[Semjén Zsolt aláírt, pedig ott sem volt. Fotó: MTI]

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Semjén Zsolt indítványa, amellyel a Lex CEU-t rohamtempóban elfogadták, nemcsak érvénytelen, de a bűncselekmény gyanúját is fölveti.

„Támadás a CEU ellen – érvénytelen, vagy egyenesen bűnös törvény?” címmel hosszú jogi reflexiót közölt Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász ebben részletesen elemzi a Lex CEU elfogadásának előzményeit, magát a jogszabályt, és a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket is. Ezeket most nem részleteznénk – aki kíváncsi, angol nyelven itt elolvashatja a teljes értekezést – csupán egy, a jogszabály elfogadásának körülményeivel kapcsolatos észrevételt emelnénk ki a dokumentumból.

Amint arról lapunk is beszámolt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes április 3-án, hétfőn reggel indítványozta, hogy április 4-én kivételes eljárásban tárgyalják meg, majd döntsenek a képviselők a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló T/14686. számú törvényjavaslatról, azaz a Lex CEU-ról, amit ennek megfelelően kedden el is fogadott a parlament. Amellett, hogy a sürgősségre semmilyen indokot nem lát Lattmann, ez pedig az Alkotmánybíróságon (Ab) érv lehet az érvénytelenítés mellett, a nemzetközi jogász szerint Semjén beadványa egyszerűen nem hiteles.

Azért nem hiteles, mert Semjén Zsolt hivatalos látogatás címén április elseje és hetedike között Iránban tartózkodott, következésképpen nem írhatta alá a beadványát április 3-án Budapesten, vagyis a kivételes eljárás, és így a törvény elfogadása is szabálytalan. Az elfogadott jogszabály érvényességére vonatkozó jelenlegi gyakorlata alapján az Alkotmánybíróságnak alkotmányellenesnek kell találnia a Lex Ceu-t – jegyzi meg a jogász.

[Ezt így hogy?]

A beadvány azonban a bűncselekmény – konkrétan a Büntető Törvénykönyv (Btk.) idevonatkozó, 342-343 szakaszában rögzített közokirat-hamisítás – gyanúját is fölveti – emeli ki Lattmann Tamás, hozzátéve, hogy amennyiben ezt hivatalos személy követi el, úgy a cselekmény büntetési tétele egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. Az illetékes hatóságok feladata kivizsgálni, hogy ebben az ügyben ki és milyen szerepet játszott – teszi hozzá a nemzetközi jogász.

Írásban megkérdeztük a miniszterelnök-helyettes hivatalát, hogyan tudta Semjén Zsolt aláírni a dokumentumot úgy, hogy Budapesten sem tartózkodott, illetve, ha nem ő írta alá az indítványt, indít-e emiatt vizsgálatot, illetve kéri-e a rendőrség segítségét. Amennyiben választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Frissítés (Péntek, 14:19):

Hollik István pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre leszögezte: Semjén Zsolt szabályosan írta alá március 31-én a dokumentumot annak ellenére, hogy az április 3-ára volt dátumozva. A dokumentum alján azért szerepelt ez a dátum, mert ez volt az előterjesztés benyújtásának időpontja – tette hozzá a KDNP országgyűlési képviselője. Vagyis Semjén pénteken írta alá a dokumentumot, de a benyújtás napját tüntették fel, amikor a miniszterelnök-helyettes már nem tartózkodott Magyarországon.

A Miniszterelnökség azt közölte: a kivételes eljárást 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át miniszterelnök-helyettes titkárságára, és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz. (MTI)

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):