Hetekkel azután, hogy a magyar Külügyi és Külgazdasági minisztérium tudomást szerzett az Egyesült Államoktól a hat magyar tisztviselő ideiglenes beutazási tilalmáról, a magyar ügyészi hivatal hivatalosan még mindig nem indított vizsgálatot, pedig a magyar jogban van lehetőség előzetes nyomozás megindítására a gyanú megalapozottságának felderítése érdekében – mondta Ligeti Miklós, korábbi államügyész, a Transparency International Hungary jogi aktivistája.

A 7750. elnöki proklamáció

A hat magyar állampolgár ideiglenes beutazási jogának megvonására a 7750-es elnöki proklamáció alapján került sor, amely alapján megtilthatják a beutazást az alábbi személyeknek:

az olyan személyek, akik elkövettek, részt vettek, vagy előnyre tettek szert közhivatali tevékenységük során olyan korrupciós tevékenységben, melyek ezáltal súlyosan ártalmas hatást gyakorolnak az Egyesült Államok-beli cégek nemzetközi üzleti tevékenységére, az USA külföldi segítségnyújtási céljaira, az Egyesült Államok biztonságára a nemzetek közötti bűnözéssel és terrorizmussal szemben, vagy a demokratikus intézmények és nemzetek stabilitására.

Egy meg nem nevezett, nem hivatalosan nyilatkozó forrás szerint a proklamációt 2009-ben, George W. Bush elnök idején adták ki, arra a tényre reagálva, hogy a „külföldi Korrupciós Gyakorlatok Törvénye nem éri el a kleptokratákat – az csak a kenőpénz fizetőkre vonatkozik, nem pedig azokra, akik a kenőpénzeket elteszik”.

Amikor a korrupció-ellenes civil szervezetek bizonyítékokat szolgáltatnak a korrupcióra, akkor a célintézkedést számos külügyi hivatal vizsgálja meg, és legmagasabb szintű külügyi vezető hagyja jóvá. Az Egyesült Államok tisztviselőinek nem kell tájékoztatnia a célszemélyeket a döntést alátámasztó bizonyítékokról. Ugyanígy nem szükséges részletes információt adni a célszemélyek saját országainak kormányának sem.

André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője számos alkalommal mutatott rá, hogy a magyar kormány elegendő információval rendelkezik a hivatali korrupcióval szembeni nyomozás megindításához, ha ezt meg szeretné tenni. A magyar kormány erre némileg őszintétlen módon úgy reagált, hogy a nyomozást nem indíthatják meg, amíg az Egyesült Államok kormánya nem ad részletes tájékoztatást és szolgáltat bizonyítékokat a feltételezett korrupciós ügyekről.

Adócsalás, vesztegetés

Röviddel a kitiltási botrány kirobbanását követően, pletykák kezdtek terjedni arról, hogy Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke is szerepel a listán. Vida „előre betervezett” nyaralása miatt elhagyta az országot, és nem volt elérhető.

Amikor visszatért, a NAV elnöke a kormány-barát Magyar Nemzetnek adott interjút, melyben elismerte, hogy ő is szerepel a hat kitiltott személy között, de tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt követett volna el, és azt is elmondta, hogy időben tájékoztatta feletteseit. Azóta már Vida egyik helyettese is elismerte, hogy a kitiltottak között van.

Bár az amerikai nagykövetség az amerikai törvényekre hivatkozva nem közölt részleteket, úgy tűnik, hogy a kitiltásnak köze van ahhoz, hogy a magyar hatóságok nem vizsgálták ki Horváth András, korábbi adóellenőr 2013 októberi feltételezéseit.

Horváth nyilvánosan azt állította, hogy a NAV „diszkriminatív vizsgálatokat” végez és „szemet huny” jó politikai kapcsolatokkal rendelkező multi-nacionális cégek által elkövetett adócsalások felett. Számításai szerint ez a gyakorlat az államkincstárat évente mintegy 1.000 milliárd forinttal károsítja meg, vagyis a GDP mintegy 5 százalékával. Az atlatszo.hu oknyomozó újsággal közösen tartott sajtótájékoztatón Horváth bemutatott egy zöld dossziét, amely elmondása szerint a feltételezésit bizonyítékokkal alátámasztó dokumentumokat tartalmazott. A dossziét ezután a Horváthnál tartott házkutatás során a rendőrség lefoglalta, Azóta az ügyről semmit sem lehetett hallani. Bár Horváth ellen vádat emeltek, korábbi munkáltatója ellen nem indult vizsgálat.

Kapcsolat lehet az ügyben Magyarországon tevékenykedő amerikai cégek vesztegetési kísérleteivel.

Az ügyészek nem lépnek

Múlt héten a főügyész hivatala nyilatkozatot adott ki, amely szerint nem indíthatnak vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy kiderítsék milyen bűncselekményre kerülhetett sor, ami alapján kitiltották Vidát az Egyesült Államokból.

Ligeti Miklós, a Transparency International Hungary jogi igazgatója úgy véli, az ügyészi hivatal téved.

Ligeti szerint meg lehet indítani a vizsgálatot, ha felmerül a bűncselekmény gyanúja. Elmondása szerint, ha nincs alapja a gyanúsításnak, akkor az ügyészség megindíthatják az úgynevezett nyomozás-előtti eljárást, amely során meghatározzák, hogy van-e alapja a gyanúsításnak. Ligeti elmondta, ha az eljárás során kiderül, hogy van alapja a gyanúnak, akkor az ügyész megindíthatja a hivatalos nyomozást.

Ligeti úgy véli, az ügyészeknek bőséges okuk van a nyomozás megindítására, hogy kiderítse, vajon a NAV szelektív módon kényszerítette-e ki az ÁFA-törvényt bizonyos, Magyarországon forgalomba hozott mezőgazdasági termékek esetében, mint például az étolaj.

Fény derül az önérdekre

Egy név nélkül nyilatkozó jogi szakértő a Budapest Beacon-nek elmondta, az ügyészség két ok miatt is bölcsen döntene, ha vizsgálatot indítana. Először is, az ügyészség akár egy-két évig is elhúzhatná a nyomozást, amely során nem kellene nyilatkoznia a „folyamatban lévő ügyről”. Másodszor pedig, a nyomozás megindítása igazolná, hogy nincs politikai motiváció annak hátterében, hogy ezidáig nem léptek az ügyben. A szakértő szerint a politikai elemekkel rendelkező magyarországi korrupciós ügyek vizsgálata mindig problémásak voltak az ügyészség számára. Ebben az esetben pedig arra hivatkozva megtagadni a nyomozás megindítását, hogy nem alapos a gyanú, arra utal, hogy bármi, amit az ügyészség tesz az ügyben, politikai következményekkel jár”.