Hétfőig mindössze ketten csatlakoztak Fehér Márta felhívásához, melyben a Széchenyi-díjas professzor arra kérte tudóstársait, hogy ne vegyenek részt Orbán Viktor díszvacsoráján. Ludassy Mária szerint világi hatalom csak a totális államokban „pofázott bele” ennyire az egyetemek működésébe. A félelem nagy úr – véli a filozófus.

Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök immár hagyományosnak nevezhető díszvacsorán ünnepli meg szeptemberben gróf Széchenyi István születési évfordulóját, melyre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapítójáról elnevezett díjazottakat hívja meg. Így kapott meghívót Fehér Márta is, aki nyílt levélben kérte tudóstársait: ne menjenek el az eseményre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Filozófia- és Tudománytörténeti Tanszékének professzora az Élet és Irodalom (ÉS) hasábjain közzétett levelében úgy fogalmaz: „Nem helyes elfogadni olyan politikus vacsorameghívását, akinek rendelkezései újra meg újra megsértik az egyetemi autonómiát, adminisztratív eszközökkel korlátozzák a kutatás (és oktatás) szabadságát, csökkentik anyagi forrásait. […] Ne adjuk el egy tál kaviáros lencséért a kutatók és oktatók becsületét. Ne fogadjunk el több »sallert és kokit«!”

A felhíváshoz azóta ketten csatlakoztak: Radnóti Sándor irodalomtörténész – aki szerint „az ember nem ül le egy asztalhoz olyan kormányfővel, aki nyíltan uszít, pengekerítést épít a menekültek elé, illiberális demokráciáról szónokol” –, illetve Ludassy Mária filozófus (képünkön).

A tudománypolitika abszurditásai vezettek oda, hogy elmenjen az étvágyam mindenfajta kormányzati rendezvénytől – mondta Ludassy az ATV Start Plusz műsorában hétfőn. Ezek az utóbbi egy évben odáig fokozódtak, hogy még a galamblelkű Fehér Mártát is egy ilyen bojkott felhívására késztették. Az egyetemi autonómia a keresztény Európa középkor óta tartó egyik legszebb hagyománya, világi hatalom pedig csak a totális államokban „pofázott bele” ennyire az egyetemek működésébe – fogalmazott Ludassy.

Tőlem bárki kaphat díszdoktori címet, csak utána ne akarjon teljes értékű professzor lenni, mert nekem van húsz filozófiai monográfiám, úgyhogy nevezzenek ki kézilabdaedzőnek – utalt Ludassy Mocsai Lajos volt kézilabda szövetségi kapitány bölcsészdíszdoktori kinevezésére.

Szomorú, hogy ez a bojkottfölhívás szólt ilyen nagyot, miközben a korábbi botrányok nem – folytatta a Széchenyi-díjas professzor. Sokan úgy vélik, „hogyha ezeket (a lázadó embereket – a szerk.) eltakarítják, akár igazuk van, akár nem”, akkor megnyílik előttünk a pálya, és nem kell plusz könyveket írni és konferenciákra járni, mert a hatalom megteszi „helyettünk”.

Minden aljasság eléri a célját – utalt ezzel Ludassy arra, amikor 2011-ben a kormányzat elszámoltatási biztosa, Budai Gyula némi antiszemita mellékízzel följelentéseket tett különböző filozófuspályázatok miatt. Az eset akkor nagy fölháborodást váltott ki a nemzetközi és hazai tudós-társadalomban. Hatására – mint Ludassy mondta – vezető filozófusok között másodlagossá vált a konzervatív-liberális határvonal ahhoz képest, hogy „akarunk-e koncepciós pereket vagy sem”. A morális minimum került előtérbe a szembenállás helyett.

1989. június 16-án Orbán Viktor legendássá vált beszédét hallgatva Ludassy úgy döntött, hogy többé nem fog félni. Ez valakinél működik, valaki viszont fél, hogy doktoriját egy tollvonással eltörlik, mindeközben gombamód szaporodnak azok az intézmények, melyek feladata a „legprimitívebb” és „legdirektebb” kormánypropaganda – magyarázta tudóstársai távolmaradásának általa vélt okát a filozófus.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) filozófusprofesszora azt mondta: tanszékükön minden tanévnyitó alkalmával konferenciát tartanak, melynek címe idén Tudás és szabadság. A konferencia az akadémiai autonómia, és az egyetemek függetlenségének kétezer-ötszáz éves történetét foglalja össze.