[Tüntetés Budapesten 2012-ben Ramil Səfərov kiadatása ellen]

Ezúttal egy másik posztszovjet önkényuralommal, Kazahsztánnal van kibontakozóban egy, az öt évvel ezelőtti esethez részben hasonlító kiadatási egyezmény – értesült egy lengyel jogvédő civilszervezet, az ODF. Az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint a szóban forgó Jerzsán Kadeszov nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra nézve.

A magyar kormány újabb kiadatási alkun dolgozik egy önkényuralmi rezsimmel, mégpedig az ásványi kincsekben gazdag Kazahsztánnal, illetve annak elnökével, Nurszultán Nazarbajevvel – értesült a lengyelországi jogvédő civilszervezet, a Nyílt Párbeszéd Alapítvány (angol rövidítéssel: ODF).

Jerzsán Kadeszov, a legnagyobb kazahsztáni bank, a BTA volt munkatársa 2012-óta él Budapesten. Családjával együtt 2009-ben hagyta el Kazahsztánt, amikor felszínre tört a BTA vezetője, Muhtar Abljazov és az országot diktatórikus eszközökkel kormányzó Nazarbajev között régóta fennálló politikai konfliktus. Nazarbajevtől tartva Kadeszov feleségével és gyerekeivel előbb Ukrajnába menekült, ahol ukrán állampolgárságot szerzett, a kazahról pedig lemondott. Később – attól tartva, hogy az oroszbarát elnök, Viktor Janukovics kiadatja őt – 2012-ben Magyarországra költözött.

Kazahsztán most azért kérte Kadeszov kiadatását Magyarországtól, mert szeretnék, ha tanúskodna Abljazov ellen. A magyar kormány komolyan fontolgatja a kiadatást.

Az ODF úgy tudja, hogy a kettejük konfliktusa akkor kezdődött, amikor 2009-ben elvették Abljazovtól a bank vezetését, a bankot pedig államosították. Az átvilágítás során kiderült, hogy a kasszából hiányzik ötmilliárd dollár. Találtak viszont egy számos dokumentumot, amelyek szerint a BTA hatalmas összegeket utalt át Abljazovhoz közeli offshore cégeknek. A kazah kormány többmilliárd dolláros sikkasztással vádolja a bank volt vezetőjét, és igyekszik a volt munkatársaktól terhelő vallomást kikényszeríteni Abljazovra.

Az ODF szerint a korábban a BTA-nál banki vezetőként dolgozó, bűnösségét korábban tagadó Zsakszilik Zsarimbetov évekig Európában élt a kazah rezsim elől menekülve, majd Törökországban fogták el kazah és török kommandósok, és jogellenesen Kazahsztánba szállították. Itt tíz nap fogva tartás után váratlanul bűnösnek vallotta magát, kemény tanúvallomást tett az ügy kulcsfigurája, Abljazov ellen, hogy ezek után egy felfüggesztettel meg is ússza. Zsarimbetov vallomása alapján Abljazovot távollétében húsz év börtönre ítélték.

Az EU visszautasította a BTA-ügy többi vádlottjának kiadatását, melyet korábban Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán is kérelmezett.

Az ODF szerint Kadeszovot 2015 eleje óta kiadatási őrizetben tartják Magyarországon egy, az Interpol által kiadott elfogatóparancs alapján.

A civilszervezet úgy tudja: Kadeszovot Budapesten meglátogatta a kazah ügyészség egyik munkatársa és egy kazah diplomata. Az ODF információi szerint arra igyekeztek rábírni Kadeszovot, hogy tanúskodjék Abljazov ellen.

„A Kazahsztánt képviselő személyek látogatása akkor jogsértő volt, Kadeszov épp a kazahsztáni hatóságokkal szemben kért politikai menedéket” – írta az ODF.

Bár Kadeszov évekig legálisan tartózkodott Magyarországon, az Alkotmányvédelmi Hivatal áprilisban bejelentette, hogy személye nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra nézve.

Az ODF idézte Kadeszov feleségét, aki azt mondta: június 14-én férjét felhívta Zsarimbetov. „Zsarimbetov tagadta, hogy elrabolták” – írta az ODF. „Azt állította, hogy Kazahsztánban találta magát, ez volt megírva a csillagokban.” Zsarimbetov elkezdte a kazah hatóságok propagandáját ismételni, aminek célja Abljazov hírnevének bepiszkítása volt. Abljazovot például aljas, hatalmával visszaélő hazafiatlannak nevezte.

Kadeszov felesége szerint Zsarimbetov a telefonbeszélgetés során azt javasolta férjének, hogy önként járuljon hozzá a kiadatásához. Zsarimbetov arra is ígéretet tett Kadeszovnak, hogy Kazahsztánban garantálni fogják a védelmét, amennyiben vallomásában igazolja Zsarimbetov Abljazov ellen tett terhelő vallomását.

A telefonhívást követően Kadeszov hozzájárult a kiadatáshoz.

Az ODF azt írta, hogy amennyiben Magyarország nem veszi figyelembe a Kadeszov-ügy körülményeit, úgy ez felér egy közvetlen beismeréssel, miszerint Magyarország együttműködik a kazah önkényuralmi rendszerrel egy politikai ítélet alkalmazásában.

Az ODF szerint „okkal feltételezhető, hogy Kazahsztán befolyásolta magyar hatóságokat Kadeszov ügyében”.

Felidézve Ramil Səfərov 2012-es botrányát, a szervezet felszólította a nemzetközi közösséget, hogy kövesse figyelemmel Kadeszov ügyét, mert ez lehet a következő olyan ügy, amikor Magyarország a gazdasági vagy egyéb érdekei miatt egy önkényuralmi rendszernek kiad valakit, figyelmen kívül hagyva a kiadatási kérelem politikai kontextusát.

Az Index arról ír, hogy a belügyminisztérium egyáltalán nem válaszolt a lap egy hónapja elküldött idevonatkozó kérdéseire, noha eddig még a számukra a kellemetlen ügyekben is adtak legalább semmitmondó válaszokat. A lap úgy tudja: a magyar kormány miniszteri szinten foglalkozik az üggyel.

A Səfərov-ügy

2004-ben az azerbajdzsánból érkezett katonatiszt, Ramil Sahib oğlu Səfərov Budapesten meggyilkolta az örmény hadsereg hadnagyát, Gurgen Margarjant. A két tiszt egy, a NATO által szponzorált angol nyelvi programon vett részt.

A február 19-re virradó éjjel Səfərov bement Margarjan hálószobájába, és egy baltával agyonütötte. 2006-ban Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Səfərovot. Az ítéletet egy évvel később a jogerősen ítélkező bíróság helybenhagyta.

2012-ben az Orbán-kormány lehetővé tette, hogy Səfərovot kiadják Azerbajdzsánnak. Hazaérkezése után azonnal elnöki kegyelmet kapott, nemzeti hősként ünnepelték és előléptették.

Az Orbán-kormány akkori döntése óriási felháborodást váltott ki, nemcsak magyar, de külföldi szervezetek – utóbbiba kormányokat is beleértve – részéről is. Örményország fölfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.

Səfərov kiadatása – a bűncselekmény súlya és az örmény-azeri ellentét miatt – sokakban fölvetette, hogy mi lehetett a magyar kormány döntésének valódi oka. Meg nem erősített hírek szerint İlham Əliyev azeri elnök és Orbán Viktor miniszterelnök alkut kötött Səfərov kiadásáról.

A magyar-azeri kapcsolatok azóta is kiválóak. Mint arról a Budapest Beacon beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten fogadta Elmar Məmmədyarov azeri külügyminisztert Az Azerbajdzsánból származó földgázt szállító úgynevezett transzanatóliai gázvezeték EU-s támogatását igyekeznek megnyerni a felek.

Az egyre intenzívebb magyar-azeri gazdasági kapcsolatokat Szijjártó szerint jól mutatják az Azerbajdzsánban forgalmazott magyar gyógyszertermékek és a Budapest és Baku közt egyre intenzívebb légi forgalom.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):