősülhet. A párt a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását kezdeményezi, amelynek azt kell majd vizsgálnia, fennállhat-e ennek a bűncselekménynek az elkövetése.

Fodor arra is rákérdezett, hogy a Századvég-csoporthoz tartozó más cég, vagy a Nézőpont Intézet, esetleg a Young & Partners rendelkezik-e ilyen tanúsítvánnyal, de Pintér szerint csak a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kapott ilyen jogosítványokat, a többiek nem.

Az MLP ezután újabb kérdéseket intézett a belügyminiszterhez. Többek között arra kíváncsiak, ki az a huszonegy ember, aki megkapta a nemzetbiztonsági minősítést. Lázár János kancelláriaminisztertől is választ vár a párt arra, hogy a Századvégtől kik kapnak meghívót kormányülésekre, és kiknek van belépője a 2010-es kormányváltás óta a Miniszterelnökségre. Az ellenzéki párt arra is kíváncsi, hogy visszavonták-e G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági minősítését azt követően, hogy G. Fodor főszerkesztői pozíciót vállalt, illetve van-e nemzetbiztonsági kockázata annak, hogy a századvéges Lánczi Tamás – aki államtitkokhoz juthat hozzá – Habony Árpáddal és Arthur Finkelsteinnel közös céget vezet Londonban. Volt-e a miniszterelnökkel is dolgozó Arthur Finkelsteinnek nemzetbiztonsági átvilágítása? – szól az újabb kérdés. Matolcsy György jegybankelnököt arról kérdezik, hogy milyen szerződéseket kötött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a nemzetbiztonsági minősítéssel most sem rendelkező Századvég Gazdaságkutató Intézettel, továbbá milyen információforgalom és adatáramlás van a jegybank és a Századvég között.

Bodnár Zoltán, a párt gazdaságpolitikusa és ügyvivője (képünkön) szerint a minősített személy is csak meghatározott adatokhoz juthat hozzá, de hogy bármilyen konkrét minősített adathoz hozzáférjen valaki, ahhoz három dolog szükséges: egy titoktartási nyilatkozat, a konkrét adatra vonatkozó felhasználói engedély, és a személyi biztonsági tanúsítvány. Az ATV Start című műsorában hétfőn a politikus azt mondta: e három feltételnek egyszerre kell teljesülnie, „akkor törvényes a minősített adat felhasználása”. Ha ebből bármelyik hiányzik, akkor a minősített adattal való visszaélés bűncselekménye valósul meg. Eszerint az adatokat jogosulatlanul megszerző személy, és az azokat a részére hozzáférhetővé tevő személy is bűncselekményt követ el.

„Nem gyanakszunk, szinte biztosak vagyunk abban, hogy 2013 – tehát az engedélyek kiadása – előtt is ez történt” – mondta Bodnár. Ezt azzal magyarázta, hogy egyfelől a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a mai napig nem rendelkezik telephelybiztonsági tanúsítvánnyal, és Pintér szerint egyetlen munkatársuk sem rendelkezik személyi biztonsági tanúsítvánnyal, miközben a szervezet milliárdos megbízásokat teljesít a kormányzati szerveknek vagy az MNB-nek. Az engedéllyel rendelkező alapítvány 2011 óta pedig milliárdos megbízásokat kap a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, mégis, az első kilenc munkatárs csak 2013 végén kapta meg az engedélyt – hangsúlyozta Bodnár.

A politikus szerint tehát vagy nem dolgoztak 2013 vége előtt ilyen adatokkal a Századvégnél, és akkor kár volt milliárdokat költeni a stratégiai tanácsaikra – ez felveti a hűtlen kezelés gyanúját –, vagy minősített adattal való visszaélés történt. Mindkettő bűncselekmény.

A mozgástér nagyon kicsi, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint ugyanis minősített adattal való visszaélés esetén büntetőeljárás megindításának csak az adott adat minősítésére feljogosított szerv vagy személy feljelentése alapján kerülhet sor, vagyis gyakorlatilag a kormány egy tagja a kormány korábbi, vagy jelenlegi tagja ellen tehetne feljelentést – mondta a liberális politikus, aki úgy véli: ennek kicsi a valószínűsége.

Az ügyvivő szerint a bűncselekmény elkövetését bizonyítja, hogy maga a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte egy másik üggyel kapcsolatban korábban: azért nem ad ki bizonyos iratokat, mert azok döntés-előkészítő iratoknak minősülnek, és bizalmas információkat tartalmaznak, tehát ezek minősített adatok. Ha a századvégesek ilyeneket kaptak, akkor bűncselekményt követtek el – mondta.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága két héten belül napirendjére tűzheti a Századvég-ügyet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke. Molnár szerint a bizottság arról kérne tájékoztatást, hogy a kormányközeli Századvég munkatársai közül kik, miért, és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek be.