[Az Emberi Jogok Európai Bíróságának otthont adó épület Strasbourgban. Fotó: Wikipedia]

Mégsem jogsértő, ha nem lehet dolgozni nyugdíj mellett. A politikailag legérdekesebb panaszosi felvetést, nevezetesen a magyar közszolgálaton belüli diszkrimináció problémáját ugyanakkor nem érdemben utasították el, hanem azért, mert későn lett előterjesztve, emiatt pedig érdemben nem is vizsgálták – hívja föl a figyelmet Lattmann Tamás az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi ítéletéhez fűzött kommentárjában.

Másodfokon érvénytelenítette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyarországot a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései miatt korábban elmarasztaló ítéletet, kimondva, hogy a vitatott szabályok nem jogsértőek – közölte a strasbourgi székhelyű törvényszék kedden.

Az ügy előzménye, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan a közszférában dolgozó Fábián Gyulának a törvény módosítása után felfüggesztették nyugdíjának folyósítását, a 2013. január 1-től hatályos szabályok értelmében ugyanis a közszférában nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat is kapni: a továbbfoglalkoztatottaknak munkaviszonyuk ideje alatt le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjról.

A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti, és a közszolgák között is különbséget tesz – az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

Fábián Gyula 2013 decemberében fordult az EJEB-hez, amely két évvel később kimondta, hogy az új szabályozás sérti a megkülönböztetés tilalmát, és így ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A költségvetési kiadások csökkentése ugyan legitim cél, ám a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt. Az akkori döntés értelmében a magyar államnak 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kellett volna fizetnie a panaszosnak – írja az üggyel kapcsolatban a Hvg.hu.

Az ügyet a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most megsemmisítette a korábbi ítéletet.

Az EJEB fellebbviteli fóruma keddi jogerős ítéletében egyhangúlag megállapította: a nyugdíjtörvény kifogásolt rendelkezései nem sértik az egyezménynek a tulajdon védelméről szóló cikkelyét. A kérdéses szabályozás – mint írták – megfelelő egyensúlyt teremt a közérdek és az alapjogok védelme között, célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. A bírói testület rámutatott, hogy mindössze ideiglenesen szüntették be a felperes nyugdíjának folyósítását, a panaszos választhatott a munkaviszony és az öregségi nyugdíj között, így valamilyen bevételi forrása mindenképp biztosított volt. A törvényszék emellett 11:6 arányban megállapította, hogy nem sérült az Emberi Jogok Európai Egyezményének a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikke sem.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott verdikt végleges, fellebbezésnek helye nincs.

A bíróság döntésében van logika ahogy ez elsőben is volt, ez lényegében egy értelmezési kérdés – írja az ítélethez fűzött kommentárjában Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IIR) vezető kutatója a Facebookon.

Egyvalamire azonban sem az ítélet, sem az általa eddig látott elemzések nem tértek ki: az addig ugyanis rendben van, hogy a bíróság gyakorlata széles értelmezési és gyakorlati teret enged a tagállamoknak a szabályozás kérdésében, az azonban már problémás, ha ez a széles tagállami mozgástér az Európai Unión belül diszkriminációt valósít meg. Ez ugyanis akkor is általánosan tilos, ha az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmezési gyakorlata e tényezőre nem tér ki (nem is teheti, logikusan). „Van egy olyan érzésem, hogy ehhez valamikor majd még a luxembourgi Európai Unió Bírósága is hozzá fog szólni” – jegyzi meg Lattmann.

Ezzel azonban a problémáknak még nincs vége.

A politikailag legérdekesebb panaszosi felvetést ugyanis – így a jogász –, nevezetesen a magyar közszolgálaton belüli diszkrimináció problémáját (azaz hogy a tanárnak nem lehet bére is meg nyugdíja is, de a miniszternek igen) a bíróság nem érdemben utasította el, hanem azért, mert későn lett előterjesztve, emiatt pedig érdemben nem is vizsgálta azt.

„Ez számomra azt jelenti, hogy Strasbourg NEM legitimálta ezt a gyakorlatot, még mielőtt kijönnek majd az ilyen mondások a kormányzat oldaláról…Ezen a ponton mindenkinek megígérem, hogy ha lehetőségem lesz rá, mindent meg fogok tenni, hogy ez a fajta pofátlan megkülönböztetés ne maradhasson így” – hangsúlyozza Lattmann Tamás.