Magyar EP képviselőjelöltek vitatják meg az EU tagság előnyeit és a választási blokk jövőjét

A vasárnapi európai parlamenti választáson induló, egymással versengő 8 párt közül hat vezető képviselőjelöltje péntek este televíziós vitán vett részt az ATV-ben.

Minden jelöltnek lehetősége volt három darab kétperces beszédet tartania, melyek közöl kettő témáját az ATV határozta meg, egy pedig szabadon választható volt, valamint három perces viszontválaszra volt lehetőség.

Mindegyikük beszélt arról, hogy az EU tagság hasznos, vagy káros volt Magyarország számára az elmúlt tíz évben. Majd arról kérdezték a jelölteket, hogy milyen változásokat látnak előre Magyarország Európai Unióban elfoglalt helyéről.

A Haza Nem Eladó és a Seres Mária Szövetségesei jelöltjei, Kásler Árpád illetve Tóth Tamás merev, kevéssé lelkesítő, szándékosan euro-szkeptikus előadásaiban főleg korábban megírt szövegek felolvasásából álltak, melyek az EU-t és a multinacionális cégeket okolták Magyarország problémáiért.

Kásler nemtetszését fejezte ki, hogy csak aznap reggel tájékoztatták a vita menetéről, és másfajta kérdésekre készült. Elmondta, hogy a Haza Nem Eladó nem egy üzleti párt, és kritizálta a többi kispártot, amiért azok csalással szereztek aláírásokat a múlt havi országgyűlési választások előtt. Kásler azzal érvelt, hogy az Európai Unió és a multinacionális cégek minimális költséggel szereztek új piacokat, ami Magyarország számára nem sok előnyt jelentett. A kormányt elítélte a paksi atomerőműbe tervezett két új blokk megépítésének terve miatt, és szerinte ehelyett a megújuló energiákat kellene kihasználni, valamint rámutatott arra, hogy egy kis szivárgás is eladhatatlanná tenné a magyar termékeket, egy nagyobb pedig egész Magyarországot lakhatatlanná tenné.

Tóth kritizálta  a nagy pártokat, amiért kiárusítják az országot és a Jobbikot, amiért semmi jelentőset nem tudott véghezvinni. A vita végül személyes hangnembe ment át, amikor Tóth bejelentette, hogy fia húsz évvel ezelőtti haláláról szóló információkat ok nélkül titkosították, és egyik általa megkeresett párt sem tisztázta, vagy oldotta fel a helyzetet. Kritizálta Morvai Krisztinát, a Jobbik képviselőjelöltjét, amiért az áldozatok jogaiért kardoskodott, és szerinte nagyobb hangsúlyt kell a bűnmegelőzésre fordítani.

Az Együtt 2014-PM jelöltje, Bajnai Gordon ideje nagy részét annak szentelte, hogy a Jobbikot kritizálta EU-ellenes retorikája és viselkedése miatt, rámutatva, hogy a Jobbik képviselői felgyújtották és más módon alázták meg az EU zászlaját több alkalommal, és többször elmondta, hogy Magyarország kilépne az Európai Unióból, ha a Jobbik kormányra kerülne. Azzal vádolta a Jobbikot, hogy gyűlöletet gerjeszt, az embereket egymás ellen uszítja, Ororszország és más hatalmak érdekeit képviseli a magyarok és az Unió kárára. Figyelmeztetett, ha a Jobbik hatalomra kerülne, az polgárháborúhoz vezetne.

Az egyébként statisztikáktól mentes vitában Bajnai a második Orbán-kormányt is kritizálta, mivel az fejenként kevesebb, mint 350.000,- forintos támogatást tudott csak elérni a 2014-2021-es támogatási periódusban. Elmondta, hogy az EU-ellenes és multi-nacionalista vállalat-ellenes retorika miatt több, mint 700.000 ember munkája került veszélybe, és az EU tagság elvesztése a földtulajdonosokat 68.000,- forintnyi támogatással rövidítené meg hektáronként. Bajnai arra is figyelmeztetett, hogy abban az esetben a forint-euró árfolyam 400 körüli szintre ugrana. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy olyan küldötteket küldjünk Brüsszelbe, akik felkészülten tudják képviselni a magyar emberek érdekeit, még akkor is, ha ez ellentétes a kormány hivatalos politikájával.

Bajnai az EU fejlesztési támogatásait ahhoz hasonlította, mintha a „földalatti ásványkészletet tárnák fel”, és figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság a magyarországi támogatások felfüggesztésének a határán volt, mivel nem volt átlátható a rendszer és korrupció gyanúja merült fel. “Manapság meglepetésként hat, ha nem Simicska Lajos cége nyer egy EU-s közbeszerzési pályázaton”- mondta el.

A Jobbik jelöltje, Morvai elmondta, a magyar EU tagság „katasztrofális”, és szerinte az valójában 1990-óta van így, vagyis két évvel a Maastrichti szerződés előtt és 14 évvel Magyarország EU-hoz csatolása előtt. Elmondta, „hazugság” volt, hogy a Jobbik ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de pártja egy sokkal igazságosabb Uniót képzel el, amelyben a magyarok munkáját kellőképpen megbecsülik, és a pártja egy sokkal lazább szövetségre épülő EU-t szeretne, ahol a tagállamok saját politikájukat követhetnék szélesebb európai keretek között. Morvai elmondta, hogy az EU tagság megfosztotta a magyarokat attól a joguktól, hogy saját élelmiszerüket termeljék meg, továbbá más alapvető emberi jogaiktól.

Meszerics Tamás, az LMP jelöltje tömören beszélt, nagyobb demokráciát és átláthatóságot sürgetett az EU döntéshozatali folyamataiban, megjegyezve, hogy „a Magyar Munkáspárt központi bizottsága is nagyobb áttekinthetőséggel dolgozott, mint az Európai Bizottság.” Meszerics kritizálta az EU tagjait, amiért egymással versengenek a tőkebefektetésért a dolgozó emberek és a környezet kárára. Kritizálta ugyanakkor az előző magyar kormányokat is, mivel túl sok engedményt tettek, valamint a jelenlegi kormányt a hamis, Brüsszel elleni „függetlenségi háború” miatt, hogy politikai előnyt kovácsoljanak maguknak. Meszerics elmondta, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a valódi európai problémákra gyakorlatias európai megoldásokat találjanak. Megjegyezte, hogy az ő pártja volt az egyetlen, amely élesen ellenezte az új paksi reaktorok megépítésének tervét.

Az MSZP vezető jelöltje, Szanyi Tibor szerint az EU csatlakozás a legfontosabb döntés volt Magyarország ezer-éves történelmében. Elmondta, pártja arra szeretné használni az EU tagságot, hogy megvalósítsa öt pontból álló programjukat és küzdjenek a Fidesz-KDNP kormány kártékony politikája ellen, beleértve az élelmiszerekre kirótt 27 százalékos áfát. Szanyi rámutatott arra a tényre, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke számos interjút adott és rengeteg beszédet tartott, ahol ellenezte az EU tagságot, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a Jobbik képviselőinek nincs helye Brüsszelben. Elmondta, hogy az összes szavazat, amelyet az MSZP-n kívül a baloldalra adnak le a választók, elvesztegetett szavazat, mivel az MSZP képviselői az Európai Szocialistáknál foglalnának helyet, amely a legnagyobb, és legbefolyásosabb európai párt.

A vitától távol maradt a kormányzó Fidesz-KDNP és Gyurcsány Ferenc Demokratuikus Koalíciójának (DK) jelöltje is.

A Fidesz, amely az előrejelzések szerint 52 és 57 százalék közötti eredményre számíthat a vasárnapi választáson, nem indokolta távolmaradását.

Gyurcsány az ATV-nek elmondta, jelöltjei nem szeretnék „legitimizálni” a Jobbikot, azáltal, hogy egy színpadra lépnek velük.

(Szerkesztő: A DK döntése, miszerint jelöltjük nem vesz részt a vitán, pusztán azt mutatja, hogy mennyire nem éri el a szavazókat. Nem Gyurcsány Ferenc, vagy a DK dolga „legitimizálni” egy pártot, hanem a választóké. Akárhogy is legyen, így döntöttek. A Jobbik 20 százalékot, vagyis közel egymillió szavazatot kapott az április 6-i országgyűlési választásokon. A Jobbik már nem csak egy jelentéktelen regionális párt, amely az észak-kelet magyarországi részen erős, hanem egy komoly, országos támogatottsággal rendelkező jelentős párt – amely látványos fejlődésért Gyurcsány Ferenc is megérdemli a magáét. Azon a napon, amikor végleg elhagyja a politikát, a baloldal valóban elkezdhet hinni a megújulásban.)

Hivatkozás:

Egymás mellett beszélt Morvai és Bajnai: EP-vita az ATV-ben, atv.hu, 2014. május 25.