“Lex Mocsai” – veszélyben az egyetemek autonómiája

július 6, 2014

Orszaghaz1

Pénteken elfogadta a parlament a felsőoktatási salátatörvény módosítását. Eszerint szeptembertől a miniszterelnök fog kinevezni kvázi rektor-helyetteseket, akik az intézmények gazdasági irányítását végzik, és a doktori cím helyett egy olimpiai érem vagy egy állam által adományozott díj is elég lesz ahhoz, hogy valakiből rektor legyen. Az ellenzéki képviselők és a szakszervezetek az egyetemi autonómiát féltik.

Pósán László fideszes képviselő június 20-án nyújtott egy javaslatot a felsőoktatási törvény módosításának módosítására, amely a következőket tartalmazta:

Ezentúl nem muszáj doktori fokozattal rendelkezni ahhoz, hogy valakiből rektor legyen. A sporttudományok területén a doktori fokozattal egyenértékű az olimpián, a siketlimpián vagy a paralimpián elért 1-3. helyezés, művészeti területen pedig nem szükséges a doktori fokozat, ha valakinek Kossuth-díja, valamint „kormányrendelet vagy miniszteri rendelet alapján adott díja” van.

  1. Megfosztják az egyetemeket és a főiskolákat attól a kizárólagos joguktól, hogy javaslatot tegyenek az oktatóik kinevezésére. Ezentúl ezt nemcsak a felsőoktatási intézmények, hanem a Magyar Tudományos Akadémia is megteheti (illetve a sporttudományi területen a Magyar Olimpiai Bizottság, a művészet területén pedig a Magyar Művészeti Akadémia is javaslatot tehet).

A módosító javaslat nagy visszhangot váltott ki, és egyszerűen lex Mocsaiként utaltak rá. Azért, mert így válna lehetővé, hogy a doktori fokozattal nem rendelkező Mocsai Lajos kézilabdaedzőből a Semmelweis Egyetemből kiváló Testnevelési Egyetem rektora lehessen. Sőt, a törvény még arra is lehetőséget adna, hogy a plagizálás miatt doktori fokozatától megfosztott volt köztársasági elnök, Schmitt Pál kerüljön egy egyetem rektori székébe.

Pósán Lajos pár nap múlva visszavonta a javaslatát, de az övén kívül még 23 módosító javaslat érkezett a törvénytervezethez: mindegyik ellenzéki oldalról, és mindegyiket elutasították. A javaslat részletes vitájának napján viszont az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága benyújtotta a végleges módosító javaslatot, amelybe – immár név nélkül – gyakorlatilag szóról szóra visszacsempészték a Pósán által visszavont lex Mocsai minden elemét. Végül a törvényjavaslatnak ezt a változatát fogadták el pénteken.

A tanárok kinevezése a rektorokkal szemben támasztott elvárások lazítása mellett a törvénymódosítás az intézmények szervezeti felépítésére nézve is fontos módosításokat vezet be. Szeptembertől bevezetik a kancellária-rendszert: a miniszterelnök nevez ki kvázi-rektorhelyetteseket a 28 állami fenntartású felsőoktatási intézménybe: az ő feladatuk lesz az egyetemek és főiskolák gazdasági irányítása. Az intézmény oktatói és kutatói kivételével az intézmény minden közalkalmazottjának a kancellár lesz a munkáltatója (a kancellárnak a miniszter), illetve minden rektori döntést a kancellárnak kell ellenjegyezni, az ő döntéseit viszont senki nem kontrollálja.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete nyilatkozatban közölte, hogy megdöbbentő számukra „a törvénymódosítás abszurd időpontja, a konzultáció hiánya és a Felsőoktatási Kerekasztal teljes negligálása”, míg az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szerint a kancellária intézményének bevezetése súlyosan sérti az egyetemi autonómiát. Az ellenzéki képviselők is hasonló okok miatt támadták a törvénymódosítást. A Fideszes Kucsák László hétfői felszólalásában a javaslatokat ért kritikákra azzal reagált, hogy a kancellária rendszer nem csorbítja az egyetemek autonómiáját, hiszen „az alaptörvény értelmében a felsőoktatási szervek gazdálkodását a kormány felügyeli”.

A Budapest Beaconnek nyilatkozva Szüdi János oktatási szakértő kiemelte, hogy az természetes, hogy egy költségvetési szerv gazdálkodási rendjét a kormány felügyeli, szabályozza – ez korábban is így volt. „A kancellárt viszont teljes döntési jogkör illeti meg a gazdasági ügyekben, amely ellentmond az Alkotmánybíróság 2005-ös határozatának. Ez kimondja: a felsőoktatási intézmények autonómiájához hozzátartozik a gazdálkodás szabadsága is.”

Szüdi problémásnak tartja azt, is hogy az oktatói és rektori kinevezések feltételei fellazulnak: „ez a minőségi követelményeket sérti, és lehetőség nyílik arra, hogy a tudományos-szakmai szempontok helyett politikai alapon válasszák ki a jelölteket” – mondta.

Hivatkozás:

http://eduline.hu/felsooktatas/2014/6/30/Ujabb_valtozas_az_egyetemeken_nem_lesz_tobb_WE4WUF

http://nol.hu/belfold/felsooktatas-lenullazva-1471639

http://www.parlament.hu/irom40/00311/00311.pdf

http://www.parlament.hu/irom40/00311/00311-0030.pdf

http://www.fdsz.hu/?q=hu/node/1004