A magánnyugdíjpénztári vagyon einstandolásáért aprítja a NER-t Bokros Lajos

január 10, 2018

| Bokros Lajos. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter |

Az MSZP frakcióvezetője által a jegybankelnökhöz intézett írásbeli kérdésre adott válasz annyira kiakasztotta a Modern Magyarország Mozgalom elnökét, hogy hosszú Facebook-bejegyzésben reagált, melyben nemcsak politikusként, hanem közgazdászprofesszorként is megnyilvánult. Bokros szerint a magánnyugdíjpénztári einstand „se nem szakszerű, se nem törvényes”.

A volt pénzügyminiszter éles hangú kifakadásának előzménye az a január 3-án kelt válasz, melyet Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke küldött Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető december 19-i írásbeli kérdésére. „Az idén (2017-ben – Sz. P.) szeptember 30-i állapot szerint az államháztartásnak 2826,1 milliárd forint kötelezettsége van, amely a nyugdíjpénztári átlépések miatti tartozásokból ered. Mivel az összeget az MNB a kötelezettségek soron tartja nyilván, adódik a kérdés, hogy a tartozásával az állam mikor, milyen formában kíván a tagokkal elszámolni” – írta Tóth, majd több kérdést is föltett a jegybankelnöknek. Egyrészt azt, hogy az állam tartozik-e a korábbi pénztári tagoknak 2826,1 milliárd forinttal, és amennyiben nem, akkor miért tartja azt a jegybank nyilván, ha viszont igen, mikor és hogyan köteles azt az állam az érintetteknek visszafizetni? A frakcióvezető arra is kíváncsi volt, hány pénztári taggal szemben áll fenn az államháztartás kötelezettsége.

Ha jól értjük Matolcsy válaszát, statisztikai hókuszpókuszról van szó. A jegybankelnök egy európai uniós rendeletre hivatkozik, amely a magánnyugdíjpénztári tagok kilépésének statisztikai elszámolását szabályozza. Eszerint nem befolyásolhatja az államháztartás egyenlegét „a pénztári tagok kilépése és a társadalombiztosítási rendszerbe való teljes körű visszakerülése”. Matolcsy azt írta: a nyugdíjpénztárból történő kilépés miatt az államháztartáshoz átkerült vagyont „előlegként kell elszámolni”. Ezt az összeget ő „technikai tételnek” nevezi, amely aztán a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiban az államháztartás tartozásaként és a háztartások követeléseként jelenik meg. „Tartalmi szempontból, jogi, számviteli és költségvetési értelemben nincs jelentősége ennek az összegnek, a kilépett magánnyugdíjpénztári tagokra ugyanazok a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok vonatkoznak, mint azokra, akik sohasem léptek be magánnyugdíjpénztárba” – áll a Magyar Nemzeti Bank elnökének válaszában.

A Modern Magyarország Mozgalom (Moma) elnöke ezt olvasva lendült be. Az ellenzéki politikus szerint ha szerepel a közel háromezer-milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyon „az MNB mérlegében, akkor az nem szakszerű, de még csak nem is törvényes”. Ha viszont nem szerepel, akkor annak valahol máshol kellene szerepelnie az állami vagyont kimutató mérlegben.

A volt pénzügyminiszterből ezek után kibukik az egyetemi tanár, és hosszú közgazdasági magyarázatba kezd a magánnyugdíjpénztári vagyon eltűnéséről, majd visszatér politikusi énjéhez: „az állampolgár nem tudhatja, hová tűnt az ő magánvagyonából elkobzott állami vagyon” – fogalmaz, és megismétli a fentieket, hogy tudniillik az általa lopásnak nevezett ügylet „se nem szakszerű, se nem törvényes”.

A szabadelvű-konzervatív pártelnök utóbb már teljesen politikusként mutat utat. Hangsúlyozza: ha a Moma kormányra kerül, „visszaadja az elkobzott vagyont jogos tulajdonosainak”, emellett helyreállítják a jogállamot és az elkobzás előtti vagyoni állapotokat. Bokros szerint erre muszáj sort keríteni, „mert a magánnyugdíjpénztárak rendszerére abszolút szükség van”.

Bejegyzése végén Bokros szintetizálja a közgazdászprofesszort és a politikust: egy valódi nyugdíjreform szükségességére hívja föl a figyelmet, mivel egy „fogyó és öregedő népességű országban, ahol ráadásul az adócsalás nemzeti sport, a társadalombiztosítás egyedül sohasem lesz képes kielégítő nyugdíjat fizetni az időseknek”. Írását azzal az óhajjal zárja, hogy polgártársai ne dőljenek be „a felelőtlen populista” ígérgetéseknek és az „olcsó” hazugságoknak.